Kálmán Olga (DK)

KÁLMÁN OLGA, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elrontottál valamit? Mindent, amit el lehet rontani? Zuhanórepülésben az ipar. Szárnyal az infláció. Kiárusítottad a hazát a kínai akkumulátorgyártóknak, az orosz oligarcháknak! Nem jönnek az uniós pénzek, mert elloptad, és lábbal tiportad a közös uniós értékeket. Hát, mit lehet ilyenkor csinálni? Egyszerű a Fidesz-recept: kölcsön kell venni az önkormányzatok pénzét. Ez az önök receptje.

Ezzel le is zárhatnánk a közpénzek szabályozásával kapcsolatos törvények módosításáról szóló vitát, hiszen valójában erről szól az egész, a többit csak körítésként rakták mellé. Csak azért megyek bele a részletekbe, hogy minél többen lássák, hallják, ismerjék meg, hogy már megint mire készülnek önök.

Módosítják az egyes közbeszerzési szabályokat is. Pontosabban: lazítják a szabályokat. Na, vajon miért? Hogy a kormánynak a közpénzek felhasználása során a jelenleginél is nagyobb mozgástere legyen a NER-közeli oligarchák helyzetbe hozására. Lefordítom: hogy könnyebb legyen lopni.

De ez csak az egyik eleme a mestertervüknek, az igazi nagy csapást az önkormányzatiságra mérik. Július 1-jétől, ahogy önök itt az imént már említették, határozatlan időre költségvetési biztost nevezhetnek ki minden olyan önkormányzathoz, amelynél súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet tapasztalnak. A dolog szépséghibája, hogy a jogszabály nem definiálja, egy önkormányzat pénzügyi helyzete mikor válik súlyosan romlóvá. Például, ha egy egyszeri tétel, mondjuk, egy beruházás költsége rontja az önkormányzat gazdálkodásának mutatóit az adott évben, akkor önök már küldik is a költségvetési biztost?

Az indoklás szerint a törvényjavaslat elsődleges célja a helyi önkormányzatok pénzügyi, gazdasági helyzetét ellenőrző állami intézményrendszer megerősítése, valamint további, az államháztartást érintő törvények módosítása. Na, hát akkor nézzük, hogy mi is valójában az önök célja! Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, legfőképpen a főváros nyakába ültetni egy pénzügyi helytartót. A költségvetési biztos gyakorlatilag teljesen átveheti az irányítást egy önkormányzat működése felett, hiszen kinevezése után minden kiadáshoz szükséges az aláírása. A költségvetési biztos jogosult a Magyar Államkincstár elnökének előzetes jóváhagyásával a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni. Ez alapján a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője akár csődbiztost is kirendelhet az önkormányzathoz. Hát, ez lenne a mesterterv? Valamilyen homályos megfogalmazású gumiparagrafus alapján egy felülről az önkormányzatok nyakára küldött helytartó csődbiztos kirendelését kéri. És máris el lehet mondani, hogy lám-lám, az ellenzéki polgármester csődbe vitte a kerületet, csődbe vitte a várost.

A módosítás azt is lehetővé teszi, hogy a költségvetési biztos külső szakértőket vonjon be, amennyiben azok megállapításai a tevékenysége elvégzéséhez feltétlen szükségesek. Hát, valószínűleg már most sorban állnak a feltétlen szükséges megállapításokkal teli szakértők. Nyilván van jó pár szakértő a holdudvarban, akik még nem kaptak zsíros állásokat, vagy nem eleget. Nagy segítség lesz az minden önkormányzatnak, ha költségvetési biztos, csődbiztos és szakértők hada osztja az észt, és viszi a közpénzt.

De nézzük tovább az önök zseniális módosítását! A jövőben a költségvetési biztos munkája során előálló megállapítások, jelentések és egyéb dokumentumok az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve a nyilvánosság számára is megismerhetők lesznek. Hát, mondom én, a legfőbb céljuk, hogy hetekig azon rugózhasson az összes propagandamédia, hogy melyik ellenzéki polgármester vagy ellenzéki többségű testület vezette önök szerint csődbe a városát.

