Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Banki és fogyasztóvédelmi kérdésekben ez a kormány azért adós a magyar embereknek nagyon sok mindennel. Nagyon sokszor hangzatos nemzeti retorikával igyekszik úgy beállítani magát, mint aki a nemzeti érdeket feltétel nélkül védi, de a devizahitelezés során ez enyhén szólva nem sikerült. Sajnálatos módon több tízezer kilakoltatás kísérte ezt a folyamatot, a bankrendszerrel való lepaktálás, az EBRD paktum megkötése, és összességében az, hogy még a próbálkozások, az amúgy pozitív előjelű próbálkozások sem sikerültek, gondoljunk csak a családi csődvédelem intézményére, ahol az volt az ígéret, hogy több tízezer magyar honfitársunkat segítik meg, ebből végül néhány száz lett, értékeljük ezt is, de azért mégsem ugyanaz a nagyságrend a kettő.

Ugyanakkor a parlament fogyasztóvédelmi főbizottságát megszüntette ez a kormány, szerencsére van egy Fogyasztóvédelmi Albizottság a Gazdasági Bizottság alatt, itt pedig döntést hoztunk arról, hogy a legdurvább banki lehúzások tekintetében végre lépjünk egy kicsit előre. Mi számít a legdurvábbnak? Az, ha valaki a már leadózott pénzéhez hozzá akar jutni, mondjuk, készpénz formájában, akkor jön a bank és még egy extra sarcot rátesz, és egyébként az év elején volt olyan bank, amely másfélszeresére növelte a készpénzfelvételre kiszabott költséget. Ez egy állítólagos költség, mert a valóságban nem létezik ilyen, normálisabb országokban az ember a saját, már leadózott pénzéhez akkor és olyan formában jut hozzá, ahogy csak akar.

Éppen ezért én azt javasoltam a Fogyasztóvédelmi Albizottságnak, döntsünk arról, hogy az ingyenes készpénzfelvétel 150 ezres határát, amit vagy tíz éve hoztak, és azóta elinflálódott, emeljük fel 250 ezer forintra, és egy értelmes vitafolyamatot követően ennek az albizottságának az ellenzéki és kormánypárti tagjai is úgy döntöttek, hogy ez egy értelmes javaslat, logikus, így tehát megszavaztuk egyhangúlag. Tehát van a parlamentnek egy döntése arról, hogy az intézményesített banki lehúzás érjen véget ebben a formában, vagy legalábbis ez az összeghatár emelkedjen.

Ez egy nagyon korrekt és nagyon visszafogott javaslat, hiszen az a helyzet, hogy a bevezetéskor a nettó átlagkereset értékét lőtték be, tehát ez a 150 ezer forint körüli az akkori KSH szerinti ‑ de jó, fogadjuk el ‑ nettó átlagkeresetnek felel meg. A helyzet az, ha ezt inflációval súlyozzuk, most jóval 400 ezer forint fölött kellene legyen az a havi összeg, amit felvehetünk díjmentesen, ehhez képest a 250 még mindig nem egy olyan hú, de nagy és nem egy olyan hú, de bátor vállalás. De a lényeg az, hogy erről van a parlamentnek tavaly november óta egy megszavazott döntése. A fő kérdés az, hogy hová tűnt a kormány, hiszen teljesen egyértelmű, hogy a kormány lenne képes a parlament rendszerén úgy keresztülvinni ezt a már megszületett albizottsági döntést, hogy abból a valóság mezején is legyen valami érzékelhető dolog. Én bíztam abban, hogy január 1-jétől már emelkedik az ingyenes készpénzfelvétel határa, de márciust írjuk.

Kérdezem tehát a kormányt: hajlandó‑e végre a saját, már meghozott döntésünknek érvényt szerezni, mert minden egyes eltelt hét vagy hónap a bankok számára nagyon jó, milliárdok maradnak a zsebében az emberek pénzéből, további milliárdok, az embereknek pedig nagyon rossz, mert továbbra is a már leadózott pénzünket adóztatják újra és illetékezik újra.

A helyzet az, hogy amíg ebben dönt a kormány, addig van egy másik javaslatunk, ami szintén a szintén a Fogyasztóvédelmi Albizottság elé fog kerülni a napokban. Ez pedig arról szól, hogy ha január 31-ig úgyis kötelező minden banknak kiküldeni, hogy az előző évben mennyivel húzta le az ügyfeleit ‑ ez ügyfelenként átlagosan 40-41 ezer forint szokott lenni ‑, akkor az a javaslatom, hogy csapjanak mellé még egy oldalt, és ezen a még egy oldalon legyen rajta, hogy az ügyfél számára az adott banknál, az adott pénzintézetnél van‑e kedvezőbb bankszámla-konstrukció, ami, láss csodát, még olcsóbb is. Ugyanis az a helyzet, hogy nagyon sokszor főleg idősebb honfitársainkat és a nem annyira internetező honfitársainkat benne hagyják a régi, drága számlacsomagokban, és nem szólnak nekik arról, hogy most már vannak kedvezőbb lehetőségek, vannak egyébként kényelmesebb lehetőségek is, ezek a honfitársaink pedig ezrével, tízezrével, százezrével olyan irreális költségeket fizetnek ki, amiket nem szabadna levonni tőlük egy normális esetben.

Ennek a fogyasztóvédelmi javaslatnak tehát az a lényege, hogy a bank a kötelező díjkimutatáson túl arról is köteles legyen valamifajta információt adni, hogy van‑e az ügyfele számára kedvezőbb lehetőség. Az nem járja, hogy a bank akkor szól, amikor fizetési elmaradás van, és akkor erőszakosan követelőzik, viszont amikor az ügyfelét, a sajátját kedvezőbb helyzetbe hozhatná, akkor csendben marad. Ezt a csendet szeretné tehát a Jobbik felszámolni ezzel a fogyasztóvédelmi javaslattal, és fogyasztóvédelmi razziát kérünk az összes érintett bank nyakába, azért, mert folytatólagosan élnek vissza az ügyfelek bizalmával. Köszönöm a figyelmet.

(13.50)