Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét módosító törvényjavaslatot támogatja a Mi Hazánk Mozgalom, még ha nagyon kevés lépés is az, amit ebben tesznek, és nagyon sok további javaslatunk is van az átláthatóság érdekében. Hiszen például sajnos továbbra is titkosak maradnak az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonnyilatkozatai is, ahogy az országgyűlési képviselőknél is, sajnos. Hasonlóan titkos marad a politikusok esetleges egyéb állampolgársága. Hiába kezdeményeztem azt többször, leszavazták.

Ezt a kormánypárti törvényjavaslatot tartalmában egy mondatban foglalhatjuk össze: bevezetni az EP-képviselők számára az országgyűlési képviselőkre is irányadó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat azzal, hogy a jelenlegi EP-képviselők is kötelesek lennének erre a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül, amelynek elmulasztása a mandátum elvesztéséhez vezet. Ez az utolsó tagmondat viszont már csak az EP-képviselőkre vonatkozik, így azt gondolom, hogy nem koherens a rendszer. Tehát el kellene gondolkozni, hogy akkor vagy a magyar országgyűlési képviselőknél is szigorúbb lépésre volna szükség, vagy lehet, hogy ez már túlzás, és éppen elég a tiszteletdíj megvonására ítélni egy képviselőt. Éppen elég szokott lenni ez is szankciónak, hogy leadja a vagyonnyilatkozatát.

De nem is azzal van a probléma, hogy nem adják le, hanem azzal van a probléma, hogy valótlanságok vannak benne, és leginkább az egy háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére mentik ki a vagyontárgyakat. Arra még soha nem volt példa itt az Országgyűlésben, hogy az Országgyűlés széfjeiben őrzött hozzátartozói vagyonnyilatkozatok közül akár csak egyetlenegyet is kinyisson például a Mentelmi Bizottság zárt ülésen. Tehát szemfényvesztés az, hogy vagyonnyilatkozatot le kell adnia egy országgyűlési képviselő hozzátartozójának is, miközben nem is tudjuk, hogy mi van abban a borítékban. Talán sokan vécépapírt tesznek bele, ki tudja, mit. Ennyit az Országgyűlés tekintélyéről és az önök törvényeinek, az önök szabályainak a tekintélyéről, hogy megtehetik azt országgyűlési képviselők, hogy a vagyontárgyat kiskorú gyermekek nevére íratják, hogy bármilyen összegeket beírhatnak, és ezt senki nem vizsgálja. Éppen ezért szigorításra volna szükség.

Az, hogy az EP-képviselők is majd a családtagok vagyonnyilatkozatát le kelljen adják a Nemzeti Választási Irodának, akár még támogatható is volna, de ott megint azzal folytatódik, hogy ezek nem nyilvánosak, csak az NVB tagjai nézhetnének bele. De ők nem is fognak soha, hiszen erre irányuló érdemi eljárást sem lehet gyakorlatilag indítani, ahogy az Országgyűlés történetében sok száz, több ezer mandátum, képviselő esetében sem volt erre példa, úgy nyilvánvalóan nem lesz a jóval szűkebb számú EP-képviselők esetében sem.

Ami azt a balliberális védekezést illeti, hogy ez szegény Magyar Pétert érinti, nos, nyilvánvalóan nem csak őt. Sőt, ha tartja az ígéretét, és nem veszi fel a mandátumát, akkor pláne nem érintené őt. De azt gondolom, hogy semmiképp sem fenyegeti őt, hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban már számtalan alkalommal nyilatkozta, hogy ő szegény, mint a templom egere. A vagyonnyilatkozatban nem tudom, mi fog megjelenni, vagy mi az, amit már eltüntetett ilyen-olyan hozzátartozók nevén esetleg, mindenesetre ez a veszély, azt gondolom, valójában nem fenyegeti őt.

És nem jelent érdemi lépést az átláthatóság tekintetében. Indokolt volna az önök által megszüntetett vagyonosodási vizsgálatokat is inkább bevezetni a politikusok esetében akár automatikusan, mondjuk, négyévente, az államtitkárok, állami vezetők esetében pedig különösen indokolt volna ezt automatikusan, időnként, hogy lássuk, hogy a korrupció nem eredményezett‑e valami megmagyarázhatatlan mértékű bevételt.

