Gy. Németh Erzsébet (DK)

GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Örültem volna, ha az előterjesztő, Gyopáros Alpár azon túl, hogy egy győzelmi jelentést adott arról, hogy milyen állapotban van ma a magyar falu, a magyar vidék, néhány szóban talán kicsit kitért volna még ennek a törvényjavaslatnak, mármint az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló törvényjavaslatnak az egyes részleteire. Annak meg még jobban örültem volna, ha két olyan problémára is kitér ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, amit én most egy kicsit hosszabban természetesen ki fogok fejteni önöknek.

Ez egy olyan törvényjavaslat itt a tisztelt Ház előtt, aminek akár örülni is lehetne, ami akár támogatható is lenne, hiszen mindennapi problémára próbál egy pozitív megoldást, választ adni, de sajnos, ahogy ezt már önöktől megszokhattuk itt az elmúlt 15 év során, ez megint nem sikerült.

Ez a törvényjavaslat megint átgondolatlan, szakmailag alkalmatlan a kívánt cél elérésére. Nincs érdemben egyeztetve sem a bankszektorral, sem az önkormányzatokkal, amelyektől azt várják, hogy ingyenesen megfelelő helyszínt biztosítsanak majd ezeknek a bankautomatáknak. A Demokratikus Koalíció véleménye szerint önök megint semmi másra nincsenek figyelemmel, mint a közelgő, 2026-os választásokra, pedig ezzel a nagy nekibuzdulással akár jót is tehetett volna az előterjesztő, illetve a kormányzati rész, mármint a kormány.

A DK nagyon régóta mondja azt, hogy két alapvető probléma van az ATM-ek használatával: az egyik az ATM-ek földrajzi lefedettsége, a másik pedig az ingyenesen az ATM-ekből felvehető készpénz felső határa, ez a bizonyos 150 ezer forint, vagy az, hogy ezt havonta kétszer tehetik csak meg a magyar állampolgárok.

Az ATM-ek földrajzi lefedettségére azt a megoldást hozza a törvényjavaslat, hogy minden faluban legyen akár egy ATM, ami a mi véleményünk szerint tényleg átgondolatlan és meggondolatlan.

Ráadásul volt olyan időszak Magyarországon, amikor sokkal több bankfiók, illetve ATM állt a lakosok rendelkezésére. Ez az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent. Hadd mondjak önöknek néhány számot: 2023-ban az 1000 milliárd forint mérlegfőösszeggel rendelkező legnagyobb kereskedelmi bankok esetében összesen 1429 bankfiók volt az országban, nyilván ezekben vagy ezek mellett ATM-ek is voltak jó néhány helyen. Tudják, mekkora volt ez a szám, ez az 1429-es szám 2013-ban? 3157. Ennyi bankfiók ‑ a kettő különbsége ‑ szűnt meg, és nyilván ezekkel párhuzamosan ATM-ek is leszerelésre kerültek. Ezek olyan helyen is felmerültek, mármint ezek a leszerelések és bankfiókbezárások, mint például Budapesten a XVIII. kerületben, ahol Pestszentimrén hiába kéri a polgármester, hiába kérik a lakosok, továbbra sincs sem bankfióknyitás, mármint az OTP-fiókot nem nyitották újra, nem is szereltek föl ATM-et. Onnét, Budapest egyik kerületéből, akinek nincs autója, annak jó esetben is fél-háromnegyed órába és több átszállásba kerül az, hogy eljusson egy-egy ilyen bankfiókba.

A másik, amit szerettem volna mondani, illetve már egy kicsit érintettem is, ennek a bizonyos ingyenes készpénzfelvételnek a felső korlátja. Nagyon helyesen az elmúlt időszakban emelkedett a minimálbér, emelkednek a nyugdíjak. Mind a kettővel kapcsolatban, főleg az utóbbival kapcsolatban a DK-nak az a véleménye, hogy nem eléggé emelkednek, tehát igenis magasabb nyugdíj lenne szükséges és érdemelnének magasabb nyugdíjat a magyarok. De ez a bizonyos 150 ezer forintos havi kivétel a felső határ a továbbiakban is, önök nem hajlandók ellépni ettől.

