Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)

DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! 10-15 éve még csak a tudományos-fantasztikus könyvek és filmek világában láthattuk a műhúsokat, a mesterséges élelmiszereket, amelyeket nyugodtan tekinthetünk élelmiszer-hamisítványoknak is. Eltelt jó néhány év, és ma pedig olyan mértékben terjednek, hogy indokolt az állami beavatkozás ezen a területen. Indokolt az, hogy tiltást fogalmazzon meg a magyar állam.

Megfigyelhető az, hogy a műhúsok az elmúlt években törvényi legalitást nyertek több országban, elsőként Szingapúrban, Izraelben, az USA egyes tagállamaiban; az Egyesült Királyságban pedig most akarják engedélyeztetni ezeket az élelmiszernek kikiáltott termékeket.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-frakció részéről üdvözlöm a kormány azon szándékát, amely a műhúsok általános betiltására irányul, és amely az előttünk lévő tervezetben benne foglaltatik. Orbán Viktor miniszterelnök úr a 2024-es évértékelőjében rögzítette a magyar kormány álláspontját, idézem: „Egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk. Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azzal is etetnének minket.” Mindez jól mutatja azt a gyakorlatot, amelyet Brüsszel, engedve a különböző lobbik nyomásának, az elmúlt években az úgynevezett új élelmiszerekre vonatkozó szabályozás terén felmutatott. Tanulságos a novel food rendelet, illetve az, hogy abba milyen vegyi anyagok, különböző biokémiai termékek kerültek be. És most látszik, hogy egy olyan kapunyitás előtt állunk, amely a műhúsok forgalmazását is lehetővé tenné.

Magyarország fontos döntést hozott néhány évvel ezelőtt, amikor a GMO-s termelést betiltottuk, most pedig reményeim szerint betiltjuk a műhúsokat és ezen keresztül azokat a termékeket is, amelyekhez ezek felhasználhatóak lennének. A műhúsok az állati sejtekből vagy szövetből mesterségesen előállított vagy forgalomba hozott termékeket jelzik. Ez a kifejezés az élelmiszer-hamisítványokkal azonos, hiszen ha valami nem eredeti, akkor az hamisítvány; ha hamisítvány, akkor azzal becsapjuk a vásárlókat, becsapjuk a fogyasztókat.

Arról nem is beszélve, hogy miképpen állítják ezeket elő, és milyen hatásuk lehet az emberek egészségére. Talán érdemes ezzel egy kicsit alaposabban foglalkozni. A szabályozni kívánt termékek, tehát a műhúsok úgy készülnek, idézem: úgynevezett miogén, tehát izomi eredetű szatellita sejteket nyernek ki az állatból, ezeket egy meleg oldatba, tápoldatba helyezik, amely körülbelül 100 különböző tápanyagcsoportot és az adott állatfaj magzati vérsavóját tartalmazza. Pár nap elteltével a sejtecskékből vékony izomlemezek alakulnak ki, amelyeket elektromosságnak kitéve, spontán rángásra ösztönöznek. A jelenlegi eljárás mellett egyetlen biopsziával ‑ tehát ilyen kimetszett szövetmintával ‑ eltávolított mintából 10 tonna műhús hozható létre nagyjából 7 hét alatt. Ez a szintetikus hús azért nem olyan, mint amit a hentesnél megszoktunk. Inkább szürke színű, massza jellegű fehérjeforrás, például fasírtok előállításához, konzervekhez használható fel a leírások szerint. Tehát egy tápoldatban szaporított anyagról van szó, élőnek tűnő anyagról. Ezeket laborokban, bioreaktorokban, ipari üzemekben ma már nagy tételben állítják elő a már említett országokban.

A nyomon követés, a technológia, a higiénia, az élelmezésbiztonság, az élelmiszer-biztonság sok kérdést vet fel, ezekre mindenképpen érdemes kitérni, de fontos az, hogy lássuk, hát igen, ez egy olyan eljárás, amely nagyon távol áll a természettől, és közel áll valahol a vegyiparhoz, a gyógyszertermeléshez, vagy ki tudja, mihez. Egyébként kísérleti célra továbbra is engedi a törvénytervezet a felhasználást az állatgyógyászatban, a tudományban, de nyilván az egy más történet, más jelentőségű, mint amikor az étkezésünkbe kerülne bele.

Hiszen milyenek is itt a kockázatok? Amikor étkezésre kerül sor, ennivaló épül be az ember szervezetébe, abból nyerjük az energiát, akkor fontos az, hogy a negatív hatásokat lehetőleg kizárjuk, tehát egészséges, szermaradványoktól, vegyszerektől mentes, tápláló élelmiszer, jó minőségű ennivaló legyen az asztalokon, amely természetes környezetből származik. Minden más ennivaló, az ultrafeldolgozott termékek, az adalékanyagokkal, mesterséges színezékekkel, mesterséges körülmények között létrehozott élelmiszerek kockázatot jelentenek. Ezekre a kockázatokra oda kell figyelnünk, és ha kell, a jogalkotás eszközeivel kell beavatkoznunk. Az általános tilalom az emberi egészség védelme, valamint a környezet védelme mellett az agrárium fenntarthatóságát ezért is fontos szempontnak tekinti, hiszen a hagyományos élelmiszerek, az eredeti, természetes élelmiszerek az eredeti, természetes környezetből származnak.

