Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ tengerjogi egyezménye keretében 2023-ban fogadták el a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló nemzetközi szerződést, melyet hazánk a megállapodás szövegének elfogadásakor szinte azonnal aláírt. A tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat e megállapodás kihirdetéséről és ezáltal a kötelező hatályának elismeréséről szól.

A nemzeti joghatóságon kívül eső tengeri területek, vagyis a nyílt tengerek a teljes földfelszín több mint 60 százalékát borítják, ami az összes tengerfelület mintegy kétharmadát, vízmennyiségének mintegy 95 százalékát teszi ki, és ezek a területek az emberiség számára nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Az elmúlt évtizedekben azonban a tengeri élővilág változatosságának rohamos csökkenése tapasztalható, amit az éghajlatváltozás, a túlhalászás, a szennyezés és egyéb emberi tevékenységek okoztak. Ennek ellenére a nyílt tengerek egységes, átfogó védelméről eddig nem jött létre nemzetközi megállapodás. Ez az új nemzetközi egyezmény hosszú évek tárgyalásainak eredménye, és egy történelmi lépés a világ tengeri környezetének védelme érdekében.

Mivel Magyarország szárazföldi ország, a megállapodáshoz való csatlakozás kevés közvetlen hatással jár az országra nézve, ugyanakkor számos előnye van. Egyrészt hozzájárul hazánk nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez, a biológiai sokféleség megőrzésével összefüggő nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséhez és Magyarország nemzetközi megítéléséhez. A megállapodás teljes mértékben illeszkedik az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseihez és vállalásaihoz, valamint elősegíti a 2022 decemberében elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia célkitűzéseinek teljesítését, amely 2030-ra az óceánok legalább 30 százalékának védelmét írja elő.

Fontos továbbá kiemelni, hogy az óceánok állapota közvetlen hatással van a globális éghajlati rendszerre a klíma szabályozásán keresztül, így közvetve hazánk ökológiai viszonyaira is, különösen a csapadék mennyiségére és eloszlására, ami meghatározó tényező a mezőgazdaság szempontjából. Azt tehát, hogy itt Magyarországon milyen aszállyal szembesülünk, hogy a homokhátság sivatag lesz‑e vagy sem, nagyban befolyásolja az, hogy milyen állapotban vannak a tengeri területek, milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat tudnak nyújtani, vagy mennyi légköri szén-dioxidot tudnak megkötni.

Emellett fontos stratégiai kérdés az is, hogy Magyarországnak beleszólása legyen a nyílt tengereket érintő globális döntésekbe, hiszen ezek nem tartoznak egyetlen ország joghatósága alá sem, így hazánknak ugyanannyi beleszólása van ezeken a területeken, mint például Japánnak vagy Norvégiának. Éppen ezért Magyarország nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr 2023. szeptember 21-én aláírta ezt a megállapodást, amely egyértelműen kifejezi elkötelezettségünket a tengeri természeti erőforrások védelme mellett.

A törvényjavaslat elfogadása lehetővé teszi, hogy hazánk aktívan részt vegyen a megállapodás végrehajtásában, elősegítve az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljesítését, különösen a 14. célkitűzés, az óceánok és tengerek védelme és fenntartható használata megvalósítását. Emellett hozzájárulhat ahhoz is, hogy a tengeri ökoszisztémák egészsége helyreálljon, ami közvetve, de hosszú távon segítheti a klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelmet itt Magyarországon is.

Kérem ezért önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, amely biztosítja, hogy Magyarország nemzetközi szinten is hozzájáruljon a tengeri biológiai sokféleség megőrzéséhez, a fenntartható gazdálkodás előmozdításához és óceánjaink jövőjének megóvásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(14.20)