Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a képviselői hozzászólásokat. Engedjék meg, hogy röviden reagáljak az egyes pontokra!

Én azt gondolom, hogy nagyon fontos aspektust említett Szeberényi képviselő úr, amikor arról beszélt, hogy Magyarország gázfogyasztása hogyan alakult, mennyivel csökkent, illetve mennyivel növekedett a belföldi termelésünk, ugyanis ez pont arra ad választ, amit Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony is kérdezett, hogy hogyan csökkentjük a kitettségünket. Pontosan ez az egyik útja, hogy csökkentjük a fogyasztást, növeljük a hazai kitermelést, így sokkal kevesebbet kell importálnunk, az importkitettségünk jelentősen lecsökken.

Itt a fogyasztás tekintetében egy több mint 1,5 milliárd köbméteres csökkenésnek lehettünk tanúi az elmúlt időszakban, és sikerült azt a kedvezőtlen trendet is megállítanunk, hogy Magyarországon a földgázkitermelés folyamatosan csökken az elöregedő gázmezők miatt, és most már odajutottunk, hogy már elértük az 1,9 milliárdos kitermelést, ami abszolút egy trendfordulót mutat. Az a célunk, hogy a 2 milliárd köbmétert is elérjük már ebben az évben, úgyhogy emiatt nagyon sok új beruházást látnánk szívesen Magyarországon, egy új bányajáradék-rezsim is fogja ezt segíteni.

Meglepődtem, amikor képviselő asszony a fogyasztóvédelmi kérdéskört, illetve amit a brüsszeli kommentjeim, észrevételeim kapcsán reagált. Ez pont öntől nagyon meglepő, ugyanis amikor önök voltak kormányon, akkor több mint tízszer emelkedett a gáz, illetve az áram ára. Akkor ezek szerint a fogyasztóvédelem kérdésköre nem volt annyira fontos. Pontosan emiatt kellett bevezetnünk a rezsivédelmet, ami, köszönjük szépen, azóta is nagyon-nagyon jól működik és bevált, és alapvetően ez az egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi intézkedésünk, az, hogy minden magyar lakos számára megfizethető az energia. Ezt önök is folyamatosan támadták, illetve Brüsszelből most kaptunk frissen egy támadást. Kaptam hatvan napot, hogy válaszoljak a rengeteg kérdésre, holott amúgy már minden választ évekkel ezelőtt megküldtünk, de állunk mindenfajta vita elé a rezsivédelem kapcsán.

Az energia fogyasztóvédelmi szolgálata kapcsán szeretném képviselő asszonyt tájékoztatni arról, hogy ez létezik, úgy hívják, hogy Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. (Gy. Németh Erzsébet: Ne vicceljünk!) A hivatal nagyon sok panaszt vizsgál, nagyon sok panaszt kezel. Én azt gondolom, hogy természetesen mindig lehet a fogyasztóvédelmi ügyekben előrelépni, emiatt is módosítunk most a törvényeken, de alapvetően erre van egy meglévő jogi struktúra, egy meglévő, tőlünk független hivatal, amely közvetlenül az Országgyűlésnek felel mint önálló szabályozó szerv. Úgyhogy javaslom, nyugodtan tessék megkérdezni az energiahivatalt is közvetlenül erről a kérdéskörről. Nagyon sokat foglalkoznak ezzel a témakörrel.

Amikor arról beszélünk, hogy hogyan lehetne a kitettségünket csökkenteni, akkor szeretném tájékoztatni a képviselő asszonyt, hogy nem véletlen nem vettük fel ezeket a kezdeményezéseket, ugyanis ezek már mind történnek: szélenergia, napenergia.

Kezdjük a napenergiával! A legfrissebb hírünk: 2024-ben az egész világon Magyarországon termeltek a legtöbb villamos energiát napenergia tekintetében, elsők vagyunk globálisan. Úgyhogy azt számonkérni rajtunk, hogy a napenergia területén nem léptünk föl elég proaktívan, ez egyszerűen nem igaz, elsők vagyunk, nem csak Európában, a világon, beelőztük a görögöket, beelőztük a chileieket. Több napelem van most Magyarországon a hálózathoz csatlakoztatva, mint a csúcsfogyasztásunk. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy eredmény, mert ez azt jelenti, hogy ha süt a nap, akkor teljesen el tudjuk magunkat látni a hazánkban megtermelt, nagyon olcsón előállított villamos energiával. Ez egy roppantul jó hír. (Gy. Németh Erzsébet közbeszól.)

