karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Sztojka Attila (Fidesz)

2025-03-18 · 142. ülésnap · felszólalás · 8:09 · Belügyminisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/10020 A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2021. január - 2022. december) H/11077 A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2021. január - 2022. december) címmel benyújtott beszámoló elfogadásáról

Szöveg6 479 karakter · 10 bekezdés · JSON

SZTOJKA ATTILA belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány a nemzetiségekre nemzetalkotó közösségként tekint. Ennek kézzelfogható intézkedéseit mutatja be az előttünk álló beszámoló, amely a nemzetiségek helyzetét ismerteti, a 2021 januárja és 2022. december közötti időszakra tér ki.

Engedjék meg, hogy a beszámolóból az önálló fejezetben ismertetett roma nemzetiséggel kapcsolatos intézkedésekre térjek ki, és hívjam fel a figyelmüket bizonyos lépésekre és annak eredményeire is. Amikor romakérdésről beszélünk és nemzetiségi létről, akkor két fő irányt kell nekünk ismertetnünk és egyáltalán bemutatni. Egyrészt a nemzetiségi identitást, a kulturális önazonosságot, a kulturális identitásukat szorgalmazó és azt elősegítő intézkedések bemutatásáról kell szót ejtenünk, illetve nyilván a beszámolóban erre kitérni, másrészt pedig az élethelyzet javításáról szóló olyan intézkedésekről, amelyek esélyt adnak, esélyt teremtenek a hátrányos helyzetű embereknek, figyelve arra, hogy ezek az intézkedések nem alapvetően etnikai alapúak, hanem az élethelyzetükből adódó szükséges intézkedések. Egy olyan időszakról beszélünk, amelyet az itt ma már elhangzott Covid által sújtott időszak, illetve a háború okozta különböző nehézségek érintettek, és bizony-bizony hatást gyakoroltak a nemzetiségek létére is.

Ugyanakkor mégiscsak azt gondolom, hogy egy másik részét is tisztáznunk kell a parlamentben, mégpedig azt, hogy ha romaügyről beszélünk, az nem ideológiai kérdést kell hogy jelentsen, még annak ellenére is, hogy azt tapasztaljuk, hogy a szélsőjobboldaltól egészen a balliberális baloldalig egyfajta etnicizálási hozzáállást tanúsítanak, és etnicizálnak. Ez a fajta hozzáállás nem jelent mást, mint egyfajta radikalizálódást is. Radikális hozzáállás az, amikor etnicizálunk. Egyrészt azért, mert olyan dolgokba megyünk bele, amelyek nem származásfüggő kérdéskörök. Tehát amikor mi esélypolitikáról beszélünk, akkor ott nem azért segítjük a hátrányos helyzetű embereket, mert roma származásúak, hanem alapvetően azért, mert az élethelyzetük megkívánja.

Engedjék meg, hogy mégiscsak idehozzak pár adatot, amelyek az elmúlt tíz év eredményét mutatják roma vonatkozásban. Ha a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatát nézzük, akkor az elmúlt tíz évben 30 százalékkal csökkent a romák körében a szegénységben vagy társadalmi kirekesztődésben élők aránya. A munkanélküliségi ráta 50 százalékkal csökkent a romák körében, a foglalkoztatási ráta pedig ezzel arányosan közel 50 százalékkal nőtt. Tíz év alatt több mint a felére csökkentettük azoknak a háztartásoknak a számát, ahol egyetlenegy foglalkoztatott személy sem élt.

Az oktatás területéről már itt szó esett, hogy milyen pozitív lépések történtek. Mégis visszautalok arra, ami a felsőoktatást, pontosabban a diplomával rendelkező romák arányát illeti. Megdupláztuk a roma diplomások arányát Magyarországon, és ez azért is fontos, mert ez is mutat egy polgárosodási folyamatot. Egy olyan folyamat, amely alapvetően a nemzet érdekét szolgálja, hogy olyan roma közösség legyen Magyarországon, amely a különböző élethelyzetektől függetlenül is, de mégis a különböző társadalmi szinteken megjelenik.

