Dudás Róbert (Jobbik)

DUDÁS RÓBERT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Még mielőtt a tárgyra térnék, és elmondanám frakciónk álláspontját az előttünk fekvő napirenddel kapcsolatban, engedjenek meg azért néhány felvezető gondolatot nekem is. Mint már elhangzott, fél órával a bizottsági ülést megelőzően megkapni egy olyan anyagot, amely egyébként a jövőre nézve, az országra nézve, az ország lakosságára nézve komoly befolyással fog bírni, komoly döntést kell hogy hozzunk, hiszen ez a lakosságra nézve rendkívül fontos a jövő tekintetében, akkor azt gondolom, hogy több tiszteletet érdemel maga a javaslat; több tiszteletet érdemel minden képviselő, legyen bármely frakciónak is a tagja; és több tiszteletet érdemel ez az egész helyzet. Több tiszteletet érdemel egyébként magának a békének és ennek a rendezésnek is a kérdése.

Néhány, talán mondhatom, akár tárgyi tévedést, de akár csak véleményt hadd mondjak még! Államtitkár úr megemlítette, hogy amióta Trump elnök úr hivatalba lépett az Amerikai Egyesült Államokban, azóta megszűntek a fegyverszállítások Ukrajnába. Lehet, hogy elkerülte a figyelmüket, de újraindította. Tehát ezt csak úgy jelzem. Ugyanakkor viszont hozzáteszem nagyon gyorsan: azt, hogy egyébként történtek diplomáciai kapcsolatfelvételek, külügyminiszteri találkozók, történtek lépések annak érdekében… ‑ és bízom benne, hogy ez folytatódni is fog, és még szélesebb körben, több résztvevőt az asztal köré ültetve ‑, azt pozitívan kell hogy értékelje az ember, hiszen elindultunk végre, remélhetőleg annak irányába, hogy ne pusztán béke szülessen, hanem igazságos béke szülessen. Magyar embernek talán nem kell magyarázni, hogy mi a béke és az igazságos béke között a különbség. Sajnos mi a történelem során ezt megtapasztaltuk.

Azt is mondta államtitkár úr, hogy nem engedhetjük, hogy Magyarországot adósrabszolgaságba taszítsa Brüsszel. Hát, nem kell nekünk Brüsszel meg senki egyébként, hogy adósrabszolgaságba legyünk taszítva, itt van nekünk a kormányunk, amely egyébként nem Brüsszelből, hanem mondjuk, Kínából, Oroszországból, Délkelet-Ázsiából és hosszan lehetne sorolni, honnan vesz fel hiteleket, és hogyan taszítja egyébként nem a jelen társadalmat, hanem azt gondolom, kijelenthetjük, hogy gyermekeinket és talán még unokáinkat is olyan adósságba, olyan adósságspirálba, ahonnan nem tudom, hogy egyáltalán van‑e kiút.

Hörcsik képviselő úrnak azért szeretném jelezni, és nem akarom a védelmembe venni Ursula von der Leyen asszonyt, de hogy 2016-ban miért nem hallotta meg a miniszterelnök úr szavait? Talán azért, mert nem ő volt a Bizottság elnöke. De ezt már tényleg csak így zárójelben teszem oda.

Nos, azt gondolom, hogy tisztáznunk kell néhány tényt a döntés meghozatala előtt. Tehát hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háborúval növekedett‑e Magyarország biztonsági kockázata és a Magyarországot érintő biztonsági fenyegetettség? Azt gondolom, kijelenthetjük, hogy igen. Hogy Oroszország egyértelmű jelét adta‑e annak, hogy a szovjet idők befolyásolását és befolyását akarja visszaszerezni és visszaállítani a régiónkban? Igen, hiszen azt igényli, hogy a NATO vonuljon vissza az 1999-es határai mögé. És ami igazán elgondolkodtató ebben a kérdésben, az az, hogy Szijjártó Péter tavaly októberben az orosz állami médiának adott egy nyilatkozatot, amelyben azt mondta, hogy elkerülhető lett volna a konfliktus abban az esetben, ha a NATO meghallja és tárgyal arról a dokumentumról, amit Putyin 2021-ben küldött a NATO-nak, amiben leírta a szovjet érdekszféra visszaállítása kapcsán az igényeit. Külügyminiszter úr azt mondta ezzel, hogy egyébként ez részéről elfogadható, a magyar diplomácia részéről ez elfogadható. Csak jelzem, hogy ez azt jelentené, hogy azon tagországok, amelyek utána csatlakoztak a NATO-hoz, így Magyarország is, nem NATO-tagországok lennének, hanem visszakerülnének a szovjet vagy éppen most az orosz érdekszférába.

