Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja a gazdasági növekedés előfeltételeinek megteremtése és az államháztartás stabilitásának biztosítása. Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszerének egésze, így a közfeladatok ellátásának egységes rendje is. Közfeladat pedig a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.

A fentiek alapján olyan szabályozás szükséges az államháztartás működtetésében, amely nagyobb átláthatóságot, pontosabb információt, az egyes romló pénzügyi helyzetű önkormányzatok esetén pedig nagyobb beavatkozási lehetőséget biztosít a kormánynak, fenntartva ezáltal az önkormányzati közfeladatok ellátását. Ezen célok elérését és a közpénzek hatékonyabb kezelését szolgálja az önök előtt lévő törvényjavaslat. Engedjék meg, hogy a javaslat főbb pontjait ismertessem!

A törvényjavaslat elfogadása és az új szabályok hatálybalépése után a kormány pontosabb képet kaphat a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetéről, így szükség esetén segíthet az adott önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megőrzésében, illetve annak helyreállításában a módosuló és kiegészülő kincstári biztosi, illetve a költségvetési biztosi jogkörökön keresztül.

A javaslat fajsúlyos eleme az önkormányzatok működéséhez ideiglenesen nem szükséges pénzeszközök kincstári számlára terelése.

(22.20)

Fontosnak tartjuk, hogy a pártokhoz, alkotmányos szervekhez hasonlóan az önkormányzatok pénzének egy részét is kincstári számlán kelljen tartani, összhangban azzal a céllal, hogy a közpénzek minél nagyobb része a Magyar Államkincstárnál legyen. Ezáltal optimalizálható az állam finanszírozási tevékenysége és csökkenthető az állam egészének a finanszírozási költsége. Az átutalt pénzeszköz ugyanakkor továbbra is az önkormányzatok tulajdona marad, a tranzakciókat pedig nem fogja terhelni pénzügyi tranzakciós illeték.

A törvényjavaslat elfogadása után az önkormányzatok pénzügyi autonómiája és döntési szabadsága továbbra is megmarad, az tehát nem sérül. A települések továbbra is szabadon rendelkezhetnek forrásaikkal jelentős adminisztratív vagy pénzügyi többletteher nélkül, szabadon választhatják meg kereskedelmi banki kapcsolataikat, önállóan intézhetik napi pénzügyi tevékenységüket, így az utalásokat, a banki hitelfelvételeket is változatlanul végezhetik.

Az önkormányzatok nem esnek el a pénzük befektetésének, kamatszerzésének lehetőségétől sem, hiszen továbbra is biztosított lesz a csak általuk vásárolható önkormányzati magyar államkötvény, amely egyszerre ötvözi a rugalmasságot és a magas hozamot. Az önkormányzatok bármikor megvehetik és eladhatják a kötvényt, amelynek éves hozama jelenleg megegyezik a jegybanki alapkamattal, ami 6,5 százalék. A módosítások tehát továbbra is biztosítják az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét.

Első körben, 2025. október 1-jétől csak a települések kisebb részére, a fővárosra és kerületeire, valamint a megyei jogú városokra vonatkozna a szabályozás, majd 2027. január 1-jétől a városokra, és 2028. január 1-jétől a többi településre is kiterjedne az osztott, kereskedelmi banki és kincstári számlavezetés.

Tisztelt Ház! A javaslat értelmében a városi önkormányzatoknak 2026-tól meg kell becsülniük az év végi egyenlegüket, azaz kiadásuk és bevételük különbségét. Erre azért van szükség, mert az államháztartás egyenlegének részét képezi az önkormányzati egyenleg is, így annak minél pontosabb alakulását célszerű ismerni a kormánynak. Az egyes önkormányzatok egyenlegbecslésére vonatkozó szabályozás a jelen törvényjavaslattal a 2026. év helyett már idén hatályba fog lépni a pontosabb prognózis készítésének szükségessége miatt. A hibás becslésekhez kapcsolódó esetleges szankció ugyanakkor csak 2026-tól fog érvényesülni, leghamarabb 2027-es fizetési kötelezettséggel.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat egyes rendelkezései a központi költségvetési szervek, egyházak és civil szervezetek napi gazdálkodását, a támogatások elszámolását, a támogatási előlegek kincstári számlára utalása szabályainak értelmezését segítik az államháztartásról szóló törvény módosításával.

A javaslat szerint a jövőben a költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek a fel nem használt támogatási összegek visszafizetésekor nem kell kamatot fizetniük akkor, ha a visszafizetés oka az, hogy a támogatási célt a támogatási összegnél kedvezőbb áron, olcsóbban érték el.

A javaslat módosítja továbbá a számviteli törvény úgynevezett fenntarthatóságijelentés-készítésének előírásait is. A számviteli törvény a nagyobb hazai tőzsdei cégek részére előírta fenntarthatósági jelentés készítését mind egyedi, mind csoportszinten. Élve az uniós irányelvi lehetőséggel, az adminisztrációs terheket csökkentendő, a javaslat az összevont, úgynevezett konszolidált fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot mentesíti az egyedi fenntarthatósági jelentés készítésének kötelezettsége alól, tekintettel arra, hogy az összevont fenntarthatósági jelentés az anyavállalat adatait is megfelelően tartalmazza. A javaslat szerinti mentesítés már a 2024. üzleti év vonatkozásában is alkalmazható lesz.

Végül a módosítások az állami közbeszerzési eljárásokat is érintik. A közbeszerzési eljárások és a nemzeti értékhatár feletti egyes beszerzések eredményeként előkészített szerződések megkötésekor érvényre kell juttatni a közpénzek hatékony felhasználásának elvét. A módosítás célja, hogy a kormány vagy miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet ingatlanainak egyes üzemeltetési szolgáltatásai beszerzésével összefüggésben az államháztartásért felelős miniszter költségellenőrzést végezzen el. Ezen üzemeltetési szolgáltatások beszerzésére irányuló eljárások kizárólag feltételes közbeszerzési eljárások lehetnek majd, az egyes, nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladó összegű, az ajánlatkérők alá rendelt szervezetekkel kötött szerződései pedig akkor köthetők meg, ha a beérkezett ajánlatokra az államháztartásért felelős miniszter egyetértő véleményt ad.

Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy az elmondottakból látható, az említett változtatások egyszerre szolgálják a helyi önkormányzatok, valamint az állam egészének érdekeit és a közpénzek hatékonyabb kezelését. Kérem, a törvényjavaslatot megtárgyalni és a későbbiekben támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)