Dr. Hegedűs Barbara (Fidesz)

HEGEDŰS BARBARA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Magyarország Alaptörvényét 2011 áprilisában fogadtuk el. Az Alaptörvény XVI. cikke már akkor tartalmazta, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

2020 decemberében az Alaptörvény kilencedik módosítása kiegészítette ezt a cikket és alaptörvényi szintre emelte, hogy Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. E módosítás indoklása rögzítette: az Alaptörvény e rendelkezése alapján az államra intézményvédelmi kötelezettség hárul, vagyis az alkotmányozónak olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert megalapozó jogszabályokat kell kialakítania, amelyek garantálják a gyermek születésétől fogva megváltoztathatatlanul fennálló önazonosságának megőrzését, illetve megóvását.

A születési nem adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet. Az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Az emberi méltósághoz pedig így az is hozzátartozik, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

Magyarország Kormánya és a kormánypártok 2010 óta számos rendelkezést hoztak a gyermekek védelme érdekében. Most, 2025 márciusában az Alaptörvény tizenötödik módosításával újabb mérföldkőhöz érkeztünk. A módosítás 4. cikke ugyanis rögzíti, hogy a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga kiemelt jelentőségű, és mint ilyen, az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz. E rendelkezés tartalmát törvények és más alacsonyabb szintű jogszabályok hivatottak kitölteni. Ezek közül is az első a gyülekezési törvény előttünk fekvő módosítása, amely kimondja, hogy tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti, vagy e tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. A gyülekezési törvény értelmében a gyülekezési szabadság gyakorlása most sem korlátlan. Megtiltható például a gyűlés, ha az a közbiztonságot, közrendet veszélyezteti, illetve ha alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja.

Az általunk benyújtott törvényjavaslat a megtiltási okok körét egészíti ki a gyermekvédelmi törvény által már egyébként is tilalmazottakkal, kizárólag a gyermekek jogai védelmében. Jelenleg is van szankciója annak, ha valaki úgy szervez gyűlést, hogy nem jelenti be azt, illetve a hatóság tiltása ellenére mégis megszervezi; miként annak is, ha valaki a gyülekezési hatóság által megtiltott gyűlésen részt vesz. A törvényjavaslat ezeket az esetköröket egészíti ki, hogy azt is szankcionálni rendeli, ha a tiltott gyűlést a gyülekezési törvény kijátszásával szervezték meg, valamint azt is, aki az így megszervezett gyűlésen a rendőrségnek a gyűlés tilalmazott jellegéről való tájékoztatása ellenére részt vesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Fontos leszögezni, hogy a törvényjavaslatnak nem célja az emberek magánéletébe való beavatkozás, az Alaptörvényben rögzített kötelezettségünk azonban a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges garanciák megteremtése, önazonosságuk védelme. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot és az áprilisi alaptörvény-módosításunk elfogadását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)