Indokolt volna természetesen a mentelmi jog eltörlése is, melyet sajnos egyedüli pártként szorgalmaz a Mi Hazánk, és egyedüli párt vagyunk, amelyik mindig következetesen ellene szavaz, és soha nem azt méricskéli, hogy kiről is van szó, miről is van szó. Mi ezt ugyanúgy ellenezzük, mint a képviselők helyszíni bírságolását a rivális kormányzó pártok részéről. Olyan ez, mintha a focimeccsen a sárga lapokat a másik csapat osztogatná. Természetesen nem ízlésünk szerint való és sok minden nem elfogadható, ami itt az Országgyűlésben történik, de a garázdaság törvényi tényállásától kezdve sok minden más is vonatkozik előírásként, tilalomként az országgyűlési képviselőkre is. Erre van az elvileg független magyar bíróság, amely mindenképpen függetlenebb, mint a rivális pártok. Tehát nem helyes az, ha a házelnök bírságolja meg a képviselőket, és ezt végül a kormánypárti képviselők szavazataival viszik keresztül. Tehát ezt is elvből ellenezzük. Ehelyett kellene inkább például a mentelmi jog megszüntetése annak érdekében, hogy egy politikus tényleg elszámoltatható legyen.

Ennek érdekében kellene a visszahívhatóság intézményének megteremtése, hogy a politikusok a választók által elszámoltathatók legyenek. Emlékszünk még az őszödi beszéd kiszivárgása utáni elementáris társadalmi felháborodásra, amikor Gyurcsány Ferenc saját korábbi szavazói érezték, hogy szembe köpte őket a miniszterelnökük. És hát aztán, na és, mondta ezt korábban Horn Gyula, s lényegében ezt mondta Gyurcsány Ferenc is. Semmilyen következménye nem volt semmilyen lebukásnak, és semmilyen eszköz nem volt a saját szavazóinak a kezében, sem az egész ország kezében, az államfő kezében, az ország kezében semmilyen eszköz nem volt arra vonatkozóan, hogy visszahívhatóvá váljon egy képviselő. Ha egyébként, mondjuk, nem tartja be a választási ígéretét, normális esetben akkor is kellene, bár ez nem olyan fajsúlyosnak számító cselekedet, ma már sajnos általános gyakorlat, hogy nem hajtják végre a választási ígéreteket, vagy azzal szögesen ellentétes dolgokat tesznek, illetve hogy nincs a pártoknak választási programjuk. Erre is kötelezni kellene őket, mint ahogy a miniszterelnök-jelölti vitán való részvételre is. És a láncot hosszasan sorolhatnánk.

De engedjék meg, hogy az átláthatóság ügyében legalább még egy konkrét ügyben érveljek egy kicsit alaposabban, remélve, hogy előbb-utóbb meg tudjuk dönteni ebben a tabukérdésben is azt az ellenállást, amit a kormányzat, de a balliberális pártok talán még inkább érintettként tanúsítanak, ez pedig a politikusok kettős vagy akár többes állampolgárságának nyilvánosságát célzó törvénymódosító javaslatunk, hiszen még az állam sem tudja jelenleg, hogy kinek van más állampolgársága.

(16.10)

Izraelt szeretném itt pozitív példaként az önök figyelmébe ajánlani most, no persze nem az állam terrorját vagy a több ezer gyermekgyilkosságot önvédelemből, de hogy az ottani szabályokhoz hasonlóan nálunk is legyen először is nyilvános az országgyűlési és EP-képviselők kettős állampolgársága, ugyanis nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet az idegen állampolgárságnak már a megléte is bizonyos esetekben, de legalábbis akkor, ha titkos. Alapesetben nincs azzal baj, ha valakinek kettős identitása van, meglehet ennek természetesen a konkrét oka, a határon túli magyarságnál különösen érthető ez, de a tisztánlátás elvárható politikusok, állami vezetők esetében.

A Mi Hazánk Mozgalom évek óta szorgalmazza ‑ sajnos egyedüli pártként ‑, hogy a megfelelő transzparencia megteremtése érdekében az országgyűlési képviselőknek, sőt családtagjaiknak is nyilatkozniuk kelljen az esetleges egyéb állampolgárságukról, hogy tisztán látható legyen, ki milyen kötöttségekkel rendelkezik vagy ki épített ki magának, mondjuk, egyfajta menekülő útvonalat, mondjuk, egy afrikai banánköztársaságba, mint Simon Gábor volt államtitkár, az MSZP elnökhelyettese, akinek nemcsak a 240 millió forintos bécsi számláját találták meg, melyet vagyonnyilatkozatából természetesen kifelejtett, hanem a széfjében további több tíz millió forint mellett egy közép-afrikai ország útlevelét is.