Hogy a jelenleg kialakult helyzetben elegendő‑e csupán a NATO védelmében bízni? Én azt gondolom, hogy a NATO védelmében bízni nagyon fontos, és egy komoly szervezetről van szó. Ugyanakkor viszont, látva a világpolitikai helyzetet és annak az alakulását, illetve akár azt is, hogy Trump elnök úr kapcsán kijelenthetjük, hogy nem tudni, éppen majd melyik nap milyen lábbal kel fel, és még a kampányában megfogalmazta a NATO-val kapcsolatos amerikai nemzeti kritikáit, hogy majd esetleg ‑ és ne legyen igazam, és ne legyen így ‑ az ő kilépésével vagy háttérbe lépésével mennyire fog meggyengülni, tehát hogy pusztán a NATO-ra hagyatkozhatunk‑e, és pusztán ebben a védernyőben bízzunk, és erre bízzuk a biztonságunkat, nos, azt gondolom, hogy nem, saját védelmi fejlesztésekre van szükség.

Ennek alapján, hogy szükség van‑e az európai országok haderejének megerősítésére és megteremtésére? Azt gondolom, kijelenthetjük, hogy igen.

Hogy Magyarország a nemzeti haderő fejlesztéséhez igényeljen‑e és igényel‑e uniós támogatást? Igen.

(19.40)

Nos, ennek megfelelően tehát a politikai nyilatkozat arról rendelkezik, arról szól, hogy Magyarország támogatja, hogy a kapcsolódó nemzeti finanszírozási igények biztosításához az Európai Unió is járuljon hozzá. Hogy ehhez megfelelő eszköznek tartjuk‑e a közös hitelfelvételt? Nem ‑ de nem abból az aspektusból megközelítve, mint ahonnan önök megközelítették. Azt mondták, hogy rossz a tapasztalatuk, hogy rossz tapasztalat van az európai uniós hitelfelvétellel kapcsolatban. Nyilvánvalóan rossz a tapasztalat, hiszen nem kaptuk meg a nekünk járó forrásokat, a törlesztéshez viszont hozzá kell járulnia az országnak.

De miért is történt ez így? Azért, mert Magyarország nem teljesíti a kondicionalitási eljárásban megfogalmazottakat, amit az Európai Unió kért, hogy feleljünk meg ezeknek, szűnjön meg az ügyészségek politikai befolyásolása, a bíróságok vegzálása, a bírák megfélemlítése, szűnjön meg a rendszerszintű korrupció, álljon vissza a jogállamiság, amelyekre nem adott megfelelő lépést és döntést a magyar kormány. Tehát ha azt mondjuk, hogy rossz a tapasztalat, ezzel olyanformán tudok egyetérteni, hogy igen, a magyaroknak rossz a tapasztalata; mindez egyébként önöknek köszönhető.

Amennyiben hitelfelvételről beszélünk, frakciónk már számos alkalommal határozottan felszólalt a hitelfelvétel ellen. De itt szeretném megjegyezni, ez nem arról szól, hogy a brüsszeli hitelfelvétel ellen, hanem legyen szó IMF-ről, kínairól, oroszról, délkelet-ázsiairól, mint ahogy már említettem, vagy akár brüsszeliről.

Hogy meg tudjuk‑e teremteni, hogy teremtsük‑e meg a haderőfejlesztést, és érjük el ezt a 2 százalékot vagy egyébként az amerikai elnök által belengetett, ennél jóval magasabb százalékot, amire a miniszterelnök úr azt mondta, hogy ha megköveteli tőlünk a NATO, az azt jelenti, hogy tüdőn lőjük magunkat ‑ ő fogalmazott így, nem én ‑, hogy ezt elő kell‑e teremtenünk? Igen. Miből? Hazai forrásból, vagy ‑ amint már említettem ‑ uniós támogatásból.

Csak amikor arról beszélünk, hogy hazai forrásból kell hogy finanszírozzuk és megteremtsük a nemzeti véderőnket, akkor eszébe jut az embernek itt március közepén, hogy az egész évre tervezett költségvetési hiánynak nagyjából már a felénél vagyunk, vagy ‑ mivel csak februári adatunk van ‑ lehet, hogy már tovább is léptünk.

Hogyan fogjuk tudni ezt megteremteni? Úgy fogjuk tudni megteremteni, hogy egyébként valamiféle megszorítást fognak eszközölni. Tudom, önök nem szeretik ezt a szót, hogy megszorítás, de ha adókat vetnek ki és sarcolnak, azt úgy hívják, hogy megszorítás, bármit is mondjanak. Megadóztatjuk majd a bankokat; a bankok meg megadóztatják az embereket.

Tehát itt egy óriási probléma az előterjesztő részéről, hogy semmiféle költségvetési lábat nem tett azon álláspontjának az indokolására, hogy nem fogadja el ezt a verziót, ezt a Brüsszel által, az Európai Unió által felkínált verziót, mert azt mondjuk, hogy nem. Ugyanakkor viszont mi úgy képzeljük el, hogy ezt minimum oda kellett volna tenni, ezt viszont a bizottsági ülés előtt egy fél órával, egy A4-es oldalon benyújtott lapon nem tudja megtenni. Nem is tette meg.

Én azt gondolom, hogy ennek az egész ügynek sokkal nagyobb tiszteletet kellett volna adni, mint ahogy ezt megtették. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Frakciónk részéről a politikai nyilatkozatot támogatni fogjuk, a hitelfelvételt nem.