karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Nagy István (Fidesz)

2025-03-19 · 143. ülésnap · Előadói válasz · 14:33 · agrárminiszter

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/11151 A műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról

Szöveg11 183 karakter · 22 bekezdés · JSON

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon örülök annak, hogy kivétel nélkül minden frakciófelszólaló, akár a vezérszónokok között is, azzal zárta az előterjesztését, hogy támogatja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot, támogatja a műhús forgalmazásáról, előállításáról és annak betiltásáról szóló javaslatunkat. Ez egy nagyon fontos kiindulópont, innen már csak néhány lépés vezet el odáig, hogy valóban megtegyünk mindent azért, hogy megvédjük a magyar termelőket és megvédjük a magyar embereket azért, hogy minél egészségesebb és természetes élelmiszert tudjanak fogyasztani.

Amikor Fazekas miniszter úr arról beszél, hogy tudományos fantazmagória volt néhány évvel, évtizeddel ezelőtt ennek a kérdése, bizony a világ így gyorsul és így változik, hogy ma már fenyegető rém, mert itt van velünk, és néhány országban már működik is. Ezért valóban indokolt ennek a tiltásnak a bevezetése, hiszen a mezőgazdaságot egy ipari termeléssé akarja átformálni.

Nyugodtan fogalmazhatunk egészen egyértelműen és drasztikusan: a műhús-előállítás kérdése a teremtés folyamatába való beavatkozást jelent, és ennek óriási veszélye van. Nem hagyhatjuk, hogy ez megtörténhessen, hiszen maga a GMO-s előállítás is a teremtés folyamatába való beavatkozás, hiszen azt tekintjük génmódosításnak, ami egyébként a természetben soha nem fordulhatna elő. Ezért az is és maga a műhús is nagyon komoly kockázatot jelent.

Fölmerül a kérdés, hogy kell‑e műhús, és nagyon helyes választ adott miniszter úr rá, hogy egyáltalán nincs szükség rá, hiszen a világ ma is inkább a túltermeléssel küzd, inkább az élelmiszer-pazarlással küzd, és nem azzal, hogy itt műhúst kell előállítani. Az viszont nagyon komoly erkölcsi felvetést igényel, hogy miért nem jut el a fölösleges élelmiszer, miért nem jut el az a sok-sok élelmiszer, ami nálunk és szerte a világban, a fejlett társadalmakban a kukába jut mint hulladék, miközben majd’ egymilliárd ember a Földön éhezik. Tehát ez feltétlenül egy erkölcsi, etikai kérdés is, hogy ennek az elosztását, ennek a biztosítását a rászorulók számára hogyan lehetne megoldani.

Arra az egyértelmű kérdésre, hogy kell‑e a műhús, nagyon helyes választ fogalmazott meg miniszter úr, és több érvvel indokolta, hogy gyakorlatilag egyáltalán nincs szükség a mai világban erre.

Földi Judit DK-s képviselő asszony. Örülök annak, hogy indokoltnak tartja a műhús előállításáról és forgalmazásáról szóló tilalmat. Aztán azokra a felvetéseire pedig, amelyeket a műhús vagy laboratóriumi hús vagy laborban előállított hús kérdésében fogalmazott meg, azt tudom mondani, hogy az emberek számára a rövid és egyértelmű üzenetekre, fogalmakra van szükség, hogy megértsék, hogy miről is szól. Ezért döntöttünk ennek az elnevezéséről.

Fölvetett egy másik kérdést is, és erről kell beszélnünk a közvélemény nyilvánossága előtt is, mert ez egy nagyon fontos különbségtétel, hogy a növényi alapanyagokból előállított készítmények, amelyek húsutánzatúak vagy tejutánzatúak, természetes alapú élelmiszerek, de nem mehetünk el amellett, hogy ezeket az eredeti elnevezéssel nem lehet illetni. Mindent el kell követnünk azért, hogy a szójából készített terméket ne lehessen húsnak hívni, a szójából készített italt ne lehessen tejnek nevezni, hiszen ennek megvan az egyértelmű elnevezése. Nem lehet úgy összekötni ezeket a fogalmakat, ami a lakosság megtévesztéséhez vezet. Egyértelmű elnevezést kell kitalálni az ilyen termékeknek, és akkor annak a forgalomba hozatalával semmilyen probléma nincs.

Örülök, hogy képviselő asszony is az elővigyázatosság elvét tette hangsúlyossá és tette előtérbe, mert valóban addig, míg nincsenek meg a tudományos eredmények, nincs társadalmi igény, és több képviselő hozzászólásában is nagyon intenzíven fölmerült az etikai háttere ennek a kérdésnek, tehát ezért valóban általa is indokoltnak tartott maga a tilalom.