Tisztelt Országgyűlés! Potenciális veszélyek merülhetnek fel akkor, ha a mesterséges élelmiszerek kerülnek előtérbe, ha a műhúsok térhódítása folytatódik. Egyrészt a sejttenyésztési folyamat során számolnunk kell biológiai szennyeződésekkel, ahol több száz adalékanyag kerül felhasználásra. Bizonytalan az, hogy milyen baktériumok és vírusok támadhatják meg ezt a tápanyagnak tekintett masszát. Tartósítószerek, színezékek, stabilizátorok, állományjavítók kellenek ahhoz, hogy ez a massza egyáltalán fennmaradjon. Genetikai mutációk léphetnek fel a sejttenyésztés során, sőt vannak olyan technológiák ‑ ezt a sajtóban láthatjuk, és dicsekednek is vele ‑, ahol genetikai manipulációkkal biztosítják azt, hogy kellőképpen szaporodjon a műhús, hogy hasonlítson az eredetire, hogy jó legyen az íze. Hát, köszönjük szépen ezeket a genetikai befolyásolásokat, ezekre érdemes külön tiltó szabályokat megfontolni.

(9.40)

Ezek a műhúsok nem feltétlenül tartalmaznak olyan tápanyagokat, amelyekre az emberi szervezetnek szüksége van, mesterséges vitaminokkal, ásványi anyagokkal kell dúsítani. Ezekre terjedelmi okok miatt nem térek ki, de ezek között az ásványi anyagok között a körömlakkoldószertől kezdve az utak síkosságmentesítésénél felhasznált különböző vegyületekig terjed a skála. Ezek negatív hatást gyakorolhatnak az emberi szervezetre, sőt az együttes hatásuk más élelmiszerekben található tartósítószerekkel és vegyi anyagokkal különösen kockázatos, és ilyen kockázatokat felesleges vállalni. Ezeknek az egymást erősítő és a szervezetet romboló hatását jelenleg is sok intézmény, kutató vizsgálja.

Tisztelt Országgyűlés! No, de kell‑e egyáltalán műhús, vagy miért akarnak gyártani ilyen termékeket, miért akarják ráerőltetni az emberiségre? Hiszen látjuk azt, hogy különböző tetszetős érvek vannak, hogy egészséges, környezetkímélő, kevesebb az üvegházhatású gáz, megkíméljük a szántóföldeket, visszaadhatjuk a természetnek a legelőket. Nézzük meg ezeket az érveket egy kicsit alaposabban! Jogos ugyanis a kérdés: van‑e szükség egyáltalán ilyen termékekre?

Hogy egészséges‑e egy műhús, hát, mitől lenne egészségesebb a természetesnél? Akár formállogikailag is eljuthatunk erre a következtetésre, de az biztos, hogy amit ma fogyaszt az emberiség, az az élelmiszerek evolúciójának köszönhetően van az asztalunkon. Generációk tapasztalták ki azt, hogy mi az, amit meg lehet enni, mi az, amit nem lehet megenni, mi az, ami káros, miből mennyit lehet fogyasztani, és mi az, amitől tartózkodni kell, vagy csak egy adott mennyiség az, amit érdemes elfogyasztani.

Kisebb‑e a környezeti terhelése a mesterséges élelmiszereknek, a műhúsoknak, mint a valódiaknak? Gondoljunk bele, hogy laborokat, bioreaktorokat, vegyi üzemeket kell építeni hozzá, ipari parki létesítményeket. Hát, nem kell nagy számítás ahhoz, hogy szembesüljünk azzal, hogy ezeket az energiát felhasználó, betonból, acélból, üvegből épített objektumokat bizony elég nagy ökológiai lábnyommal tudjuk elképzelni, és amikor a termelés végére érnek, akkor mentesíteni kell tőlük az adott területet; bontás, ártalmatlanítás, rekultivációs szükségletek merülnek fel.

Fontos érv az is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása a laborhúsoknál, műhúsoknál kisebb, mint a gazdák esetében, akik klímagyilkos teheneket tartanak. Sokan a mezőgazdaságot teszik felelőssé a globális felmelegedésért, de elfelejtik azt, hogy azért van tengeri közlekedés, légi közlekedés, van gépjárműgyártás, sőt az ipar is nagyon komoly üvegházhatásúgáz-kibocsátó.

