Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ház előtt fekvő, a műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslat a laboratóriumi hús hazai előállításának és forgalomba hozatalának általános tilalmára tesz javaslatot. A kormány elkötelezett az emberi egészség és a környezet védelme, valamint az agrárium fenntartható termelése és a hagyományos vidéki életforma védelme mellett.

A laboratóriumi hús előállításának és forgalmazásának lehetővé tétele és elterjedése ezeket az értékeket veszélyezteti. Kötelességünk ezeknek az értékeknek a védelme. Ezért dolgoztuk ki azt a törvénytervezetet, amely korlátot szab a laboratóriumi hús termelésének és forgalmazásának. A hazai élelmiszer-gazdaság jövőjének szempontjából kiemelt jelentősége van a hagyományos állattartáson alapuló húselőállításnak, különös tekintettel az élelmiszer-termelés fenntarthatóságára, valamint a vidék megtartó szerepére. A laboratóriumi hús előállításának térnyerése az agrárium és a vidéki életkörülmények egészére egyaránt káros hatásokat gyakorolhat.

Egyre több olyan élelmiszer jelenik meg a kínálatban, amelyeket a hús helyettesítésére fejlesztenek ki. E termékek körébe sorolható a világ néhány országában már a fogyasztók számára hozzáférhető, az Európai Unióban azonban új élelmiszerként még nem engedélyezett laboratóriumi hús, amelyet állati eredetű szövetek mesterséges körülmények között való tenyésztésével állítanak elő. Semmi sem indokolja, hogy ilyen módon hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket. Elborzasztó az a technológia, amelynek során kivesznek egy élő állatból egy szövetet, majd egy kádban, mesterséges körülmények között sejtszaporítással növelik; ez lényegében a teremtésbe történő beavatkozást jelenti.

A leghatározottabban fel kell lépni ellene, ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden élelmiszert a termőföldhöz kötve állítsanak elő. A kultúra akkor kezdődött, amikor az ember elkezdte megművelni a földet, és addig tart, amíg megműveli. Nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát, mert ha ezt az egyensúlyt megbontjuk, abból mindig baj lesz. Nem csak abból az aspektusból kell ezt a kérdést megközelíteni, hogy ez most környezetszennyező vagy nagyobb ökológiai lábnyomot hagy‑e maga után. Ha mindezt bevezetjük, engedélyezzük és elterjed, azzal a hagyományainkat és a kultúránkat bontjuk fel, ami aztán olyan gyökértelenséghez vezet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

Ha a termőföldtől elválasztjuk az élelmiszer-termelést, akkor minden hagyományunktól, minden kultúránktól eltávolodunk, identitásunkat veszítjük, ami gyökértelenséghez vezet. Az európai létforma kerülhet veszélybe, ha elfogadjuk a művileg előállított húsok forgalmazását. Azt látjuk, hogy vidéki hagyományaink, kultúránk és életmódunk kerülhet válságba, amikor olyan témák kerülnek elő, hogy együnk‑e műhúst, rovarfehérjét, sáskát, tücsköt vagy éppen bogarat. E folyamat ellen a lehető leghatározottabban fel kell lépnünk, és két lábbal a normalitás talaján kell maradni.

Ha fölváltjuk a magunk hagyományaiból eredő termékeket egy idegen kultúra termékeivel, akkor az önazonosságunkat, a gyökereinket vágjuk el. Ez alapvető és hosszú távon ható veszélyeket hordoz magában, mert a föld, a hagyomány és a vidék egyaránt megtartó erőt jelent. De ahhoz, hogy az országban megélhetés és jövőkép legyen, ahhoz a hagyományos mezőgazdasági termékekre mindig is szükség lesz.

A laboratóriumi hús előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatban számos aggály fogalmazható meg. Elsődleges szempont számunkra az élelmezés és élelmiszer-biztonság megerősítése és fenntartása. Magyarország részéről mindenekelőtt az elővigyázatosság elveit tartjuk szem előtt, és nem támogatunk semmilyen kezdeményezést, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerülhessenek forgalomba.