Nacsa Lőrinc képviselőtársunk véleménye is üdvözlendő, hogy igen, a magyar emberek érdeke és védelme számunkra az első, és ezért mindent el kell követni.

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselőtársunk is támogatja a törvényt, és fölhívta a figyelmet arra, hogy teljes tiltást kell megfogalmaznunk, és valóban a törvényalkotónak pontosan ez a szándéka, semmilyen kibúvót, kiskaput nem lehet hagyni, tehát a webshopos forgalmazást ugyanúgy tiltani kell, és ugyanúgy mindent el kell követni azért, hogy ne lehessen, főleg ne megtévesztő módon vagy bármilyen módon kijátszani ezt. Tehát a lehető legszigorúbban kell tenni.

Itt jutottunk el odáig, amikor arról gondolkodott, hogy az egy multinacionális, globális konzorcium által előállított termék lehet, és ennek valóban nagyon komoly veszélyei vannak. Gondoljunk végig a történelmünkön! A kommunisták is melyik társadalmi réteget kezdték rögtön legelőször fölszámolni és követtek el mindent ezért? A parasztságot. Miért a parasztságot? Most is, ha megnézzük ‑ gondolatfelvétel ‑, miért az élelmiszerbe akarnak beleavatkozni, miért nem mással foglalkoznak? Mert pontosan föl akarják számolni azt a gondolkodó, önálló, független társadalmi réteget, amely egy-egy nemzet arculatát, karakterét meghatározza. Ezért bizonyított valóban az, hogy ennek a hagyománya, kultúrája, identitása végtelenül fontos, hogy ragaszkodjunk a termőföldhöz kötéshez, ragaszkodjunk ahhoz, hogy hagyományosan előállított élelmiszert forgalmazzunk, mert ennek ilyen társadalmi következményei is vannak. Fölszámolni, eltörölni mindent, ami a hagyományainkhoz, a kultúránkhoz, a nemzeti mivoltunkhoz köthető.

(10.40)

Szóba került a klímakérdés nagyon sokszor, több képviselőtársunknál, így Z. Kárpát Dánielnél is. Igen, azt kell mondani, a legfontosabb dolog, hogy szemléletváltásra van szükség. Arra a szemléletváltásra, hogy mindnyájunknak feladata és dolga van a klímaváltozás vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A nagy hibát most még ott követjük el, hogy mindenki arról beszél, hogy mit kéne tenni a másiknak ahhoz, hogy a világ jobb legyen. Én szeretném ezt megfordítani. Szeretnék eljutni odáig, hogy mindenki azt a kérdést tegye föl ‑ és akkor leszünk jó úton ‑, hogy mit kell tenni nekem személy szerint ahhoz, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb világban tudjunk élni. Ez az, ami szerintem nagyon-nagyon fontos.

Javaslatot tett a piros pont vagy a piros pecsét alkalmazására. Teljességgel lehet egyezséget kötni a különböző rovarfehérje-tartalom jelölésekkel kapcsolatosan, de az a kormányzati szándék, és erről is született döntés, hogy minden olyan terméknél, amely rovarfehérjét tartalmaz, azt a lehető leghatározottabban fel kell tüntetni a terméken, sőt, azt a terméket a hagyományos termékek melletti polcon nem is lehet forgalmazni, tehát elkülönített helyen, elkülönített polcon és jelölésekkel kell mindenképpen ellátni.

Szóba került ‑ és sokszor vita tárgya ‑ a boltok polckészlete, az, hogy a polcokon milyen a magyar termék aránya. Azt kell mondjam, hogy a többi európai országhoz képest egészen büszkék lehetünk: 70 százalék fölötti. Tehát nagyon jók vagyunk ilyen téren, csak tudatos vásárlónak kell lenni. Ne tévesszen meg bennünket a vásárlásnak vagy a készleteknek a sokszínűsége, sokasága, hiszen a boltok vevőcsalogatóként mindenféle akciót, mindenféle terméket a lehető legszélesebb spektrumból kínálnak a vásárlók számára. De mindig ott van a magyar termék, s aki keresi, az mindig meg is találja, hiszen több mint 20 millió ember ellátására vagyunk képesek. Az Európai Unió egyik alapértéke, amiért létrejött, pont a szabadkereskedelem. Tehát a magyar terméket ugyanúgy meg lehet találni más európai boltokban és azok polcain, mint ahogy mások termékeit is be kell fogadnunk. Sima vásárlói döntés, hogy melyiket is választjuk.

