Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon örülök, hogy ezek szerint ön is elolvasta Pöltl Ákos tanulmányát, ami pontosan ezekről a kérdésekről szól. Mi ezt sok-sok évvel ezelőtt megtettük, és sok-sok évvel ezelőtt elindítottunk éppen ezért egy kormányzati intézkedéssorozatot. De örülünk, hogy a Mi Hazánk is, pár év késéssel ugyan, de igyekszik felvenni a ritmust a kormányzattal, és reagálni azokra a dolgokra, amelyek valóban fontosak minden szülő számára. Kisgyerekkel, közepes, nagyobb gyerekkel rendelkező szülők számára, akik gyermeket nevelünk, mindnyájunk számára ez egy fontos kérdés, hogy valóban ne váljon a gyermek ilyesfajta mobileszközök rabjává, ne az nevelje fel a gyereket. A korábbi gyermekkorban is sokszor hangzott el a mondás, hogy ne a tévé nevelje a gyereket, hanem a szülő. Most is ugyanígy fontos, hogy ne az okoseszközök neveljék a gyereket, hanem a szülők. Csak nyilván ez egy felgyorsultabb időszak, sokkal több impulzus éri a gyerekeket, sokkal inkább az agyukat, az agyműködésüket is át tudja alakítani, és ezért fontos fokozottabban odafigyelni.

Ezért indítottuk el már nagyon sok évvel ezelőtt, tisztelt képviselő asszony, a „Digitális jólét” programot ‑ lehet, hogy már van ennek hat-nyolc éve is ‑, amikor minden szolgáltató számára kötelezővé tettük, hogy ingyenesen letölthetővé tegyen olyan szoftvereket, amelyekkel a gyermekek számára kevesebb tartalom érhető el, kevesebb ideig érhető el a tartalom, tehát hogy minden szolgáltató ingyenesen biztosítson olyan szűrőket, amikkel a gyerekeket a korlátlan hozzáféréstől meg tudjuk védeni, meg tudjuk óvni.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az NMHH internet-hotline-t is működtet. Sokféle módon, pontosan az internetből eredő különböző veszélyekre hívja fel a figyelmet, az esetleges visszaélések megtörténtekor pedig 24 órán belüli cselekvést ír elő önmagának is. Tehát ha bármi olyan tartalom kerül fel, ami bárki számára sértő, és az ott leírt feltételeknek megfelelő, főleg a személyiségi jogokat sérti, akkor 24 órán belül az internetről leszedik azt a tartalmat. Ez egy évek óta működő és sok ezer ember által használt szolgáltatás a médiahatóság részéről.

Ezért volt fontos az iskolai mobilhasználattal kapcsolatos javaslata a kormánynak, amit bevezettünk, és ebben a tanévben már jól működik; ahogy ön is mondta, hogy a gyerekek egymás szemébe is nézzenek a szünetben, egymással is beszélgessenek, ne pedig csak a mobiljukat nyomogassák, és azon keresztül kommunikáljanak egymással. Emlékezhetünk rá, hogy főleg balliberális oldalról mekkora ellenállás volt ezzel kapcsolatban. Azt akarták bemutatni, hogy ezt most akkor szabad, nem szabad, mit nem szabad megtenni, mintha ez a gyerekek számára káros lenne, miközben valóban a gyerekek teljesítményét, iskolai tudásának a gyarapodását tudja javítani. Nemcsak szerintünk, hanem az OECD szerint, a PISA-mérések szerint is minden más azt támasztja alá, hogy mondjuk, a matematikai készségek elsajátítását az iskolai korlátlan mobiltelefon-használat hogyan tudja rontani. Ezért volt fontos ennek a lépésnek a megtétele.

Ezért is volt fontos a mindennapos testnevelés bevezetése. Nyilván egy mai diák sokkal többet görnyed a mobiltelefonja fölött, mint ahogy mi is sokkal többet görnyedünk fölötte, mint mondjuk, 10 vagy 15 évvel ezelőtt, ezért fontos, hogy mindennap legyen egy olyan testmozgás, ami kompenzálni tudja azt, hogy ‑ ahogy ön is mondta ‑ nem két-három órát, hanem akár öt-hat-hét órát töltenek a táblagép előtt vagy a mobiltelefon előtt. Ha mindennap van testnevelésóra, talán könnyebben lehet ezt ellenpontozni, könnyebben tud valakinek a szenvedélyévé válni egyik vagy másik sport. Éppen ezért azt a károsító hatást, amit az okoseszközök okoznak az ember mozgásszerveire, egészségére, tudjuk ezzel ellenpontozni.

(13.30)

De megkérdeztük az óvodavezetőket is KRÉTA-kérdőív keretében, hogy látnak‑e érezhető változást az elmúlt öt évben a gyermekek szociális képességeiben, beszédképességében, mozgáskoordinációs képességében, és azt mondják, hogy érezhető, az óvodavezetők nagy többsége, 60-80 százaléka azt mondta, hogy a hároméves korú gyerekeknél ők az elmúlt öt évben olyan változást érzékelnek a gyerekek, ahogy előbb is elmondtam, mozgáskészségében, szociális készségében, beszédkészségében, ami egyértelműen negatív. Rosszabb képességekkel, gyengébb képességekkel lépnek be a háromévesek az óvodába, mint ezelőtt öt évvel, mondja az óvodai igazgatóknak az elsöprő többsége. Ezért indítottunk egy társadalmi egyeztetést az óvodai nevelés alapprogramjáról, annak a megváltoztatásáról, hiszen reagálni kell, minél hamarabb reagálni kell ezekre az eseményekre. Ezért volt ez a javaslatunk is.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ez egy valós probléma a mi életünkben is, a felnőttek életében is és a gyerekek életében is. Nyilván minél kisebb valaki gyerekként, annál kevésbé tudja ezt tudatosan kontrollálni, annál inkább segítségre van szükség. Ahol lehetett, mi az elmúlt években ‑ ahogy mondtam, akár nyolc évre visszamenőlegesen is ‑ igyekeztünk ebben a problémában a szülőknek segítséget adni az óvodában is, az iskolában is és azon kívül is a szülők számára ingyenes szoftverekkel, a médiahatóság segítségével vagy a „Digitális jólét” programmal.

Minden jó szándékú javaslatot szívesen veszünk, mert ez valóban egy olyan kérdés, amely nagyon meghatározza a következő generációnak a gondolkodását (Az elnök csenget.), a szociális készségeit. Ezért lépett ebben radikálisat a magyar kormány, talán radikálisabban az elmúlt nyolc évben, mint bármelyik európai kormány. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)