A felvetődő kérdések megválaszolása csak átfogó hatásvizsgálat alapján lehetséges. Az előzetesen vélelmezhető negatív hatások azonban olyan mértékűek, hogy indokolt ezek alapján már a jogszabály útján biztosítani a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának a tilalmát.

A szóba jövő aggályok között meg kell említeni az etikai kérdéseket, amelyek szerint a laboratóriumi hús engedélyezése különösen visszás lehet annak fényében, hogy a tiltó szabályok vonatkoznak a hormonkezelt és klónozott állatokból származó húsra. Ráadásul a laboratóriumi hús előállítása is állatok leölésével jár, ezért kérdéses, hogy ez a termelési mód az állattenyésztés állatbarátibb alternatívájának tekinthető‑e egyáltalán.

Gazdasági szempontból is rengeteg nyitott kérdés van. Az állattenyésztés biztosítja ugyanis a vidéki területek életképességét. Ez veszélybe kerülhet a laboratóriumi hús elterjedésével. Fennáll a veszélye, hogy a laboratóriumi hús engedélyezése esetén monopóliumok és oligopóliumok jönnek létre az élelmiszer-gazdaságban, melynek egyes, jelenleg autonóm szereplői függő helyzetbe kerülhetnek. Kérdéses, hogy állattartás nélkül fenntarthatók maradnak‑e a gyepterületek és az extenzív gazdálkodási gyakorlatok, amelyek egyéb környezetvédelmi hatások mellett biztosítják a szén-dioxid tárolását.

Nem ismert jelenleg a laboratóriumi hús előállításának tényleges karbonlábnyoma sem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a laboratóriumi hús térhódítása esetén egyenlőtlenségek jöhetnek létre a fogyasztók között a valódi húsalapú termékek megfizethetősége kapcsán.

Gondolnunk kell a közegészségügyi kérdésekre is. Nem világos, hogy hogyan garantálható a sejtalapú technológia biztonságossága a fogyasztók egészségügyi kockázatainak elkerülése érdekében. Egyetlen fajta élelmiszer sem engedélyezhető úgy, hogy a fogyasztók ne legyenek teljes mértékben tisztában a gyártási módszerekkel, beleértve a más országokból származó termékek előállítását is. Kérdéses továbbá, hogy megfelelő és átfogó keretet biztosít‑e az új élelmiszerekről szóló jelenlegi európai uniós szabályozás a laboratóriumi hússal kapcsolatos lehetséges kockázatok értékelésére, és teljes mértékben figyelembe veszik‑e az elővigyázatosság elvét. Ezek a potenciális veszélyek megelőzhetők, ha a laboratóriumi hús előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó tiltó rendelkezéseket bevezetjük, mielőtt ezek a tevékenységek érdemben megjelennének Magyarországon.

Az emberi egészség és a környezet védelme, valamint az agrárium fenntartható termelése és a hagyományos vidéki életforma megőrzése indokolja a szabályozás bevezetését. A laboratóriumi hús előállításának és forgalmazásának lehetővé tétele és elterjedése ezeket az értékeket veszélyeztetheti. A hazai élelmiszer-gazdaság jövőjének szempontjából kiemelt jelentősége van a hagyományos, állattartáson alapuló húselőállításnak, különös tekintettel az élelmiszer-termelés fenntarthatóságára, valamint a vidék megtartó erejére.