Vannak frissebb lelepleződések is, több politikus esetében is merültek fel ilyen gyanúk, például Márki-Zay Péterről is csak az előválasztási győzelme után, tehát miniszterelnök-jelöltté válását követően vált nyilvánossá, hogy hát, bocsi, más állampolgársággal is rendelkezik, kanadaival, ugye, ő konkrétan. Megtörténhet tehát a jelenlegi jogrendben a kormánypártok asszisztálásával, hogy megválasztanak valakit akár kormányfővé is, és aztán kiderül, hogy ő egy másik ország állampolgára, egy más ország állampolgárát választották meg akár kormányfővé is. Hát, ez normális? Úgy tűnik, hogy önök szerint, bal- és jobboldali képviselők által egyaránt igen, hiszen csak a Mi Hazánk Mozgalom szorgalmazza azt, hogy ezen változtassunk. Egyébként Márki-Zay Péter is csak egy idegen állam alkotmányára esküdött fel, hiszen a magyar állampolgárságába beleszületett; akárcsak Cseh Katalin, aki szintén kettős állampolgár, és hogy idegen érdekeket képvisel, azt persze láthatjuk.

Eltitkolta önéletrajzából, vagyonnyilatkozatából svéd állampolgárságát a Momentum frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés homoszexuális tagozatának vezetője, Kövér László jóvoltából, Bedő Dávid, aki egyik interpellációjában is Svédország érdekében szólalt fel, persze ezt a nem mellékes indíttatását ott sem említve. Még Hajnal Miklós, frakciótársa is úgy nyilatkozott, hogy hibát követett el Bedő Dávid, no nem a homoszexuális tagozat megalapításával itt, az Országgyűlésben, hanem az állampolgársága elhallgatásával; igaz, Hajnal Miklós pedig közgazdásznak hazudta magát, noha nincs diplomája ‑ tehát nem kell olyan messzire menni itt a titkolózásért, hazudásokért. De Bedő Dávid volt az is, aki lebukott, hogy titokban a Világbank képviselőjével tárgyalt egy washingtoni parkban, konspirált környezetben ‑ ezt a legolvasottabb jobboldali hírportál, a kuruc.info tárta fel, mely itt nem elérhető Kövér László tiltása nyomán, akit nem zavar semmiféle, akár LMBTQP-szervezet oldala, pornóoldal vagy bármilyen más, ügynökszervezet által (Tordai Bence az elnöknek: Eltér a tárgytól, regulázza meg őt!) biztosított médium, viszont a legolvasottabb jobboldali hírportál sajnos tiltva van, pedig ilyen leleplezéseket folytat a kuruc.info, olyat, amilyet, úgy tűnik, hogy még a titkosszolgálat sem tudott.

Aztán nem tudom, hogy az állam tudja‑e, de nagyon sok politikusnak van még más állampolgársága, például amerikai állampolgársága van a Momentum II. kerületi alpolgármesterének, Berg Dánielnek is, és még ki tudja, hogy hány politikusnak.

A listát hosszasan folytathatnánk, de én zárásként azért szeretném még egyszer az izraeli joggyakorlatot idehozni példának, mert ott ugyanis nemcsak nyilvános a parlamenti képviselők más állampolgársága, hanem ilyen esetben dönteniük kell: a másik állampolgárságukról vagy a mandátumukról mondanak le.

Így az én, pusztán nyilvánosságot célzó indítványom már-már vállalhatatlanul mérsékelt még számomra is, de azért egy kompromisszumos javaslatnak ezzel az izraeli körítéssel talán önök számára is sokkal könnyebben fogyasztható és vonzó, ezért bízom benne, hogy egyfajta kompromisszumos javaslatként elfogadják. Bíztam benne naivan, de mégis leszavazták, minden más párt leszavazta a képviselők esetleges egyéb állampolgárságának nyilvánosságát célzó javaslatomat, pedig olyan törvénymódosítást kezdeményeztem, hogy a nyelvismerethez és az iskolai végzettséghez hasonlóan jelenjen meg a parlament.hu oldalán, a képviselők adatlapján a külföldi állampolgárság is, ha van. Konkrétan a vagyonnyilatkozatban a hozzátartozók jelenleg is kötelező feltüntetése mellett javasoltam rákérdezni erre, ahol én önkéntesen mindig leírom a megjegyzés rovatba: csak magyar állampolgárságom van. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)