Dr. Panyi Miklós

DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Több olyan téma is felmerült, amellyel kapcsolatban megidézték a kormányt, tehát a kormányt kérdezték fel, és ezekre szeretnék reagálni.

Sajnos Harangozó képviselő úr már nincs jelen, de ő nagyon súlyos állításokat tett, amit nem hagyhatunk szó nélkül. Ő ebben a Házban néhány nappal az izraeli miniszterelnök látogatása után emlegetett numerus clausust, ami, azt gondolom, szégyenteljes. (Halász János: Így van!) Úgy gondolom, hogy Harangozó képviselő úrnak tájékozódnia kellene a hírekből, hogy micsoda komoly stratégiai kapcsolat van Magyarország és Izrael között, és micsoda béke és biztonság jött el Magyarországra, különösen ha megnézzük az európai állapotokat, a zsidó közösség vonatkozásában. Azt gondolom tehát, hogy egy ilyen helyzetben ezt emlegetni, az mindenképpen visszautasítandó, de inkább szégyenteljes.

Szintén Harangozó képviselő úrra reagálnék, de többen is emlegették a vészkorszakokat vagy a náci diktatúrát, illetve a kommunista diktatúrát. Ugye, vannak itt még olyan pártok, amelyek ezekből a diktatúrát fenntartó pártokból nőtték ki magukat, illetve legalábbis szellemi örökségnek tekintik (Dr. Lukács László György: A sok KISZ-es meg MSZMP-s a soraitok között…!), sőt vannak, ahol vannak még családi kapcsolódások is, és ugye, azt ne felejtsük el, hogy ezek mögött a diktatúrák mögött idegen, megszálló hatalmak álltak, a náci megszállás mögött a náci Németország, a kommunista diktatúra mögött a Szovjetunió, a szovjet megszállás, azokban az időkben nem tudtuk a nemzeti szuverenitásunkat megvédeni.

Amikor tehát arról beszélünk, hogy nemzetiszuverenitás-védelem, az pontosan azt a célt szolgálja, hogy idegen hatalmak érdekei ne érvényesüljenek Magyarországon, idegen megszálló hatalmak érdekei ne érvényesüljenek Magyarországon. Itt tehát pontosan a nemzetiszuverenitás-védelemről van szó, annak az eszközrendszerének a bővítéséről.

(18.00)

Kettős állampolgárság kérése. Gréczy képviselő úrra reagálnék: ugye, emlékszünk még a 2004-es kampányra a kettős állampolgárság intézményéről? Önök akkor az összes határon túl élő magyar honfitársunkra azt mondták, hogy ők veszélyesek Magyarországra, ezért ne adjuk meg nekik a kettős állampolgárság intézményét. A kampány alapvetően erről szólt. (Gréczy Zsolt: Senki nem mondta…) Erről szólt! Hogy ez veszélyes Magyarországnak. Tehát önök akkor 5 millió magyar honfitársunkra, csak azért, mert a trianoni békediktátum miatt a határ másik oldalára születtek, azt mondták, hogy ők veszélyesek, ők nem jogosultak magyar állampolgárságra. Tehát ezért is különösen érdekes és képmutató, hogy önök most kifogásolják ezt az intézményt, ami egy célzott intézmény, és ahogy egyébként elhangzott a felszólalásokban is, van mögötte nemzetközi gyakorlat, és van mögötte jogorvoslati intézményrendszer is.

Szintén Gréczy Zsolt képviselő úrra reagálva, illetve több más felszólalásra is, amelyekben az hangzott el, hogy ez az intézmény megint egy utolsó lépés a jogállamiság lebontásához, Magyarországnak az Európai Unióból való kilépéséhez. Nos, ezt 2010 óta halljuk; 2010 óta halljuk, a médiatörvény óta ezt halljuk. (Csárdi Antal közbeszól.) És amikor az ember a médiaportfóliót tanulmányozza Magyarországon, akkor nem látja igazoltnak azokat a 2010-es, diktatúrát kiáltó megszólalásokat, amiket önök, illetve a parlament ellenzéki pártjai, illetve elődpártjai akkor tettek. De a tény, hogy Szlovéniában és Franciaországban is van egy, a javaslatban bemutatott hasonló intézmény, az állampolgárságtól való megfosztás intézménye, nem tudom, Gréczy úr szerint ez azt jelenti, hogy Szlovénia és Franciaország nem tagja akár az Európa Tanácsnak, akár az Európai Uniónak. Nem azt jelenti! (Gréczy Zsolt közbeszól.) Ilyen jogintézmények vannak! Ilyen jogintézmények vannak más európai országokban is. Javaslom ezek tanulmányozását.

Ukrajna vonatkozásában már a nemzetiségi szószóló úrtól érkezett válasz Apáti képviselő úr kérdésére. Ukrajna 2022 óta EU-tagjelölti státusszal rendelkezik, tehát ilyen probléma nem áll fenn, mint amit a kérdésében felvetett.

A vendégmunkások kérdésköre több felszólalásban is felmerült. Itt megint csak szeretném leszögezni, hogy érdemes tanulmányozni az idegenrendészeti szabályozást. Ez Európa legszigorúbb idegenrendészeti szabályozása jogcímkorlátozásokkal, időbeli korlátozásokkal, engedélymegújítási korlátozásokkal, kvótakorlátozásokkal, és azok a számok, amikkel itt egyes képviselők riogatnak, nem állnak köszönőviszonyban sem a valósággal a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi számát illetően: ez 0,4 százaléka jelenleg Magyarország lakosságának. Töredéke annak, ami egyébként más európai vagy más régiós országokban van. (Dr. Lukács László György közbeszól.)

Ezeket a folyamatokat figyeljük, és ezeket szigorú kontroll alá helyezzük, ezzel szeretném önöket is megnyugtatni. Kérem, tanulmányozzák ezt az idegenrendészeti szabályozást.

A vita hevében előjött itt a debreceni akkumulátorgyárra vonatkozó vízhasználat is. Itt is szeretném azt kifejezni, hogy ha a konkrét vízfelhasználási adatokat megnézi vagy tanulmányozza majd képviselő úr, akkor látni fogja, hogy ez néhány százaléka Debrecen napi vízfogyasztásának. Tehát ez itt volumenében nem az a vízfogyasztási kérdéskör, mint ami nagyon sokszor elhangzik az ellenzéki képviselők részéről, tekintettel a szürkevíz-felhasználásra és -újrafelhasználásra.

Amit akkor talán még egyszer hangsúlyoznék, hogy tekintettel arra, hogy a javaslat európai példákból, európai gyakorlatból is táplálkozik, van mögötte jogorvoslati eljárás, és tekintettel azokra a kihívásokra, amikre itt több képviselő is felhívta a figyelmet, kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák az előterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)