Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alaptörvény tizenötödik módosítására vonatkozó előterjesztésnél kérdés, hogy vajon mikor kerül sor a tizenhatodikra, hiszen alig három hónap telt el azóta, hogy 2024. december 20-án a köztársasági elnök kihirdette a tizennegyedik módosítást. Sem a hatályos Alaptörvény, sem a jelenlegi módosító javaslat nem szól azonban olyan fontos témákról, amelyek valóban nagyon sok magyar embert érintenek, és nagyon sok magyar családot. Ez pedig a nők helyzete és a gyermekvállalás kérdése.

Az Alaptörvény módosításával kapcsolatosan szerettem volna megkérdezni kormánypárti képviselőnőtársaimat, hogy hogyan adhatták ehhez a nevüket, de egy sem tartózkodik az ülésteremben, pedig mindannyian jegyezték ezt a módosítást a nevükkel. Szerettem volna megtudni, nem zavarja‑e őket, hogy a nőket a saját kormányuk csak másodrangú állampolgárként kezeli. Emlékeztetni szerettem volna őket, hogy Orbán Viktor kormányfőjük szerint „de hát mindannyian tudjuk, hogy amikor családot mondunk, akkor elsősorban az édesanyákra gondolunk, mert a magyar életben a család az asszony körül rendeződik el, tehát előbb-utóbb mindenki a konyhában köt ki, ha vacsorát készít az ember édesanyja vagy a felesége”.

A mostani módosítási javaslat fehéren-feketén tartalmazza, hogy hol is van a nők helye Orbán Viktor és a Fidesz szerint, és ezt most már bizony Alaptörvényben is rögzíti. Eddig az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdésének utolsó mondata szerint „az anya nő, az apa férfi”. A módosítás szerint ez „az apa férfi, az anya nő” mondatra változik. Mélységesen felháborító, hogy egy ilyen javaslat benyújtását bárki is támogatta. Az Alaptörvény szerint a nők és a férfiak egyenjogúak és Magyarország külön intézkedéssel védi a nőket. Magyarország azonban csak papíron elkötelezett a nők egyenlőségének biztosítása mellett. A valóságban a magyar nők elképesztően sok területen vannak hátrányos helyzetben a férfiakhoz képest, legyen szó karrierről, egészségügyi ellátásról, fizetésről, az otthoni helytállásról. A nők sokkal többször lesznek családon belüli erőszak áldozatai is. A családon belüli erőszakra az elmúlt időszak történései alapján különösen emlékszünk. A japán édesanya halála miatt minden lehetséges alkalommal és módon fel kell erre hívni a figyelmet.

(19.30)

Február végén jelent meg az Európai Unió nemek közötti egyenlőségért felelős intézetének legfrissebb jelentése. Az eredmények lesújtóak és elkeserítőek. A jelentés szerint a magyar nők 49 százaléka szenvedett el fizikai vagy szexuális erőszakot; a nők több mint felét érte már partner részéről lelki erőszak; a munkahelyi szexuális zaklatás aránya kimagasló, amelynek a nők 40 százaléka volt már elszenvedője. Nap mint nap nők milliói szenvednek el igazságtalanságot, diszkriminációt, erőszakot Magyarországon. Ezek az eredmények is mutatják, hogy a nők ma Magyarországon gyakorlatilag másodrendű állampolgárok. Az Alaptörvény és a kormány nem becsüli meg és nem védi meg a nőket, amit most az Alaptörvényben rögzíteni is kíván a kormánypárti többség.

Az Alaptörvény L) cikk (2) bekezdése szerint Magyarország támogatja a gyermekvállalást, az Orbán-kormány intézkedései, gazdaságpolitikája azonban ennek ellentmond. 2023 áprilisa óta minden hónapban kevesebb gyermek született, mint az azt megelőző év azonos hónapjában, az állam, a kormány mégsem tesz meg mindent, hogy minden gyermek megszülessen. Miért nem alkotmányos jog az, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen? Miért nem rögzíti az Alaptörvény, hogy a meddőséggel küzdő párok részére a gyermekük megszületése érdekében szükséges egészségügyi eljárásokat, kezeléseket, ellátásokat az állam a lehető legrövidebb időn belül ingyenesen és mindenki számára hozzáférhető módon biztosítsa?

A (3) bekezdés szerint a családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza, azonban hiába az Alaptörvény, hiába a jogszabályok, ha ma több ezer gyermek családon kívül, jobb esetben gyermekotthonokban, rosszabb esetben kórházi osztályokon nő fel. Kizárólag a kormány hibája, hogy nem biztosít ehhez elegendő pénzügyi forrást, hogy minden gyermek alkotmányos joga szerint családban nevelkedhessen. Miért nem tartalmazza az Alaptörvény módosítására tett javaslat, hogy az államnak biztosítania kelljen azt, hogy a gyermek családban éljen? Azt gondolom, hogy az igazán fontos, amit az állam, a kormány, a jövő generációja érdekében megtesz ‑ e téren is elégtelenre vizsgázott az Orbán-kormány.

A Demokratikus Koalíció szerint olyan alkotmányra van szükség, amely ideológiai, hitbéli kérdésekben semleges és amely az államszervezet működésének és az állampolgárok alapvető jogainak a legfontosabb kérdéseit szabályozza. Az alkotmánynak ezért garantálnia kell, hogy senkit ne érhessen hátrány neme, vallása, nemzetisége, szexuális orientációja vagy más csoporthoz való tartozása miatt. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)