Gyopáros Alpár (Fidesz)

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor miniszterelnök úr 2018-ban hirdette meg az 5000 lélekszám alatti települések számára azt a programot, amely arra hivatott, hogy a falvakban élők életminőségét legalább az alapszolgáltatások szintjén a városokban élők életminőségének szintjére emelje. Ez lett a „Magyar falu” program, amely a falvakban élők, a települési elöljáróságok, a falusi civil szervezetek és az egyházak körében méltán népszerű fejlesztési programmá vált. Szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Magyarország 3155 települési önkormányzatának több mint 90 százaléka érintett, és a hazai összlakosság egyharmada, valamivel több mint 3,3 millió ember ezen a települési körön él.

A program indulásakor két eljárási jellegű dolgot szögeztünk le. Egyrészt, hogy a „Magyar falu” program részeként csakis olyan fejlesztési lehetőségeket kínálunk a falvak számára, amelyeket maguk a falvakban élők igényelnek és életszerűen megvalósíthatók, hozzájárulva az általános célunk, a falusi életminőség javításának eléréséhez. Másrészt, hogy mindennek érdekében folyamatos párbeszédet folytatunk a falvakkal, hogy a legközvetlenebb módon tudjuk becsatornázni a „Magyar falu” programba ezeket a valós igényeket. E célból 2018 nyara óta folyamatos falujárásban vagyunk. Sok száz faluban jártunk már, hogy találkozzunk az ott élőkkel. A közel 2900-ból alig van olyan falu, amelynek polgármesterével legalább egyszer, de inkább négyszer-ötször ne beszélgettünk volna azóta a saját településének a kihívásairól. Többezres nagyságrendben fogadtunk be életszerű javaslatokat, igényeket, vagy épp hallgattunk meg jó szándékú kritikákat, és fogadtuk meg a falvakban élők tanácsait.

Nézzük, hogy melyek is voltak ezek az igények, számszerűsítve azok eredményeit is! 2019 óta közel 50 ezer család igényelhette már a falusi CSOK támogatását, amelynek köszönhetően a falvakban rohamosan fogynak a korábban üresen álló lakóingatlanok. Közel 4500 kilométernyi állami mellékúthálózati szakaszt már sikerült felújítanunk. Megújult szerte a falvakban 500 iskola, 600 orvosi rendelő, 700 óvodaépület, és átadtunk 500 szolgálati házat, hogy tanár, orvos és óvónő is legyen az intézményekben. Épült 2500 játszótér és játszóudvar, átadtunk 1200 falu- és tanyabuszt, végrehajtottunk 2500 temetői infrastrukturális fejlesztést, és megújítottunk 5000 önkormányzati utcát és járdát. Megmentettünk a bezárástól 1500 falusi kisboltot, támogattunk 8000 falusi kisvállalkozást, fodrászokat, pékségeket, autószerelőket, fuvarozó vagy épp építőipari vállalkozókat. Megszépült 1300 falusi plébánia és parókiaépület, valamint támogattunk 7300 falusi civil szervezetet ‑ faluszépítő, karitatív, önkéntes tűzoltó, polgárőr, nyugdíjas- vagy épp ifjúsági egyesületeket. És mindez a felsorolás közel sem teljes. A falujárásban azonban új és új igények fogalmazódnak meg, amelyeknek köszönhetően az eddig megszokottakon túl az idei évben négy elemmel bővülhet a „Magyar falu” program. Ezek egyike az ATM-ek telepítése a falvakban, amely jelen javaslat tárgya.

Tisztelt Képviselőtársaim! A készpénz alapvető fizetőeszköz, ezáltal a készpénzhez jutás a lakosság pénzügyi szabadságának az alapja. És amikor a lakosságot mondjuk, nemcsak a városok lakóit értjük ez alatt, hanem a falvakét is. Az esélyegyenlőség csak így biztosított.

Mindazon képviselő asszonyok és urak, akik egyetértenek velem abban, hogy a falusi ember jussa sem kevesebb, mint városi honfitársainké, remélem, egyet fognak érteni velem abban is, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása helyes döntés. Bízom a támogatásukban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)