Dr. Simicskó István (KDNP)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fontos napirendi ponthoz érkeztünk, hiszen valóban az alkotmány, Alaptörvény módosításához jutottunk el. Elhangzott itt, hogy 15. alkalommal történik mindez. Arató Gergelyre csak annyit hadd reflektáljak, hogy én értem, hogy az Egyesült Államok első írott alkotmányát hozta fel példaként 1787-ből, amelyet az elmúlt időszakban mindösszesen 15-ször módosítottak, de azért jó, ha azt hozzátesszük és látjuk, hogy ez a mostani világ sokkal gyorsabban változik, mint az elmúlt száz évben vagy kétszáz évben változott, tehát a különböző veszélyekre, kihívásokra, fenyegetésekre, nemzetközi helyzetre reagálnia kell egy magára kicsit is adó országnak, és adott esetben az Alaptörvényt is szükséges módosítani. És én úgy látom, a KDNP úgy látja, a frakciónk minden tagja úgy látja, hogy szükséges és indokolt az Alaptörvény módosítása.

Ugye, 11 cikk változik az Alaptörvényben, és ha jól számoltam, akkor 26 törvényt módosítunk ennek hatására. Nyilván vannak benne technikai részek is és technikai módosítások is, de az érdemi részről szeretnék néhány szót szólni, néhány gondolatot megosztani önökkel. Fontos tehát a stabilitás, fontos a kiszámíthatóság, fontos a jogkövető magatartásnak az elérése, fontos az alaptörvényeknek a rögzítése, de mégiscsak reagálni kell a világ változásaira is, és ezek a változások vezettek oda, vezették oda a kormányzatot, hogy ezt a módosítási javaslatot benyújtsa a tisztelt Ház elé.

Röviden utalnék arra, hogy az 1. cikk módosítása az állampolgárság kérdéskörét firtatja, erről már sok szó elhangzott itt az előbb; a 2. cikkben a házasság intézményéről, annak a megerősítéséről szól a módosítás, valóban kimondja az Alaptörvény azt az egyszerű és logikusnak tűnő meghatározást, amelyben elmondja, hogy az ember férfi vagy nő ‑ márpedig ezen, azt hiszem, fölösleges vitatkoznunk, mert ez már csak így van a természet erejénél fogva. (Tordai Bence: Biológiailag nem így tanítják!) Lehet, hogy Tordai Bence szerint másként van, de majd akkor legfeljebb prezentálja valamikor.

(16.20)

A 3. cikk a készpénzhasználat jogát és lehetőséget kínálja az állampolgárok számára, amely egy fontos jog az állampolgárok irányában. Mi ezt messzemenőkig támogatjuk, erről egy kicsit később még részletesebben fogok beszélni.

A 4. cikk a gyermekvédelmet erősíti meg, azt hiszem, hogy ez egy fontos és aktuális kérdés.

Az 5. cikkben a kábítószer-fogyasztás, -terjesztés és -forgalmazás elleni fellépést hangsúlyozza az Alaptörvény, amelyről Horváth László képviselőtársam beszélt hosszasan. Valóban kiemelten fontosnak tartja a kormányzat, hogy ezzel szemben kőkemény és határozott fellépés legyen az elkövetkező időszakban.

A 6. cikk az ügyészek kérdéskörét taglalja, amely szerint 70 évre emelkedik a felső korhatár.

A 7. cikk az 51. cikket váltja fel, amely a veszélyhelyzetet írja körül és definiálja; erről is fogok még szólni, a különleges jogrend kérdésköréről.

A 8. cikkben szintén erről van szó, ahol valóban korlátozzák a kormány hatáskörét, amely ehhez képest átalakul és megváltozik.

A „fogyatékkal” „fogyatékossággal” szóra módosul a 9. cikkben, amely valóban emberközpontú megközelítést és meghatározást alkalmaz ezen társadalmi csoport részére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden hadd térjek ki a készpénzhasználat fontosságára. Látjuk azt, hogy milyen világba léptünk, egyre több a digitális eszköz, egyre több a pénztár-automata, akár ha elmegyünk vásárolni bármilyen nagyobb kereskedelmi, multinacionális láncba, üzletekbe, akkor azt látjuk, hogy sok helyen már nincsen természetes személy és nincsen élő pénztáros, csak automaták vannak, már sok helyen kiszorítják a készpénzfizetés lehetőségét, és csak kártyával lehet fizetni. Ez természetesen a banki szférának kiválóan kedvez, hiszen minden egyes banki átutalás vagy vásárlás után különböző jutalékokat vonnak le a kártyáról.

