Csárdi Antal (független)

CSÁRDI ANTAL (független): Köszönöm szépen. Államtitkár úr is és a kormánypárti szószólók is nagy mellénnyel verik az asztalt, hogy: szuverenitásvédelem. Hát, önöknek annyi köze van Magyarország szuverenitásához, mint nekem a baletthez. Higgyék el, semmi! Mert ha már szuverenitásról beszélünk, akkor, azt gondolom, hogy nézzük meg, szuverén‑e a magyar kormány.

És erre van egy nagyon jó példám. Megkértem a Gazdasági Minisztériumot, illetve azt megelőzően a Pénzügyminisztériumot, hogy megtekinthessem azt a szerződést, ami alapján a magyar kormány felvett egymilliárd euró hitelt. És azt mondták, hogy nem tekinthetek be ‑ bár erre a magyar jogrendszer kötelezné a magyar kormányt, ennek ellenére azt mondták, hogy nem tekinthetek be ‑, mert a kínai fél ezt megtiltotta; mert a minisztériumnak gyakorlatilag nem a jogszabályok határozzák meg a tevékenységét, hanem a Kínai Kommunista Párt. Ezt nevezik önök szuverenitásnak?

Államtitkár úr, nagyon szép válaszsort rakott nekünk össze, de nem beszélt semmit az eljárásról, hogy miért gondolja demokratikusabbnak azt az eljárást, amit egy normális eljárássor végén a bíróság hoz meg, mint egy olyan eljárást, ahol egy személyben egy kijelölt miniszter hoz döntést úgy, hogy egyébként az érintettet nem is tájékoztatják, csak utólag? És amikor ő jogorvoslatért szeretne folyamodni a döntés ellen, akkor már nem lehet Magyarország területén. Hol látja ezeket a garanciákat, amikre oly hangosan hivatkozott?

Tisztelt Államtitkár Úr! Én szeretném megkérdezni, hogy a 9/B. § bb) alpontjánál… (Halász János: Tedd meg írásban a kérdésedet! ‑ Az elnök csenget.) Magyarázza el nekünk egy példa keretén belül, hogy mi alapján fog dönteni, kinek a kezdeményezésére fog dönteni. Hivatalból fog‑e elkezdődni az eljárás? És fenntartják‑e azt, hogy egyébként teljes stikában, zárt ajtók mögött, senkit nem értesítve akarják‑e ezeket az eljárásokat lefolytatni?

Továbbra is kérdezem, hogy a magyar jog definíciója alapján mely szervezetek minősülnek idegen szervezetnek. Azt gondolom, hogy amíg ez nincs definíciószerűen megnevezve, addig ez a paragrafus bárkire ráhúzható, bármilyen indoklással, és utólag meg ráérnek indokolni. És csak szeretném elmondani, államtitkár úr, lehet, hogy én értelmezem rosszul a törvényjavaslatot, de jelen pillanatban abban az eljárásban, amit az érintett tud elindítani, a Kúriának annyi lehetősége van, hogy formai okokra hivatkozva megsemmisítse a döntést, de arra nincs jogosítványa, deklarált módon nincs jogosítványa, hogy megváltoztassa a döntést. Tehát nem mondhatja azt a Kúria, hogy tisztelt miniszter úr, ön nem helyesen vagy valamilyen szempontot nem figyelembe véve, helytelenül döntött. Annyit tud csinálni a Kúria, hogy formai okokra hivatkozva megsemmisíti ezt.

És egyébként maga az, hogy az eljárásban sem tanú, sem szakértői bizonyítás nem vehető igénybe, azt gondolom, hogy az a jogrendszer egyértelmű megcsúfolása. Úgyhogy várom megtisztelő válaszát.