A szélenergia esetében ugyanez a helyzet. Egy vagy két éve volt, pontosan önök szavazták meg azt a törvénymódosítást, mindenki ebben a Házban, hogy módosítsuk a szélszabályozást, és újra lehessen szélparkokat építeni Magyarországon. Ez megtörtént. Most már a különböző beruházók mérik föl a széltérképeket, hogy hova lehet telepíteni, és ezek a beruházások is meg fognak indulni. (Gy. Németh Erzsébet közbeszól.) Úgyhogy ugyanebbe... Megszűnt, önök szüntették meg ezeket a szabályokat. (Gy. Németh Erzsébet közbeszól.) Csak tájékoztatom, hogy ezek megtörténtek, nem kell már új kezdeményezéseket benyújtani.

Más alternatívák: szó volt itt a geotermiáról, Szabadi képviselő úr is megemlítette a geotermiát. Ez azért nincs ezekben benne, mert erről is önök már szavaztak két éve, erről a kérdéskörről is. (Gy. Németh Erzsébet: A másik irányba...) Igen, oda is próbálom, csak nagyon ki kell fordulnom. (Szabadi István felé:) Önök egyetértettek azzal a törvényjavaslatunkkal, ami alapján a geotermia engedélyeztetését leegyszerűsítettük jelentősen, és innentől egy egyablakos ügyintézéssel lehet az összes engedélyt elindítani. Ez azt jelentette, hogy az elmúlt években a megszokott négy-öt engedélykérelem helyett már több mint 120 darab engedélykérelem beérkezett Magyarországra. Ezek a beruházások folynak Magyarországon, ezek kutatási engedélyek, természetesen ezeket le kell folytatni, és majd kiderül, hogy ott milyen potenciál van. De tudjuk, hogy van potenciál, mert Magyarországon már több város nagyon jelentős arányban használja a geotermiát.

Az általunk kidolgozott földhőhasznosítási koncepció pontosan ezt mondja, szeretnénk akár 1 milliárd köbméter gázt kiváltani a geotermiával. Ezzel kapcsolatosan, ha még várnak egy-két hetet, akkor a Jedlik Ányos-programban egy nagyon komoly pályázati program el fog indulni, ami ezt pénzügyileg is fogja támogatni, nem csak szabályozási oldalról.

Úgyhogy én azt gondolom, az, hogy felvettük a geotermiát az uniós elnökségünk napirendjére, először az Európai Unió életében, és nálunk konkrét jó példák vannak, nagyon hitelesen tudjuk azt mondani, hogy Magyarországon a geotermia előtt nagyon szép jövő áll.

Az orosz gázimportot hogyan tudjuk még csökkenteni? Nem úgy, hogy előírjuk, hogy most kevesebbet fogunk behozni. Mi van helyette? Az atomenergia mindenféleképpen nagyon fontos, ha nincs atomenergia, akkor rendkívül módon meg kellene növelnünk a gázfogyasztásunkat, ezért indítottuk el a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását, és ezért lenne az is nagyon fontos, hogy a Paks II. erőmű minél hamarabb üzembe tudjon állni.

(15.20)

Képviselő asszony említette a vezetékeket. Köszönjük szépen, minden vezeték kész, úgyhogy nem tudom, milyen vezetékre gondol még konkrétan képviselő asszony, majd szívesen venném. Minden vezetékünk elkészült, az összes interkonnektor elkészült. Ahol probléma van ‑ és gondolom, erre gondolt képviselő asszony ‑, az nem nálunk van, hanem a szomszédos országokban. Vannak szűkületek, és ezek miatt nem tudunk nagy mennyiségű alternatív gázt behozni Magyarországra, mert sajnos Romániában, illetve Bulgáriában olyan szűkületek vannak, amelyek ezt megakadályozzák. A mi oldalunkon minden beruházás készen áll ahhoz, hogy be tudjunk fogadni nagyobb mennyiségű gázt.

