karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Hollik István (KDNP)

2025-03-19 · 143. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 5:47

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/11146 Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosításáról

vezérszónoki felszólalás: A vita elején minden frakció kijelölt szónoka elmondhatja a frakció álláspontját. Ez az idő a frakciónak jár, nem a képviselőnek.

Szöveg4 382 karakter · 7 bekezdés · JSON

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ha megengedik, egy picit távolabbról kezdem, mint ahogy államtitkár úr, illetve képviselőtársam is ismertette a javaslat lényegét. Szerintem arról érdemes beszélni itt az Országgyűlésben, hogy elkerülhető‑e Európában és a világban a zöldátállás, és ha ez nem kerülhető el, akkor ezt hogyan érdemes megcsinálni. Erre volt Nyugat-Európának ‑ meg Brüsszelnek is ‑ egy elég világos receptje. Ezt hívjuk mi ilyen „görögdinnye zöldmegoldásnak”, ami kívülről zöld, de belülről valójában vörös, merthogy pontosan úgy működik, mint régen, a kommunista rendszerben, tervutasításos rendszerrel, ideológiai alapon megmondják, hogy mit kell csinálni, ha tetszik az a vállalkozói szektornak, ha nem. Na, most ez a zöldátmenet teljes mértékben megbukott.

Azt senki nem vitatja, hogy a gazdaság profitelvűsége miatt a gazdaság működésébe lehet kívülről ‑ és kell is kívülről ‑ más szempontokat bevinni. Például egyébként a teremtett világ védelmét a gazdaság működésének a profitalapú logikája mellé bele kell szuszakolni. Ez egyébként a törvényhozók, a mindenkori állam feladata.

A kérdés csak az, hogy ezt hogyan kell megcsinálni. Van erre egy válasz ‑ ez a „méregzöld válasz” ‑, hogy úgy kell megcsinálni, hogy fölülről le kell vezényelni, és le kell mindenkinek nyomni a torkán. Viszont láthatjuk, ez az elmúlt két-három évben oda vezetett, hogy a német energiaátállás, az Energiewende totálisan megbukott, az árak az egekbe emelkedtek, és az egyébként évtizedekig kiválóan muzsikáló német ipar pedig, német autóipar is többek között haldoklik azért, mert ezt az átállást nem a gazdaság szereplőivel együtt képzelték el, hanem felülről irányítva. Ez nem működőképes.

Ugyanakkor nem vitatható el az a szempont, hogy az energiahatékonyságra, az energiafüggetlenségre és a zöldátállásra, magyarán, a fenntartható fejlődésre való átállásra nagy hangsúlyt kell fektetni. De a mi álláspontunk az ‑ és valójában ez a szemlélet tükröződik ebben a törvényjavaslatban is ‑, hogy mindezt csak a gazdaság szereplőivel együtt lehet megcsinálni, mert lehet, hogy áttoljuk a zöldátálláson Európát, csak éppen nem marad senki velünk, mert mindenki belegebed. Ez semmiféleképpen nem jó megoldás, nem javaslom magunknak.

Éppen ezért a magyar kormány hozzáállása az, hogy fontosnak tartjuk ezeket a célokat, de csak a gazdaság szereplőivel együtt, és az ő tűrőképességük figyelembevételével lehet a célokat meghatározni. Amikor energiahatékonyságról beszélünk, akkor is egyébként oda kell tenni mellé az energiafüggetlenséget is, merthogy sajnos az elmúlt évek bebizonyították a háború, a szörnyű háború árnyékában, az elhibázott szankciók árnyékában, hogy az energiafüggetlenség ezekben a vészterhes időkben aranyat ér. Ha nem vagyunk kitéve a nemzetközi piac energiaár-változásának, akkor sokkal stabilabb gazdasági alapokon tudunk nyugodni, a magyar gazdaság is sokkal stabilabb tud lenni. Tehát energiahatékonyság energiafüggetlenség nélkül nem képzelhető el.

A helyzet az, hogy azt gondolom, a magyar kormánynak ebben a célkitűzésben van már hitele, ugyanis ezt hajtottuk végre, ezen típusú zöldátállás mellett vagyunk elkötelezve, amit a gazdaság szereplőivel együtt hajtunk végre, és benne vagyunk abban az európai elitklubban, amely képes volt úgy gazdasági növekedést elérni, hogy közben energiahatékonyságot is fel tudott mondani, és összességében egyébként kevesebb károsanyag-kibocsátással rendelkezett. Tehát csökkent a károsanyag-kibocsátásunk úgy, hogy közben a gazdasági teljesítmény meg növekedett. Ez általában nem így szokott lenni, hanem ez a kettő kéz a kézben jár, mármint olyan értelemben, hogy nő a károsanyag-kibocsátás, ha gazdasági növekedés van.

Magyarországon ennek az ellenkezője történt, és azt gondolom, hogy erre büszkének kell lennünk, és ezen az úton kell továbbhaladni. Azt gondolom, hogy ebben ez az előttünk fekvő törvényjavaslat segít, hogy el tudjuk érni a céljainkat, meg tudjuk védeni a környezetünket, meg tudjuk védeni Magyarországot, a hosszú távú fenntarthatósági fejlődést is meg tudjuk védeni, és mindezt úgy, hogy a magyar gazdaság nem rokkan bele, a magyar emberek nem rokkannak bele, és nem veszítik el a munkájukat, éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt ezt a javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Hollik István — 2025-03-19, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/143-78.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-143-78,
  title = {Hollik István — 2025-03-19, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/143-78.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}