Tisztelt Országgyűlés! Nemrégiben látott napvilágot az az adat, hogy a 15 legnagyobb konténerszállító hajó több üvegházhatású gázt termel, mint a Földön a jelenleg forgalomban lévő 52 millió személygépjármű, gépkocsi. Tehát kérdem én akkor: biztos, hogy az üvegházhatású gázoknál a műhúsra való áttérés az, amely megkíméli a környezetet? A cement, a beton felhasználásával készülő gyárak, az acélból készülő gyárak lennének a környezet megmentésének, a Föld megmentésének a letéteményesei?

Összességében: tanulságos az, hogy különböző érdekcsoportok érnek össze, Brüsszelben erősek, és más államokban is, illetve egyes államokban is erősek. Itt a sötétzöld aktivisták, a radikális állatvédők, a klímadzsihadisták és a nagytőkés befektetők érdekei azok, amelyek megjelennek ezekben a törekvésekben, hiszen ha nincsen szükség ezekre a termékekre, akkor mégiscsak kell valamilyen társadalmi felhajtóerő. Azt is mondják ezek az érdekcsoportok, hogy a mesterséges élelmiszerek az éhezés leküzdésében is komoly szerepet játszhatnak. Milliárdokat fektetnek be ezekbe a kísérletekbe és gyárakba.

Ha megnézzük azt, hogy a Föld élelmezési helyzete, az élelmezésbiztonság, az élelmiszer-biztonság miképpen áll, akkor elgondolkoztató az, hogy jelenleg a Földön olyan mennyiségű élelmiszert termelünk, amely körülbelül egyharmada, negyede a kukákban köt ki. Az élelmiszer-pazarlás ‑ mint jelenség ‑ a nyugati civilizációnak, sőt egyre inkább a fejlett civilizációnak egy lesújtó és elgondolkoztató tünete, következménye. Körülbelül egymilliárd embernek elég az az élelmiszer-mennyiség, amit most elpazarolunk. Hogy ez fejenként évre vetítve mekkora tétel, Magyarországon mintegy 60 kilogramm, de Norvégiában 640 kilogramm/fő/év, Dániában 660 kilogramm/fő/év, az Amerikai Egyesült Államokban 760 kilogramm/fő/év, Angliában, az Egyesült Királyságban pedig egy tonnát dobnak ki, pazarolnak el. Ez több, mint amit egy ember el tud fogyasztani fejenként évente. Tehát van elég ennivaló, nem kell hozzá mesterséges, hogy ellássuk az emberiséget.

Tehát ez az érv is, azt hiszem, hogy felülírható. Ez is mutatja azt, hogy feleslegesek ezek a termékek, és nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy a természetes erőforrásokat beosztással, takarékosan felhasználva, a fogyasztókat arra ösztönözve, hogy becsüljék meg azt, amit a gazdák az asztalra tesznek, továbbra is a valódi élelmiszereket preferáljuk, azokat támogassuk, és ehhez képest a mesterségeseket pedig szorítsuk ki a piacokról, tiltsuk ezeknek a megjelenését, gátoljuk meg. Hogy mennyire a biznisz és nem a jótékonyság kategóriájába tartozik a műhús, jól mutatja egyébként, hogy nem az éhezők megsegítésére, a Száhel-övezetbe akarják bevinni ezeket a termékeket, nem oda, hanem a jómódú, fejlett, nyugati társadalmakat akarják ellátni ezekkel a hamisítványokkal. Ez is mutatja azt, hogy igazából egy kőkemény biznisz, kevesek biznisze sokak kárára az ultrafeldolgozott műélelmiszerek, a műhúsok és az egész termékkör, amelyre érdemes odafigyelni az elkövetkező időszakban is.

Érdemes odafigyelni a közvélemény vonatkozásában, felhasználva az elektronikus világ adta lehetőségeket, az internet adta lehetőségeket, de oda kell figyelni meggyőződésem szerint az Országgyűlésnek és a kormánynak is, hiszen vannak még olyan termékkategóriák, amelyeknél, azt hiszem, a tiltás hasznos lenne. Van elég ennivaló, nem kell kidobni, és nem kell beengedni a novel foodként forgalomba kerülésre szánt különböző hamisítványokat, és akkor meglátjuk azt, hogy tudunk boldogulni ezek nélkül is, hiszen akár a kacsamáj, akár a mesterséges szarvasmarhazsír mellett megvannak a növényi eredetű hamisítványai is ezeknek a természetes élelmiszereknek, tehát vannak állati eredetűek és növényi eredetűek egyaránt, ahol a hatósági odafigyelés indokolt.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy majd akkor járunk el helyesen, ha elfogadjuk a vírusok betiltására vonatkozó törvényt, és ezáltal is védjük a magyar emberek egészségét, a környezetet és a magyar gazdákat. A teremtésvédelemnek egy fontos döntése lesz az Országgyűlés részéről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)