Dr. Lukács László György (Jobbik)

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslatnak ezen vitaszakaszánál azt érdemes elmondani, hogy azzal, ami a módosításban benne van, hogy a „fogyatékossággal élők” kifejezést használjuk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetért, és ez önmagában támogatható is.

Azonban itt vissza kell kanyarodni, hogy a javaslat miként osztja az Alaptörvénynek és az Alaptörvény tizenötödik módosításának a sorsát. Merthogy mégis az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a tizenötödiknek számozott, de valójában talán a negyvenedik alaptörvényhely-módosítás ‑ ugyanis ennyi helyen módosult különböző alaptörvény-módosításoknak felcímkézve a gránitszilárdságú Alaptörvény ‑ egy olyan helyzetbe kényszeríti itt a képviselőtársainkat, hogy egymástól teljesen távol eső kérdésekben, például a „fogyatékossággal élők” kifejezéssel kapcsolatban vagy a magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatban vagy annak a tisztázásával, amivel a magunk részéről egyet tudunk érteni, hogy valójában férfiról, illetve nőről beszélünk, és ezeknek a világos leszögezése és a biológiai nemnek ezáltal a megfogalmazása magától értetődő dolog, vagy hogy a készpénzvédelmet az alkotmányban biztosítani kell, kábítószer elleni fellépés, amivel nyilvánvalóan egyetértünk, sőt magunk is kértük és szorgalmaztuk, hogy ez legyen, de mégis olyan témák függnek össze és vannak egyetlenegy alaptörvény-módosításban összehozva, amelyeknek az együttes sorsa szinte oszthatatlan.

(18.20)

Hát hogy tudná az ember elfogadni azt, hogy magyar állampolgárokkal szemben azt az állampolgárság-felfüggesztési szabályt alkalmazzuk, ami szerintem egyébként a nemzetközi jogban eddig ismeretlen, és ami lehetőséget biztosíthat ‑ és szerintem ez a legnagyobb veszélye, ha Magyarország erre az útra lép ‑ a magyar államot és a magyar törvényhozást másoló országoknak, főként környező országoknak, hogy azokkal a magyar állampolgárokkal és magyar emberekkel szemben lépjenek fel, akik számunkra a nemzet része, és őket akarják esetleg kiszorítani abból az országból, ahol most élnek, és az ő állampolgárságukkal szemben kívánnak fellépni. Ez is egy olyan szakasz, amit egyszerűen nem lehet elfogadni.

A Pride betiltásával kapcsolatosan a Jobbik világosan megfogalmazta az álláspontját. Ezt mi kértük, 2007-ben a Jobbik javasolta, 2012-ben törvényjavaslatunk volt rá, akkor a kormánypártok ezt még nem találták megoldandó problémának, de szerintünk azóta is egyébként egy megoldandó probléma. Világosan látszik, hogy ezt is támogatni lehet.

Az ügyészek 70. életévével kapcsolatos nyugdíjazásnál pedig elmondtuk, hogy természetesen szükség van rá. Lehetőség volt az előző, a tizennegyedik alaptörvény-módosításnál is ennek a rendezésére, amikor a bírókról így döntöttünk.

De ami ismételten egy nagy nemet kell, hogy jelentsen és felvillantsa szerintem mindenkiben a vészfékezőt, az az, hogy önök most már sokadjára, azt hiszem harmadik-negyedik alkalommal a veszélyhelyzeti rendelkezéshez nyúlnak hozzá. A veszélyhelyzet és a rendkívüli jogrend újraszabályozása ebben a parlamentben szerintem az egyik slágertéma volt az elmúlt három-négy évben. Nem volt olyan parlamenti ülésszak, amikor ne került volna elő, és valahogy a kénye-kedve szerint módosította a kormány. És most eljutottunk arra a szintre, hogy egy olyan formában szeretnék bebetonozni, ami a magyar demokráciának, a magyar jogrendnek egyáltalán nem kedvez. Ismételten le kell szögezni és el kell dönteni, hogy ebben az országban akar‑e a kormány ‑ s ezt majd meg kell válaszolniuk ‑ tisztességes, normális, parlamentáris demokráciát működtetni, vagy rendeleti kormányzással szeretnék ezt az országot vezetni. Mert az a helyzet, hogy önök azon az úton járnak, és ezt szeretnék a lehető legtovább használni, ha pedig éppen nem jut erre lehetőségük, akkor pedig a leendő vagy a következő parlamentet próbálják ebben korlátozni.

Tehát tisztelt képviselőtársaim, nem untatva önöket, azt kell mondjam, hogy ebben a tizenötödik alaptörvény-módosításban ‑ ami bár az előző javaslatnak a vitája volt, de a mostani törvényjavaslattal is összefügg ‑ azt kell látni, hogy önök egymáshoz nem illő témákat szeretnének egyetlenegy gombnyomással letudni úgy, hogy a képviselők alapvető jogát vonják meg attól, hogy tisztességesen döntsenek egy egybetartozó törvénnyel és egy egybetartozó üggyel kapcsolatban, és a képviselői jogosítványokat ezzel csorbítják és lehetetlenítik el. Hiszen ennyire szerteágazó témákkal, egymásnak ennyire ellentmondó, sőt a nemzetnek sok esetben nagyon hasznos, de a nemzetnek nagyon sok esetben káros témákat egybevonva képtelenség szavazni, ahogy szerintem önök sem tudnak jól, a lelkiismeretük szerint szavazni, hiszen ezek a témák így összevonva nem szavazhatók és nem rendezhetők.

Én továbbra is azt tartottam volna jónak, ha külön alaptörvény-módosításban a kormány világosan vállalja mindegyikben, egyben-egyben vitát, vállalta volna a külön-külön szavazást, mert az a magyar parlamentarizmushoz és az Alaptörvényhez méltó viselkedés. Köszönöm szépen a türelmüket. Köszönöm, elnök asszony.