Az biztos, hogy nekünk emberközpontú politikát kell folytatni, és az első az ember, az első az állampolgár, és ha vásárol, akkor tegyük lehetővé a választást, hogy ő milyen módon fizet, kártyával vagy készpénzzel, ne szorítsuk ki a készpénzt a kereskedelmi forgalomból. Úgy szól a kereskedelmi törvény, amely összesen 14 szakaszból áll, ennek az 5. szakasza úgy fogalmaz, hogy minden kereskedelmi egységben lehetővé kell tenni az elektronikus fizetést. Szerintem ezen már jóval túl vagyunk, tehát most már a készpénzt kell megvédeni. Elektronikus fizetés szinte mindenhol lehetséges, tehát a törvénynek ez a szellemisége érvényesül most.

A készpénz melletti kiállás szerintem most kiemelkedően fontos, elsősorban egyébként azért, mert az emberek választási szabadságát is meg kell adnunk, másrészt nyilván tudjuk, Krúdy Gyulától minimum, a magyar prózaírás mesterétől, a magyar irodalom legtermékenyebb alkotójától, aki így fogalmazott, hogy más ára van a bornak, ha készpénzért veszik, és más ára van, ha váltóra adogatják. A készpénz nem más, mint a rendelkezésre álló közvetlen fizetőeszköz.

Nyilván a gazdaság történetének is fontos részét képezi a készpénz, de a napi életünkre is hatással van. Az önálló pénzverés mindig is a függetlenség szimbóluma és a szabadság kérdése is, hozzáteszem. Tehát egy szuverén államnak igenis meg kell adni a lehetőséget arra, hogy önállóan verjen pénzt, adjon ki pénzt, és határozza meg a saját készpénzforgalmát is.

Átvitt értelemben egyébként, ha utánajárnak, tisztelt képviselőtársaim, akkor a készpénz azt is jelentette, hogy ez egy biztos érték, egy megbízható dolog, bizonyosnak vehető. Ahogyan Petőfi Sándor fogalmazott: készpénznek vettük a szép szót. Úgyhogy ezek mind-mind kimutatják a történetiségben is, hogy a készpénznek igenis van jelentősége, nemcsak gazdaságtörténeti szempontból, hanem a mindennapokban is.

Egyébként hadd jegyezzem meg, ha már ilyen történeti áttekintést is teszünk, hogy a legrégibb pénzverő műhely a világon Kínában jött létre Kr. e. 640-ben, Hunan tartományban. Nyilván a kereskedők és a pénzváltók egy részéből alakult ki a bankárok rétege, amely napjainkban is fontos szerepet tölt be a gazdaságpolitikában. A magyar pénzverés pedig Szent István királyhoz fűződik, aki ezüstpénzt veretett annak idején. Tehát én azt hiszem, hogy a készpénzért meg kell harcolni, meg kell küzdeni, Alaptörvényben kell rögzíteni ennek a fontosságát, úgyhogy ezt mi messzemenőkig támogatjuk.

Engedjék meg, hogy végezetül a veszélyhelyzet kérdésköréről is mondjak néhány szót. Többször módosítottuk az Alaptörvényt a különleges jogrendek, korábban a minősített időszakok tárgykörében. Most egy egyszerű, világos és egyértelmű szabályozás van az Alaptörvényben, és nyilván a sarkalatos és alacsonyabb szintű jogszabályokban, végrehajtási rendeletekben. Nagyon fontos, hogy egy ország a különböző veszélyekre jogállami keretek között tudjon reagálni, erre hozunk létre állami szerveket. De mindenképpen fontos, hogy Alaptörvényben rögzítsük a legveszélyesebb helyzeteket, ez adott esetben a hadiállapot, amely egy háborút jelentene, a szükségállapot, amely a társadalmi rend fegyveres megdöntésére irányul, és a veszélyhelyzet.

Itt most a veszélyhelyzet tárgyköre módosul, amely korábban már kiegészült egyébként a humanitárius válsághelyzettel a szomszédban dúló háború kapcsán. Nyilván sok-sok vita volt erről, hiszen az elmúlt időszakban volt itt migráció, volt itt Covid-járvány és nyilván a háború, ezért szükségesnek látja a kormányzat, hogy pontosítsa ezt a tárgykört.

Amiről itt Arató Gergely beszélt, hogy itt minden hatalom teljes mértékben a kormánynál összpontosul. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt pont ezzel a szabállyal korlátozzuk a mindenkori kormánynak a különleges jogrendben alkalmazható rendeletalkotási tevékenységét, és valóban, veszélyhelyzetben az Országgyűlés kétharmadának szavazatával, határozott időre megadott felhatalmazással történhet ennek a kihirdetése és alkalmazása. Korábban 180 napot határoztunk meg, most ez pontosításra került 6 hónapra, talán így egyébként könnyebb is pontosan kiszámolni, hogy mikortól ketyeg az óra. Tehát én azt hiszem, hogy ez is egy világos, egyértelmű és szükségszerű döntés.

Úgyhogy mi a magunk részéről, a KDNP-frakciója támogatja az Alaptörvény módosítását, és arra kérjük önöket, hogy önök is támogassák. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)