No, és mitől is kerülhet bajba egy önkormányzat? Például attól, hogy önök kölcsönvették a pénzüket. Október 1-jétől ugyanis a megyei jogú városok önkormányzatai, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a megelőző évi költségvetési kiadásuk 5 százalékát meghaladó pénzeszközeiket kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni, és onnantól a Kincstárhoz kell fordulniuk, ha használni akarják a saját pénzüket. Az Államkincstár köteles a kért pénzösszeget elvileg egy munkanapon belül visszautalni az önkormányzat számlájára. 2027-től, ahogy erről már szó volt itt, ez vonatkozna a városi önkormányzatokra, majd ’28-tól az összes település önkormányzatára.

Önök az intézkedést azzal indokolják, hogy a központosított számlavezetés hatékonyabb pénzeszközkezelést, a közpénzek átláthatóságát és az önkormányzatok pénzügyi stabilitását szolgálja. Az önkormányzatok továbbra is hozzáférhetnek ugyanis a pénzükhöz, de azt az Államkincstáron keresztül kell kezelniük, ami, azért valljuk be, jelentősen szűkíti a pénzügyi mozgásterüket.

Nézzük, mi ezzel az önök valódi célja! A tavalyi adatok alapján körülbelül 900 milliárd forint volt az önkormányzatok összes likviditása. Ebből az első csoport, vagyis a főváros, a kerületek és a megyei jogú városok pénze mintegy 400 milliárd forintot tett ki. A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint ebből 300 milliárd forint kerülhet az Államkincstárhoz, 100 milliárd maradhat a kereskedelmi bankoknál. Hát, szóval erre megy ki a játék, ezzel akarják kozmetikázni az államháztartás központi likviditását, és cseppet sem izgatja önöket az önkormányzatok önállósága, amit egyébként a gránitszilárdságú Alaptörvényük is rögzít.

Ami a kereskedelmi bankokat illeti: számukra viszont hátrányt jelenthet, hogy a náluk elhelyezett önkormányzati pénzeszközök csökkenni fognak. Nyilván drágítani fogják az egyéb önkormányzati szolgáltatásaikat, de hát önöket ez miért is érdekelné. Ma az önkormányzatok túlnyomó része kereskedelmi bankoknál vezeti a számláját. Ez azt jelenti, hogy piaci kamatot kapnak a lekötött betétjük után, és élhetnek a folyószámlahitel lehetőségével. Biztos értesültek arról, hogy az önkormányzatok számos olyan pénzt is kezelnek ‑ például az illetékeket ‑, amit csak beszednek, és továbbítanak. Ha ezt a Kincstár elvonja, és csak külön kérésre utalja vissza, az egészen biztos, hogy hosszabb ügyintézést fog okozni, meg késedelmi kamatokat, amit nyilván az önkormányzatok nyakába fognak majd varrni.

És mi lesz az önkormányzatokhoz érkező uniós támogatások sorsa? Arra is fáj a foguk? Azt is beszedik? Ha már az országnak járó uniós forrásokat nem kapjuk meg az önök mérhetetlen korrupciója miatt, akkor kölcsönveszik az önkormányzatoknak járó uniós pénzt?

A költségvetési hiányt nem az önkormányzatok kárára kell önkényes intézkedésekkel mérsékelni, hanem hatékony gazdaságpolitikával, feszes gazdálkodással és korrupciómentesen. Mondjuk, értem én, hogy az munkásabb, és ennél lényegesen egyszerűbb elvenni a helyi közösségek pénzét.

(22.40)

A helyiadó-bevételek jelentős részének elvonása és az egyre alacsonyabb központi finanszírozás miatt a magyar önkormányzatok nagy része anyagi gondokkal küzd, kénytelenek folyószámlahitelt felvenni számlavezető bankjuktól. Hát, ezek után majd megnézhetik, hogy milyen feltételekkel kapnak hitelt úgy, hogy egyébként nem tarthatják az adott banknál a pénzüket. És szépen körbe is értünk. Nincs folyószámla, nincs folyószámlahitel. Bajba kerül az önkormányzat, és hopp, már ott is a nyakán a költségvetési biztos, aki hívhatja a szakértőit meg a csődbiztost.

Ez maguknak az önkormányzatiság? Ezért harcoltak a rendszerváltáskor? Vagy már ezt is elfelejtették, mint ahogy a demokratikus alapelvek többségét is? Ez a törvénytervezet minden elemében az önök korrupt rendszerét szolgálja, így a Demokratikus Koalíció nem fogja támogatni. Köszönöm szépen.