Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak emlékeztetőül mondom, hogy a legutolsó napirend, amit tárgyaltunk, az az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása, úgyhogy minden más kérdés valóban fontos, valóban érdekes, de messze meghaladja ennek a törvényjavaslatnak a kereteit.

Ami pedig ennek a kereteit illeti: ez viszont bizonyos mértékben lényegesen több, mint amiről itt az elmúlt percek szóltak, hiszen itt a Házban arról a 40-45 ezer főnyi mezőgazdasági idénymunkásról beszéltünk túlnyomórészt, akkor, amikor talán éppen Apáti képviselőtársam hozzászólásában előfordult az a valós szám, hogy 300 ezer alkalmi és idénymunkás foglalkoztatott van. Tehát nem volt szó az építőiparról, nem volt szó a vendéglátóiparról, nem volt szó egy sor más olyan dologról, ahol idénymunkásokat a munka jellegénél fogva foglalkoztatnak.

Arról is szó volt a bevezető részben, talán Hollik képviselőtársam, nem, Gelencsér képviselőtársam említette, hogy alapvetően azért változtak a foglalkoztatás szabályai, részben jelentősen javultak, hiszen 4,7 millió ember dolgozik ma Magyarországon. Nagyon jó, hogy túl vagyunk azokon a nehéz évtizedeken, amikor a társadalomnak minden felmérés szerint a fenyegetettség réme elsőként a munkanélküliség volt. Ma már nem, ma már munkaerőhiánnyal találkozunk Magyarországon. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ennek a mintegy 300 ezer embernek a foglalkoztatási viszonyát úgy rendezzük, hogy az idénymunka minden praktikuma mellett azért a társadalombiztosítási jogosultságukat ne veszítsék el, hiszen ahol a munkavállaló visszaélésszerűen alkalmazza ezeket a szabályokat, ott ezek az emberek kiesnek a teljes körű társadalombiztosításból és nem utolsósorban a későbbi nyugdíj lehetőségéből.

Apáti képviselőtársam, engedje meg, mert ez egy konkrét kérdés volt, és valóban nagyon fontos annak a több tízezer embernek az egyértelmű tájékoztatása, hogy 2025-re, az első félévre, tehát január 1-től június 30-ig a korábbi szabályok vonatkoznak, magyarán 90 nap (Sic!), viszont 2025-re annyi a pluszlehetőség, hogy a második félévre viszont a teljes 120 nap. Tehát függetlenül attól, hogy az első félévben a 90 napból (Sic!) mennyit használt föl, július 1-től december 31-ig 120 nap áll rendelkezésre. Ez csak 2025-re vonatkozik, 2026-ban pedig az új szabályok elfogadása esetén az új szabályok lesznek az irányadók.

Ami pedig az állami szándékot illeti: Földi Judit képviselő asszony talán azzal kezdte a felszólalását, hogy nekünk egyetlenegy célunk van, a minél nagyobb költségvetési bevétel elérése ezen javaslat révén, hiszen emeljük a többlet alkalmi munka járulékát. Nem, az elsődleges célunk az, hogy lehetőleg minél több munkavállalót irányítsunk a rendes munkaviszony keretei közé. Erre egyébként a megváltozott foglalkoztatási körülmények is reményt és okot adnak. Kérem, gondoljanak arra, hogy korábban az egyértelműen idényjellegű vendéglátóipar egyre inkább igyekszik megőrizni a munkavállalóit, és igyekszik ma már részben a szezon, tehát a kvázi idegenforgalmi szezon széthúzásával ‑ igazodva az állam és a kormány erre irányuló törekvéseihez ‑ széthúzni a szezont, és nem utolsósorban számos olyan vendéglátóipari egység van, amelyik ilyen-olyan üzleti lehetőségeket kihasználva 12 hónapos, tehát folyamatos foglalkoztatást és ezáltal a rendes munkaviszony létesítését és alkalmazását teszi lehetővé. Csak példaképpen mondom, hogy részben például ma már azért a Balaton körül vannak egész évben működő vendéglátóipari egységek, a szállodák jelentős részben ma már 12 hónapon keresztül működnek, ahol pedig nem, tudok olyan példáról, ahol az üzemi konyhát átállították ‑ egyébként korábbi, sok évtizeddel ezelőtti gyakorlatot követve ‑ gombóc és fagyasztott termékek gyártására, aminek én személy szerint nagyon örülök. Úgyhogy van egy ilyen általános törekvés, és ennek igyekszünk eleget tenni.

Apáti képviselőtársam hangsúlyozta, hogy az idénymunkákra ‑ és talán ezzel kezdte a hozzászólását ‑ alapvetően a gazdasági nehézségek adnak okot. Tisztelettel, én ezzel vitatkozom. (Dr. Apáti István: Nem! Félreértett!) Az idénymunkákra, és itt már én is a mezőgazdasági idénymunkákról beszélek elsősorban, alapvetően ezeknek a munkáknak az idényjellege adja az okot. (Dr. Apáti István: Félreértett!) Dinnyét akkor kell szedni, amikor megérik. Úgyhogy nem vitatva a mezőgazdasági kistermelők gazdálkodási nehézségeit, bár rendkívül jelentős forrásokat biztosít az állam a családi gazdaságok és egyáltalán a mezőgazdasági kistermelők működési feltételeinek a javítására, itt azért alapvetően az idénymunkáról beszéltünk.

Úgyhogy megköszönve a Fidesz és a KDNP támogatását ‑ ha jól értettem, Földi Judit képviselő asszony nem támogatta a javaslatot, Apáti képviselő úr meg még bizonytalan (Dr. Apáti István: Várakozó álláspontra helyezkedem.), arra szeretném biztatni, hogy még egyszer tanulmányozza át a törvény tervezetét, és az ezt követő bizottsági munka során, ha még van további kétsége vagy esetleg módosító javaslata, azt tegye meg, és támogassák a javaslatunkat.

Köszönöm a megmaradt képviselőtársaim figyelmét, elnök úrnak a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(13.10)