Forrásoldalon nagyon sok mindent tettünk szintén. Nem tudom, lehet, hogy elkerülte képviselő asszony figyelmét, hogy 5 százalékos részesedést vettünk a világ legnagyobb gázmezőjében, a Şah Deniz-mezőben Azerbajdzsánban, ami egy nagyon-nagyon jelentős gázforrást jelent Magyarországnak, feltéve, hogyha elkészülnek azok a beruházások útközben, hogy az a gáz ide is tudjon jutni. Amúgy addig is legalább egy nagyon jó pénzügyi hedge pozíciót jelent, hogy ha felmennek a gázárak, akkor legalább valami bevételhez is jut a magyar állam azzal, hogy birtokol egy ilyen nagy mennyiségű gázt. De szeretnénk, ha ez nemcsak egy pénzügyi befektetés lenne, hanem hogy ez a gáz be tudjon jönni Magyarországra. Emellett szerződést kötöttünk az azeri gáztársasággal, a SOCAR-ral, a BOTAS-szal, közben Romániában folyik a Neptun Deep-mező kifejlesztése, illetve a horvátok bővítik az LNG-termináljukat, úgyhogy ezeket is szeretnénk természetesen mind használni, azonban a szűk keresztmetszetek nem nálunk vannak, hanem a szomszédos országokban.

Úgyhogy emiatt én azt gondolom, hogy azt a szemünkre vetni, hogy infrastrukturális beruházások nem készültek el, ez egyszerűen nem igaz. Minden készen van. Az igaz, hogy a szomszédos országokban még nagyon sok ilyen fejlesztésre lenne szükség, és nagyon örülnénk, ha erre amúgy európai uniós források is számukra elérhetőek lennének. Itt nem rólunk beszélünk, hanem az ő beruházásaikról, mert sajnos a földgáz még továbbra sem tud európai uniós forrásokhoz hozzájutni, pedig ellátásbiztonsági és diverzifikációs szempontból nagyon sokat jelentene ez számunkra.

Amit még szeretnék kiemelni, hogy emellett még említette képviselő asszony a rendszerhasználati díjak kérdéskörét. Hát, sajnos a rendszerhasználati díjak azt tükrözik, hogy milyen költséggel működik Európában a villamosenergia-hálózat. Most, hogy van nagyon sok megújulóenergia-termelő létesítményünk, teljesen át kell szabni az egész rendszerünket, mert nem pár nagy erőmű termel, hanem több százezer kiserőmű táplál be, illetve szív le a hálózatból. Ezek a beruházások már három éve történnek, 160 milliárd forintos fejlesztési programunk van, már nagyon sok átadón voltam én magam személyesen is. Természetesen ez nem elég, folytatni fogjuk ezeket a programokat. (Gy. Németh Erzsébet: És a rendszerhasználati díjak?)

A rendszerhasználati díjak tekintetében pedig nagyon fontos az, hogy elektrifikáció történjen, ugyanis akkor fogjuk tudni a rendszerhasználati díjakat is kordában tartani. Ami a jó hír, hogy ebből semmit nem érzékelnek a lakosok, ugyanis a rezsivédelem védi őket, úgyhogy a 36 forintban benne van a rendszerhasználati díj is, az áfa is, az elektron ára is, minden benne van, őket nem terheli több költség.

Szabadi úr pedig említette, hogy 36 forint a rezsivédelem, a sávhatár alatti rezsivédett ár, 70 forint felette, és ehhez képest 11 forinton állítja elő Paks az áramot. Ez nagyon jó, csak Paks teljesen más profilban állítja elő az áramot, mint ahogy azt mi fogyasztjuk. Paks magában nem elég, kellenek új erőművek, több erőmű, ami még hozzátermel Pakshoz, és ezek viszont drágábban állítják elő a villamos energiát.

Azt elárulom képviselő úrnak, hogy ha nem lenne rezsivédelem, akkor 100 forint fölött lennénk. Ha mindent ráteszünk ‑ rendszerhasználat, áfa ‑, minden egyéb tételt rátennénk, 100 forint fölött lennénk az árakkal. Úgyhogy még a sávhatár feletti ár is egy nagyon-nagyon kedvezményes ár, annak ellenére, hogy a Paksi Atomerőmű már amúgy sem 11 forintért, mert annál drágábban termel, de alapvetően jóval olcsóbban termel, mint sok más, például gáztüzelésű erőmű. De sajnos a rendszerhez azokra is szükség van, különben nem fogjuk tudni a fogyasztói igényeket, a változó fogyasztói igényeket kielégíteni.