Azt gondolom, hogy az elmúlt 15 évben ezek a folyamatok megerősítették a polgárosodási folyamatot, és kézzelfoghatóvá tették, még annak ellenére is, hogy láttuk azt a fajta radikalizálódási folyamatot, amit 2010 előtt is tapasztalhattunk a baloldal részéről. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy akkor sajnálatosan az integrációnak nevezett, pontosabban álcázott segélypolitikát folytatták, amely nem volt másra jó, csak a nyomor fenntartására.

Sajnálatosan konkrét intézkedések elmaradásának köszönhető volt az a fajta társadalmi és morális válság is, amely tragédiákat okozott az akkori kormányzat időszakában. Azt láttuk, hogy az akkori kormányzat, a baloldali kormányzat sajnálatosan nem védte meg a roma közösséget, nem hozta meg azokat a jogszabályi intézkedéseket, amelyek garantálhatták volna számukra ebben az országban a biztonságot. És igen, ez a tragédia rávilágított arra, hogy a társadalom megosztottsága milyen nehézségeket és milyen helyzeteket hoz. Éppen ezért is fontos az, hogy amikor a Mi Hazánk magát rendpártinak tartja, a saját szerepét jó lenne, ha újraértelmezné, mert az a fajta hozzáállás, amit önök tanúsítanak, semmi másra nem jó, csak a társadalom és a nemzet megosztására. Amikor ön a felszólalásában is különböző etnicizálási folyamatokat végez, úgyszintén ahhoz járul hozzá, hogy a nemzetet megossza. Én arra kérem önöket, hogy ettől tartózkodjanak, annál is inkább, mert ez semmi másra nem jó, csak hogy a társadalmi feszültséget szítsák. És hogy miért is? Alapvetően azért, mert ha egy bűncselekmény történik, az nem etnikai alapon történik. Sőt, a magyar jogrendben ha akár egy roma származású követ el bűncselekményt, az nem jelent sem kevesebb, sem nagyobb büntetési tételt éppen azért, mert a bűncselekményt kell megnézni, és az alapján kell ítéletet hozni.

Azzal, hogy önök etnicizálják az ilyen eseteket, sajnálatosan egy egész közösséget igyekeznek megbélyegezni, ami nem helyénvaló, és én arra kérem önöket, hogy ettől tartózkodjanak, ahogy attól is, ami megfigyelhető ebben az országban, hogy az önökhöz kötődő, különböző egyesületeknek álcázott emberek elmennek, és egyfajta önbíráskodási folyamatot végeznek. (Dr. Apáti István: Hány önbíráskodás történt? Egy sem történt!) Ez nagyon-nagyon komoly, nagyon-nagyon komoly problémát vet fel. Önök ne vegyék át a rendőrség szerepét (Dr. Apáti István: Ez nem igaz! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.), mert nem ez az önök dolga.

Úgyhogy én azt kérem önöktől, hogy nagyobb társadalmi együttélési törekvéseket valósítsanak meg (Dr. Apáti István: Több önkritikát! Több önkritikát várok, államtitkár úr, szembenézést a valósággal! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.), és törekedjenek arra, hogy a békés együttélés a jövőben is megvalósulhasson. Mi is ezt fogjuk tenni.

Én azt gondolom, hogy a nemzetiségekről szóló jelentés ugyan két évre tér ki, de pontosan azt a folyamatot mutatja be, amely alátámasztja azt, hogy a nemzetiségekre valóban nemzetalkotó közösségként tekintve a kormányzat kézzelfogható intézkedéseket tesz. Mi eltökéltek vagyunk a téren is, hogy a roma közösség polgárosodási folyamatát megerősítsük, és továbbra is gyorsító pályára helyezzük. Éppen ezért azt kérem, hogy a beszámolót támogassák önök is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Sztojka Attila — 2025-03-18, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/142-162.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-142-162,
  title = {Sztojka Attila — 2025-03-18, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/142-162.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}