Itt a tudatosság szerepe végtelenül fontos, ebben kormányzati feladat is van, és minden olyan szereplő, aki a közéletben megnyilvánul, fel kell hívja a figyelmet arra, hogy aki magyar terméket fogyaszt, az minőséget választ, biztonságot választ, helyi gazdaságot erősít és a vidéki megmaradást tudja vele támogatni. Tehát nem csak egy liter tejet veszünk le akkor, amikor egy polcról választunk terméket.

Köszönöm Dócs Dávidnak, a Mi Hazánk képviselőjének is, hogy támogatják a törvényt. Úgy fogalmazott, hogy a normalitást támogatják. Valóban erről van szó. S ma már egyre több tanúbizonysága van annak, hogy olyan dolgokban kell védelmet indítanunk és ellenállást tanúsítanunk, ami a normalitás ellen van. Magam sem gondoltam volna egy-két évvel ezelőtt, hogy azon kell vitázni, mondjuk, hogy mi a család fogalma, vagy hogy hogyan áll össze egy család, vagy milyen nemek vannak a világban. Elképesztő őrületek fogalmazódnak meg, és azt nem lehet hagyni, hogy akár az élelmiszeripar terén, akár a mindennapi életünk valóságába bejöjjenek ezek az abnormalitások.

A járványügyi helyzet is előkerült. Valóban küzdünk országos szinten a járványok ellen. Engedjék meg nekem, hogy innen is köszönetet mondjak a magyar állategészségügyi hatóságoknak, a járványügyi védekezésben részt vevő minden egyes kollégának, akik erejüket megfeszítve küzdöttek az újonnan felmerülő ragadós száj- és körömfájás ellen és a járvány hatékony megfékezésében játszottak szerepet, illetve hogy sikerült megőriznünk a hazai sertésállomány afrikai sertéspestis-mentességét, meg hogy a kiskérődzők pestisét is két telepen sikerült lokalizálni, és gyakorlatilag már újra mentességet tudunk az ország számára biztosítani.

És a vidéki életforma fontosságára is felhívta a figyelmet. Valóban így van, beszéltem róla, ne hagyjunk kiskaput, és egyáltalán nem is szeretnénk kiskaput hagyni. Mindent elkövetünk azért, hogy ez a kérdés megmaradjon.

Apáti István szigorítani szeretne, a Btk.-ba szeretné foglalni, hogy legyen bűncselekmény ez a szabályszegés. Én azt gondolom, ha valaki a törvény ellenére fogalmaz meg valamit, azt valóban komoly bűnnek kell majd tartanunk.

A GMO-s jelölésekkel kapcsolatban csak egy tisztázandó kérdést szeretnék fölvetni és ismertetni. A törvény úgy szól, hogy azokat a termékeket kell jelölni nagyon látványosan, amelyek GMO-sak. Csakhogy nagyon ügyesen, marketing eszközökből vannak olyan termelők, akik kifejezetten nagybetűvel ráírják a termékre, hogy GMO-mentes termék. Ebből is látszik, hogy az emberek értik, a termelő ügyes, a feldolgozó ügyes, mert rájön arra, hogy a vásárló számára fontos, hogy GMO-mentes legyen, ezért föl is tüntetik. Ezt nem lehet szankcionálni, ezt nem büntetni kell, ez szerintem egy nagyon helyes cselekedet. A törvény viszont azt írja elő, hogy feltétlenül tájékoztatni kell a vásárlókat arról, ha az GMO-s termék. Tehát amelyik terméken nincs rajta, hogy GMO-mentes, az nem azt jelenti, hogy GMO-s. Ezt muszáj volt elmondanom, hogy ne zavarjunk össze senkit, mert a GMO-mentes termék felirat a terméken egy marketingeszköz, amely a valóságot tartalmazza, viszont ha GMO-s lenne a termék és nincs rajta felirat, az pedig bűncselekmény. Ez a kettő között a különbség.

Nagyon köszönöm minden képviselőtársamnak, hogy támogatásáról biztosította ezt a törvényt. A jobbító, kiegészítő javaslataikat, a módosító indítványaikat várjuk, és azt remélem, hogy mindnyájan közösen, egyhangúlag el tudjuk fogadni ezt a törvényt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Nagy István — 2025-03-19, Előadói válasz. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/143-32.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-143-32,
  title = {Dr. Nagy István — 2025-03-19, Előadói válasz},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/143-32.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}