Említette még képviselő úr a hidrogént. Teljesen egyetértek képviselő úr szavaival abban, hogy azért ez még egy kialakulófélben lévő iparág. Én azt gondolom, hogy ez is egy opció lehet. Nem ez lesz az az energiahordozó, amely minden problémánkat meg fogja oldani, viszont jó eséllyel ez is része lesz majd az energiamixnek, amit ön is említett, hogy egy kiegyensúlyozott hibrid energiamix. Jelenleg igen, még drága a hidrogén, viszont Magyarországon jelenleg pár pilot projekttel már mi is rendelkezünk.

Ön is említette, hogy nagyon nehéz a hidrogént tárolni. Pont egy ilyen hidrogéntárolási pilot programunk van Kardoskúton, hogyan lehet régi, kimerült földgázmezőkben eltárolni a hidrogént. Az az igazság, hogy csinálhatnánk azt, hogy nem csinálunk semmit, de ez nem a jó út, ugyanis sajnos már most is van, a mostani földgázhálózatunkban hidrogén, mert beáramlik, bekeverik a földgáz mellé. Mások ezt már csinálják, össze vagyunk kötve az egész európai rendszerben, és emiatt igenis már most is van valamennyi minimális hidrogén a magyar hálózatban. Úgyhogy azt csinálni, hogy mi ezt nem is szabályozzuk, ez nem a jó stratégia, mert ez nélkülünk is történik, és a végén még inkább biztonsági kérdéseket vet fel az, hogy nálunk nincsen erre semmilyen szabályozás, úgyhogy ezért szeretnénk szabályozni a hidrogént. Egyetértek, hogy még talán egy kicsit túl korai szakaszban vagyunk, nem erre kell most alapvetően fókuszálnunk, de ne zárjuk ki azt, hogy része lesz majd egy kiegyensúlyozott energiamixnek a jövőben a hidrogén.

Alapvetően képviselő úr is említette a napelemeket, ugye, én is mondtam, hogy nagyon nagy kapacitásokkal rendelkezünk. Én azt gondolom, ez egyrészt jó, másrészt viszont innentől a tárolásra kell fókuszálnunk, mert ha ezt a többletenergiát el tudjuk tárolni, akkor nagyon-nagyon sokat nyert már a hazai rendszer, ugyanis a szinte ingyen megtermelt napenergiát eltároljuk azokra az órákra, amikor amúgy drága az energia, amikor nem süt a nap. Ezért kell a tárolásra most nagy hangsúlyt fektetnünk.

Ezek a programok is elindultak Magyarországon. 2022-ben még nulla megawattnyi tárolókapacitással rendelkeztünk Magyarországon, most már 50 megawattnyi tárolókapacitással rendelkezünk, és 2026 nyarára több mint 500 megawattnyi tárolókapacitással fogunk rendelkezni. Én azt gondolom, ez nagyon fontos. Természetesen még ez sem elég, ennél is több kell, de elindult ez a folyamat is, és a kettőt együtt, a zöldenergia-termelést és -tárolást kell párhuzamosan fejlesztenünk, és emellett pedig oda kell figyelnünk az időjárás-független energiatermelő lehetőségekre, a geotermiára.

A biogáz kapcsán, igen, van sok kérdés. A megtérülés egy nagy kérdés. Pontosan emiatt indítottuk el a Jedlik Ányos energetikai programban a biogáz- és biometántermelés-támogatási programot egy 40 milliárd forintos keretösszeggel, hogy segítsük, hogy megtérülőek legyenek ezek a beruházások ezzel az állami támogatással. Úgyhogy ezek sem fogják megoldani magukban Magyarország ellátási, illetve szuverenitási helyzetét, de kis elemek ebben a kirakós játékban, amelyek szintén csökkenthetik az ország földgázkitettségét.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezeken a területeken haladunk előre. Értelemszerűen egy nagyon nagy alrendszerről beszélünk, amikor az energetikáról beszélünk. Egyik napról a másikra nem lehet teljesen új technológiákat behozni, de azon vagyunk, hogy ez az energiaátmenet megtörténhessen, és ténylegesen a hazai energetika kitettsége csökkenjen, és próbáljunk meg minél többet a saját határunkon belül megtermelni, minél olcsóbban, minél hatékonyabban és minél fenntarthatóban. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)