(14.00)

Ma sem a minimálbér nettója, sem az átlagnyugdíj nem vehető ki ingyenesen egy bankautomatából. Azt gondolom, hogy mind a minimálbért keresőkkel, mind pedig a nyugdíjasokkal szemben ez egy iszonyúan cinikus magatartás. Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy önök ezekben az esetekben is a bankoknak próbálnak kedvezni, amikor egészen egyszerűen nem hajlandóak ezt a 150 ezer forintos fölső határt megemelni.

És akkor most nézzük részletesebben is egy kicsit a törvényt! A pénzforgalmi szolgáltató biztosítja a fogyasztónak minősülő számlatulajdonosok számára a készpénzfelvételi szolgáltatást az önök szándékai szerint bármely településen. Hát, nézzük meg akkor ennek a 3155 településnek az összetételét! Zalában Iborfia nevezetű település 13 fő lakossal rendelkezik. Felsőszenterzsébeten ‑ szintén Zalában ‑ 16 fő van. Borsod megyében 14-en laknak Debrétén, Perecsén 17-en, de számos több, néhány tucat lakosú, jellemzően zalai és borsodi aprófalvakban is biztos lesz a bankoknak ráfizetése ezeknek az ATM-eknek az üzemeltetésével. A KSH száma szerint az 50 legkisebb lélekszámú településen a lakosok száma összesen nem éri el az 1900 főt.

Nézzük a másik részét ennek a törvénynek! Adott település önkormányzata köteles ingyenesen megfelelő helyszínt biztosítani és a feltételek kialakításában együttműködni a pénzforgalmi szolgáltatóval. Megkérdezték önök ezekről a településeket? Nem! Egyeztettek önök az önkormányzati szövetségekkel? Nem! Becsléseik szerint legalább kétezer új ATM üzembe helyezésére lenne szükség, ami éves szinten mintegy 20 milliárd forint pluszköltséget eredményezne a bankrendszer számára.

Egyetlen ATM telepítési és éves működtetési költsége külön-külön körülbelül 10 millió forint. Ki fogja ezt megfizetni, tisztelt képviselőtársaim? Merthogy a törvényben önök arról nem rendelkeznek, hogy ezt a költséget a pénzforgalmi szolgáltatók nem háríthatják át a lakosokra. Nagy képviselőtársam persze mondta, hogy majd a Nemzeti Bank elnöke rendeletben ezekből valamiket szabályozhat, de pontosan tudjuk, hogy ha önök nem írják bele a törvénybe, akkor senki nem fogja ettől megvédeni az embereket, igenis a bankok át fogják hárítani ezt a körülbelüli 20 milliárd forintos költséget.

Ezért hiányoljuk ‑ és ez a második, amit hiányolunk ebből a törvénytervezetből ‑, igenis legyen az ebbe a törvénybe beleírva, hogy nem háríthatják át a bankok ezeket a költségeket. Semmire nem mennek ugyanis a magyar emberek azzal, ha a banki költségeik tovább emelkednek, merthogy ezt az ATM-telepítést is nekik kell kifizetni.

Tisztelt Ház! Ahogy említettem, a törvény benyújtása lehetőséget adott volna két nagyon alapvető probléma rendezésére, de önök ezt a munkát vagy megspórolták, vagy nem is volt szándékukban, hogy ezen a két dolgon változtassanak. Ahogy említettem, sem a minimálbért nem lehet ma felvenni pluszköltség nélkül a bankautomatákból, illetve az átlagnyugdíjat sem, ugyanis jelen pillanatban a minimálbér nettója 193 ezer forint, az átlagnyugdíj pedig 242 ezer forint.

Kérdezem a tisztelt képviselőket, hogy miért kényszerítik önök ezeket az embereket arra, hogy a megdolgozott nyugdíjukért, a megdolgozott fizetésükért csakis pluszbankköltség megfizetésével juthassanak hozzá. Itt lenne az alkalom, hogy ebbe a törvénybe ezt is beleírják. Mindezek alapján a Demokratikus Koalíció nem fogja támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.