A laboratóriumi hús előállításának térnyerése az agrárium és a vidéki életkörülmények egészére gyakorolhat káros hatást. Jó hír, hogy álláspontunkkal nem vagyunk egyedül az Európai Unió tagállamai között. A műhús kérdése Magyarország uniós elnökségének napirendjén is szerepelt. Aggódnak a tagországok amiatt, hogy alapjaiban változik meg a termőföldhöz kötött élelmiszer-előállítás, amely a kultúra és a hagyomány része. Ha kivesszük a termőföldet az élelmiszer-előállításból, ha mesterséges úton állítunk elő élelmiszert, akkor egy olyan dominót indítunk el, aminek nem látjuk a végét. A vidék, a tájfenntartás, az ökológiai sokszínűség, nemzeti értékeink és kultúránk is megváltozna.

Megértéssel van a kormány azon tagállamok iránt, amelyek aggódnak emiatt, és fontosnak tartják, hogy az élelmiszert a termőföldhöz kell kötni. Meg kell tenni mindent azért, hogy kiküszöböljük annak a lehetőségét, hogy laboratóriumokban történhessen az előállítás, mert ez olyan fokú változást idézne elő a gazdaságban és a tradicionális európai gasztronómiában, aminek beláthatatlan következményei lesznek. A veszély közvetlenül érint bennünket, ugyanis már két olyan kérelem elbírálása van folyamatban az Európai Bizottság előtt, amely a laboratóriumi hús új élelmiszerként való engedélyezésére irányul.

(9.30)

Egy francia vállalkozás kacsamájat szeretne előállítani sejtvonalból, egy holland vállalkozás pedig szarvasmarhazsírt, faggyút készítene sejtkultúrából. És bár, ahogy említettem, több uniós tagállam mellettünk áll a törvényjavaslat európai uniós notifikációja során, az Európai Bizottság, Ausztria és Litvánia részletes véleményt fogalmazott meg, Csehország és Hollandia pedig észrevételt fűzött a tervezethez. A kifogások tartalmi lényege, hogy a tagállami szintű tiltás ellentétes a közösségi joggal.

A valóság az, hogy jelenleg az Unió egész területén tilos a laboratóriumi hús forgalmazása, hiszen ilyenre még egyetlen engedélyt sem adtak ki. Ennek megfelelően a törvényjavaslat rendelkezései az uniós tilalom kifejezett megerősítését jelentik, de csak hazai törvényi szintű szabályozással előzhetjük meg mindazokat a ma még nem teljesen felmérhető káros hatásokat, amelyek mindannyiunkat érintenek, ha nem lépünk fel időben ellenük.

Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat által bevezetendő tilalom nem jelenthet gátat a tudományos fejlődésnek. Ezt szolgálja az a rendelkezés, amely kivételként határozza meg az orvosi és az állatgyógyászati célú felhasználást. A lényeg, hogy laboratóriumi hús élelmezési célra ne kerülhessen forgalomba, mert meg kell védenünk a magyar emberek egészségét, a jól működő és kiváló fejlődési lehetőségeket rejtő agráriumot, és nem utolsósorban a hagyományos vidéki életformát. Meg kell becsülni a normalitást és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része ugyanis eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán.

A társadalom többségének meg kell értenie, hogy gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem. Ezért azon dolgozunk, hogy miként tudjuk a gazdatársadalom számára a társadalmi elismertséget helyreállítani. Azt látjuk, hogy az élelmiszer egyre inkább felértékelődik, maga a termelés, a mezőgazdasági tevékenység egyre inkább felértékelődik, a minőség is egyre inkább felértékelődik. És látjuk azt is, hogy mennyire fontos megvédeni azokat az értékeket, amelyek bennünket egyedivé és megismételhetetlenné tesznek. A jövőnk és az egész vidéki Magyarország megerősödése függ ettől.

A magyar kormány elkötelezett a hagyományos vidéki életforma megőrzése és megerősítése mellett. Kérem ezért önöket, hogy az előbb elmondottak szellemében vitassák meg a törvényjavaslatot, észrevételeikkel javítsák vagy egészítsék ki, ha az szükséges, végül pedig szavazataikkal támogassák annak elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Elnök úr, köszönöm a türelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)