Szabadi István (Mi Hazánk)

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat uniós irányelv átültetésére irányul ‑ ahogy ezt már hallhattuk is ‑, amely a nemteljesítő hitelek kezelése tekintetében nemzeti jogalkotási kötelezettséget ír elő. Bár eddig a terület elsősorban a hitelintézetek és a tagállamok hatáskörébe tartozott, a nemteljesítő hitelek felhalmozott állománya uniós dimenziót ért el, ezért egységes uniós stratégiát és szabályozást akarnak létrehozni.

A törvényjavaslat célja, hogy elősegítse a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlődését az Unióban, ugyanakkor megvédje a hitelfelvevők jogait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez utóbbi kevésbé sikerül ezzel a törvényjavaslattal. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a törvényjavaslatnak azon célja, hogy megvédje a hitelfelvevők jogait, nem érzékelhető ebben a törvényjavaslatban, a végrehajtási eljárás mintájára egyenlőtlen erőviszonyokat hoz létre. Erre szeretném felhívni mindenki figyelmét, ez egy súlyos hiba.

Egyetértünk azzal, hogy a hitelgondozási tevékenység engedélyköteles lesz, és hatósági felügyelet lesz majd felette. Ez a minimum. Még szerencse, hogy ez azért szerepel a törvényjavaslatban. Ugyanakkor kifogásoljuk azt, hogy a törvényjavaslat nem tartalmazza a hitelgondozók tevékenységének részletes szabályozását. Belső szabályok és eljárások szerint tevékenykedhetnek majd, amit saját maguk fognak majd meghatározni. Ez biztosan nem fogja védeni az adósokat és az ügyek korrekt intézését, mint ahogy ezt eddig is tapasztalhattuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hitelgondozó új elemként jelenik meg az eddig is kusza és sokak számára érthetetlen behajtási és végrehajtási folyamatban. A hitelfelvásárló és a végrehajtó közé ékelődik majd be, munkája után díjazás jár, amit véleményünk szerint végső soron a hitelfelvevők fognak majd megfizetni. Mivel nincs szabályozva a díjazás mértéke, a hitelgondozó és a hitelfelvásárló megállapodásától függ majd a díj. Pénzeszközök átvételére is jogosultak lesznek. Tekintettel arra, hogy ezzel kapcsolatban több visszaélés is volt, amiből büntetőeljárások is keletkeztek, egyetértünk azzal, hogy a törvényjavaslat meghatározza az átvett pénzeszközök kezelésének szabályait.

Tisztelt Országgyűlés! A hitelfelvevők jogai azzal is csorbulnak, hogy a törvényjavaslat sem a hitelgondozóra, sem pedig a hitelfelvásárlóra nézve nem tartalmaz konkrét hitelügyviteli előírásokat, például azzal kapcsolatban, hogy hányszor kell megállapodást kötni, illetve a bevételhez viszonyítva hány havi és milyen mértékű fizetési kötelezettséget írhat elő. Ez is súlyos hiba.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint az így is bonyolult és sok esetben gátlástalan, szabálytalan tartozásbehajtást semmi értelme még egy elemmel bővíteni. Sokkal hasznosabb lenne egy elektronikusan kezelt központi adatbázis létrehozása, amelyben az adós már a hitelfelmondást követően nyomon tudná követni, hogy kihez tud fordulni a tartozásával, hol tart a behajtás, és ami nagyon fontos, mennyi a tartozásának aktuálisan fennálló összege. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a 2020-as uniós stratégia alapján a nemteljesítő hitelek, illetve azok piacának átláthatósága érdekében uniós szintű adatközpontot terveznek létrehozni, amelynek feladata lenne az információcsere biztosítása az összes szereplő között.

Kedves Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a felsorolásból pont a hitelfelvevők maradtak ki, ami elfogadhatatlan, hiszen nekik van a legnagyobb szükségük arra, hogy a tartozásuk állapotáról akár öt vagy tíz év elteltével is naprakész információval rendelkezzenek. Apró jó hír, hogy a törvényjavaslat a hitelfelvevők védelmében tartalmaz pozitív előírásokat, mint például a pontos tájékoztatás, illetve a magánélet tiszteletben tartása. Ezek viszont a jogügylet előrevitelét csak akkor segítenék, ha az ügyviteli szabályokat is rendeznék. A törvényjavaslat tájékoztatási kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha hitelgondnok lép az ügybe, de gyakran az engedményezés ténye sem jut az adóshoz, pedig azt a Ptk. szabályozza, ezért lenne szükség az elektronikus adatbázis létrehozására.

A Mi Hazánk Mozgalom elkötelezett a legkiszolgáltatottabb adósságspirálba került családok támogatása és védelme iránt, amihez a jelen törvényjavaslat nem nyújt megfelelő garanciát. Helyette átfogó intézkedésekre lenne szükség a tartozások humánusabb behajtása érdekében. Ennek részeként a hiéna módjára működő követeléskezelők tevékenységét törvényben kellene szabályozni, ugyanis a követeléskezelők és a behajtó cégek jelenleg saját belső szabályaik szerint járnak el, amelyeket különféle MNB-s ajánlások és hatósági határozatok alapján hoznak létre. Ráadásul a jogrendszerünkben ‑ ami óriási hiba ‑ nincs definiálva a követeléskezelés, ami kaotikus állapotokat eredményez a piacon és a lakosság körében egyaránt. Ezt mindenképpen rendezni szükséges.

Meg kell gátolni azt, hogy a szabályozatlanság okán fogódzkodókat és kibúvókat tudjanak találni a különféle behajtó cégek. Ezért a rájuk vonatkozó törvényben a követeléskezelés teljes folyamatát, a szereplők feladat- és hatáskörét és a határidőket adósbarát módon kell meghatározni, és a kiskapuk lehetőségét be kell zárni a behajtók előtt, ami más európai országokban már biztosított, csak Magyarországon nem. Kérdés az, hogy ez miért van így.

A törvényi szabályozás hiányának a legnagyobb elszenvedői a magyar családok, enélkül ugyanis a behajtó cégek és követeléskezelők kontrollálhatatlanul kizsákmányolhatják a magyar embereket, devizakárosultakat, és ügyüket egyeztetés nélkül a végrehajtókhoz adhatják át a rájuk vonatkozó ajánlások semmibevételével. Hitelügyi és végrehajtási szakpolitikusunk, dr. Fiszter Zsuzsanna tapasztalatai alapján rengeteg probléma merül fel a bankok, végrehajtók és a követeléskezelők működése és eljárása kapcsán. A Mi Hazánk Mozgalom a joghézag megszüntetése érdekében 2024. január 18-án határozati javaslatot nyújtott be, de az Igazságügyi Bizottság a kezdeményezésünket leszavazta, ami ugyancsak botrány.

Összességében a törvényjavaslatban foglaltakkal nem értünk egyet, mert tovább bonyolítja az amúgy is átláthatatlan behajtási és végrehajtási rendszert, nem biztosít kiegyensúlyozott jogokat a hitelfelvevő és a hitelgondozó között, a hitelgondnokok belső szabályzatok szerint fognak tevékenykedni. Követeljük, hogy ne ennek a kizsákmányoló piacnak a könnyítése és a minél nagyobb haszonszerzés legyen a cél, hanem ellenkezőleg: határozzák meg a hitelgondozók díjazásának maximumát, amit ne lehessen a hitelfelvevőkre ráterhelni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

(12.20)