Bencze János (Jobbik)

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Mi történik itt? Az elmúlt napokat egy szörnyű baleset árnyékolta be, ami ugyanahhoz a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik, mint egy előző másik baleset. Sokan nem tudják, a sportállamtitkárság a Honvédelmi Minisztériumban van, és ezelőtt cirka egy évvel történt egy szörnyű baleset, egy autósport-baleset a Nyerges Rallyn. Akkor azért se vállalt senki felelősséget, hiszen ott öt ember meghalt, öt civil halt meg, akik önként, saját felelősségükre tartózkodtak a pályán. Óriási cirkusz lett belőle.

Az az MNASZ, amelynek az égisze alatt, az engedélyével történt az egész, vétójogot kapott minden magyar autó- és motorsportrendezvényre, sikerrel tönkre is tett mindent. Tönkrement az egész magyar autósport. Nem azokat büntették meg, akik a felelősök voltak, akik egy büntetett előéletű személynek rendezési jogot adtak, egy ugyanilyen baleset miatt volt büntetve, most bekövetkezett egy másik tragédia, szintén egy civil az áldozat.

Kérdezem én: miért nem képesek erkölcsi felelősséget vállalni? Miért nem képes ilyenkor a miniszter fölállni, és azt mondani, hogy köszönöm, felelek érte, elnézést, lemondok. Önöknél ez nem létezik. Önök bárkit bújtatnak, akárhány ember élete megy tönkre, akárhány ember hal meg.

Miért nem lehet azt, ami itt is elhangzott, hogy ezek a köztisztviselők önként, saját felelősségre mentek erre a képzésre? Miért nem lehet ez az autósportban, ahol vállaljuk, hogy önként, saját felelősségre megyünk el versenyezni, megyünk el nézőknek? Miért kell azt a szemléletet bevezetni Magyarországon, hogy felszámolunk minden rendezvényt, és akkor majd csak az MNASZ rendezvényeire fog mindenki menni, ott költi el a pénzét?

(15.10)

Ez így nem lesz, ez abszolút nem normális állapot. A honvédelmi miniszter és a minisztérium vállalja az öt halálos áldozatért és az egy megrokkant emberi életért a felelősséget.

Tisztelt Ház! Létezik Magyarországon több autós probléma, egyik az autókereskedelmet érinti. Több autókereskedő keresett meg mint érintett, hogy a szavatossági idő problémája tönkreteszi a cégeiket. Tisztességes, évek, évtizedek óta regnáló kereskedések ezek. Önök előírták nekik, hogy ha magánszemélytől egy ismeretlen előéletű használt autót bevesznek, vállaljanak rá szavatosságot. Ez lehetetlen. Itt jön képbe egy másik brigád, ez a dobós cégek brigádja. Tudják önök, mi az a dobós cég? Amikor kamuból, akár egy hajléktalan nevére átíratva, lepapírozva megalapítanak egy autókereskedő céget, és több tíz, több száz használt autó értékesítése után adófizetés, minden nélkül eltűnnek a balfenéken. Se szavatosság, se garancia, se adózás.

Ez létező probléma Magyarországon. Amíg ők eltűnhetnek szabadon, mindenféle komoly retorzió nélkül, addig a másik oldalon a tisztes autókereskedő cégek, amelyek ki vannak téve a szavatossági pereknek, és zajlanak is ellenük egyfolytában, lényegében a csőd határán vannak. Ha önök tönkreteszik a használtautó-kereskedőket, ettől nem fog fogyni több kínai elektromos autó, sem európai elektromos autó és új autó sem. Ugyanis ma Magyarországon azért vesznek az emberek használt autót, mert arra van pénzük. Megoldás lenne rá, hogy szavatosságot csak akkor vállaljon a kereskedő, ha egy független szervnél átvizsgálják az autót, kap róla a vásárló egy hibalistát, megkapja a kereskedő is, és amennyiben mind a két fél az adásvétel mellett van, azaz vállalja a felelősséget; józan paraszti ésszel csak az átvizsgálás után éljen a gépjárművön a szavatosság.

Amúgy pedig azon emberekre, akik dobós cégeket hoznak létre ‑ ismerjük a hálót, ismerjük a neveket ‑, én javasolnám önöknek a német példát. Nemcsak őket, hanem a közvetlen rokonságukat, egyenes ági családtagjaikat tiltsuk el a cégalapítástól. Ez a Jobbik Magyarországért Mozgalom javaslata. Így megszűnne az, hogy Orsósból Korsós, Korsósból Orsós lesz, nevezhetjük ezt bárminek. Mondhatják önök most azt, hogy rasszista vagyok, de ez nem az, hisz ez csak egy szlogen volt. Tehát olyan módon lehessen kereskedni, hogy mindenki, aki tisztességesen csinálja, megéljen belőle, és legyen jövőképe. Köszönöm. (Sas Zoltán tapsol.)