Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány számára a magyar emberek, a magyar családok biztonsága a legfontosabb, legyen szó a megélhetésről, közbiztonságról vagy akár az energiabiztonságról.

A kormány, illetve maga az Energiaügyi Minisztérium is továbbra is mindent megtesz Magyarország energiabiztonságának megőrzéséért és a magyar családokat segítő rezsitámogatás fenntartásáért. Mi sem példázza ezt jobban, mint az, hogy a 2025. évi költségvetésben a Lakossági Rezsivédelmi Alap központi kezelésű előirányzat évi kiadási előirányzata 880 milliárd forintot tesz ki.

(15.30)

A rezsicsökkentésnek és a lakosság számára elérhető támogatásoknak köszönhetően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint 2025 februárjában is a magyar lakossági fogyasztók fizették Európa legalacsonyabb áram- és gázárát. Nemzetközi vonatkozásban számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a svéd háztartások 13-szoros gázárat fizetnek, a hollandok 7,5-szerest, de ha a régiós kitekintést nézzük, a csehek, bolgárok és a lengyelek többletkiadása is 4-szerese a magyarnak. Szlovákiában és Romániában 2,5-szer többet kell fizetniük a háztartásoknak a villamos energiáért.

Egy nemzetközi kutatás adatai szerint majdnem minden negyedik európai háztartás fűtési nehézségekkel is küszködik, Magyarországon azonban ez az arány a rezsicsökkentésnek köszönhetően mindösszesen 7 százalék, az uniós átlagnak kevesebb mint harmada, ami messze a legkedvezőbb érték Európában.

A kormány mindemellett elkötelezett a távhőt érintő költségek csökkentése mellett is. Az Energiaügyi Minisztérium 2023-ban két alkalommal is csökkentette az érintett önkormányzatok és közintézmények távhődíjköltségeit. Az úgynevezett külön kezelt intézmények az új, 2024-25-ös gázévben október 1-jétől ‑ a tavalyi időszakhoz viszonyítva ‑ mintegy harmadával alacsonyabb díjakat fizetnek majd a távhőért, így a kormány az újabb csökkentéssel országos átlagban a 2022. évi szint hatodára szorította vissza az intézményi távhődíjakat.

Tisztelt Képviselők! A távhőszolgáltatásról szóló törvényjavaslat a távhőszolgáltatás folyamatos és biztonságos működésének biztosítása érdekében számos fontos változást tartalmaz, amelyek a közszolgáltatás ellátásbiztonságát erősítik a közcélú megváltási eljárás bevezetésével, és megfelelnek a fenntarthatósági célkitűzéseknek is a maradékhő-szabályozás, illetve a származásigarancia-rendszer alapjainak megteremtésével.

A törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a már említett közcélú megváltás intézménye, amely lehetőséget biztosít a távhőtermelő létesítmény és az annak helyt adó ingatlan jogi helyzetének rendezésére abban az esetben, ha az érintett engedélyes nem tudja igazolni a létesítmény használatához szükséges jogcímet. Ez a lépés garantálja a folyamatos távhőszolgáltatást, és megelőzi az ellátásbiztonsági helyzetek kialakulását. Az eljárás során szigorú alkotmányossági garanciális szabályok érvényesülnek.

Az engedélyesnek a hivatal felhívására először 60 nap, majd azt követően további egy év is a rendelkezésére áll annak érdekében, hogy hasznosítási szerződéssel vagy tulajdonátruházással eleget tegyen a kötelezettségeinek. A közcélú megváltási eljárás során azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás illeti meg az érintett tulajdonost. Az eljárás tárgyát képező vagyontárgyat pedig ezt követően is a közérdekű cél érdekében kell használni.

Az érintett tulajdonosoknak lehetőségük van a közigazgatási per során jogorvoslatra. A bíróság azonnali jogvédelem biztosítására kizárólag ideiglenes intézkedést alkalmazhat, amely nem képezheti akadályát a létesítmény üzemeltetésének, ezzel is előtérbe helyezve az ellátásbiztonságot.

A javaslat másik fontos eleme a maradékhő-szabályozás bevezetése. A maradékhő kiemelkedően fontos és hasznos eleme a távfűtésnek, mivel olyan hőenergiát hasznosít, amely egyébként szabadon távozna a levegőbe vagy a vízbe. A távhőrendszerbe történő integrálásával csökkenthető a fosszilisenergia-felhasználás és a rendszer működési költségei, így a felhasználása hozzájárul a fenntarthatóbb energiaellátáshoz, hiszen a meglévő energiaforrásokat hatékonyabban használja ki.

A javaslat a maradékhő értékesítőire egyszerűsített engedélyezési eljárást ír elő, ami jelentős adminisztrációs könnyebbséget jelent a belépőknek. Az engedélyezési eljárás csak a feltétlenül szükséges mértékig terjed ki a maradékhő-engedélyesekre, mivel egyszerűsített engedélykérelemmel élhetnek. A szabályozás cégjogi és számviteli vonatkozásban pedig az ellenőrizhetőségi és nyomonkövethetőségi kötelezettségeket kizárólag a legszükségesebb mértékben tartalmazza.

A törvényjavaslat továbbá a villamosenergia-ágazatban már alkalmazott származási garancia szabályozásának fűtési szektorra történő kiterjesztését is megvalósítja. A rendszer bevezetése a fűtési szektorban lehetőséget teremt a távhőellátás zöldítésére, ösztönözve a környezetbarát energiaforrások használatát.

Végül, de nem utolsósorban pedig a módosítás Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségének teljesítéséhez szükséges jogszabályi alapokat is tartalmazza. Előírja az önkormányzatok számára a megújuló energiaforrásból előállított fűtőenergia figyelembevételét és a regionális energiahálózatok engedélyeseivel történő konzultációs lehetőséget az infrastruktúra-fejlesztési tervek kialakításakor.

Tisztelt Képviselők! Amennyiben önöknek is fontos hazánk energiabiztonsága és a magyar családok megélhetésének biztosítása, kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet.