Szabadi István (Mi Hazánk)

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat célja, hogy minden magyar állampolgár napi rendszerességgel, átszállás nélkül utazhasson a lakóhelye és a járásközpont között naponta háromszor, illetve a járásközpont és a vármegyeszékhely között naponta kétszer, amit nem csupán hétköznapokon, hanem a hét minden napján biztosítani szükséges.

Korábbi vezérszónoki felszólalásomban felhívtam már a figyelmet arra, hogy a személyszállítási szolgáltatásokról szóló hatályos törvény jelenleg is szabályozza az adott település és a járásközpont között a közvetlen eljutás lehetőségét, valamint az adott település és a vármegyeszékhely közötti egy átszállással történő elérés lehetőségét, igaz, hogy csak hétköznapokon.

Ez alapján például Baja és Kecskemét között jelenleg 4-5 járatpár közlekedik, Kiskunhalas és Baja között pedig 8 járatpár érhető el, melyek átszállás nélkül biztosítják az utazást, nagyon helyesen. Zala vármegyében azonban több olyan kis falu is található, ahol hétvégén egyáltalán nincs közlekedés. A törvényjavaslattal tehát a nagyvárosok között meglévő járatok számát csökkentik vagy csökkenthetik annak érdekében, hogy a kisebb települések esetében a minimális szolgáltatási szintet biztosítani tudják.

Erre utal például az indokolás, és ezt támasztja alá az is, hogy új plusz buszokat nem terveznek forgalomba állítani, mert ezekre nincs pénz, sőt már leselejtezett járműveket is visszahoznak. Tehát a törvényjavaslat következménye az is lehet, hogy a nagyvárosok között meglévő jelenlegi járatszámok csökkenhetnek, ami mindenképpen elfogadhatatlan, és ezt a Mi Hazánk Mozgalom különösképpen figyelni fogja.

A valós utazási igények azonban nem csak az adott vármegyén belül, illetve a szomszédos vármegyeszékhelyek között állnak fenn. Gyakran előfordul, hogy a lakóhelyhez a szomszéd vármegye egyéb települései közelebb vannak, ezért munkába, iskolába vagy az orvoshoz oda célszerűbb járni. Ilyen példa Dunaújváros térsége, melynek vonzáskörzete kiegészül Bács-Kiskun vármegye egyes településeivel, mint például Solt, Akasztó, Dunavecse, Kunszentmiklós vagy Szalkszentmárton.

Komoly gondot okoz az is, hogy a főbb ipari központok környékén egyes települések csak úgynevezett maszek, nem volános szerződéses járattal érhetők el. Bács-Kiskun vármegyében a kecskeméti Mercedes-gyárhoz a Volán a három műszakos munkarendnek megfelelő járatokat indított, kimaradt azonban pár település, ahonnan nincs három műszakos munkarendnek megfelelő járat, például Soltszentimre, Csengőd, Tabdi. Célszerű lenne indítani, hiszen csak pár cégnek van szerződéses busza, például az Autóflex Kft.-nek, ami ugyan nem viszi el a többi cég dolgozóit.

További problémát jelent, hogy a menetrendeket a mai napig nem sikerült összehangolni. A menetrendi keresőkben gyakran találkozni úgynevezett „rizikós átszállási idő” megjegyzéssel, ahol csak a szerencsén múlik, hogy sikerül‑e egyik járatról a másikra átszállni. Nincs megoldva a vasútállomásokra kijáró buszok csatlakozása sem. Több esetben a városközpontból, illetve faluközpontból induló buszjárat ki sem megy a vasútállomásra, ha kimegy, akkor pedig nincs egymáshoz igazítva a két menetrend.

Hiányoljuk azt, hogy a törvényjavaslat nem foglalkozik az átszállásoknál tapasztalt problémákkal, továbbá nem szabályozza azt sem, hogy lakott külterületeket ne lehessen kizárni a tömegközlekedésből. A törvényjavaslat szerint minden relációban csak egyféle közlekedési móddal, mégpedig a leghatékonyabb közlekedési móddal látná el a jövőben a közszolgáltatást az állam. Az egyetlen kitétel, hogy nem szűnhet meg olyan, vonat és busz közötti párhuzamosság, ahol a párhuzamosság megszüntetése 50 százaléknál nagyobb mértékű eljutásiidő-növekedést jelentene.

Minden bizonnyal kisebb forgalmú vasútvonalakat bezárhatnak, ami nem megoldás, mivel sok vonalon rosszul van beállítva a menetrend. Például nem lehet vonattal beérni a munkakezdésre, ezért nem veszik igénybe a vonalakat. Ha ez be lenne állítva, akkor lehet, hogy többen vennék igénybe. Több olyan haldokló mellékvonal van, amely forgalmas helyeken halad el, de nincs ott vasúti megálló, vagy megszüntették azt valamikor.

A V0-s vonal megépítése a hangzatos ígéretek ellenére sem történik meg, csak autópályákat, autóutakat épít a kormány, holott vasúti szempontból Budapest és Baja között nincs átkelő. Ez a vonal tudná tehermentesíteni Budapestet, és össze tudná kötni a vidéki nagyobb városokat. Okos döntés lenne az 52-es főút nagy leterheltsége miatt a 152-es újraindítása a V0-s részeként. Összességében a tömegközlekedés átalakítását komplex módon szükséges elvégezni, melynek keretében a mostani szolgáltatásokat megőrizni és javítani kellene.

Tisztelt Országgyűlés! Végül megjegyezni kívánom, hogy különös dologra lettünk figyelmesek a MÁV Személyszállítási Zrt. cégkivonatában. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A cég tevékenységi köre idén januártól olyan tevékenységekkel bővült, mint például akkumulátorgyártás, egyes építőipari tevékenységek, rendezvényszervezés és üdülési szolgáltatások. Álláspontunk szerint van a tömegközlekedés területén is elég megoldandó probléma (Az elnök ismét csenget.), a MÁV-nak inkább ezzel kellene foglalkoznia. Köszönöm a türelmét, elnök asszony. Köszönöm szépen.