Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz)

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A szomszédságunkban dúló háború tekintetében az elmúlt hetekben történtek előremutató lépések. Ezek a tárgyalások az új amerikai, békepárti kormányzat vezetésével kezdődtek meg, miközben sajnos az Európai Unió szembehelyezkedett a békepárti törekvésekkel. Brüsszelben továbbra is olyan politikát képviselnek, olyan javaslatokat tesznek, amelyek a háború folytatásának irányába mutatnak.

Pozitív fejlemény, hogy miközben korábban egyáltalán nem lehetett beszélni a békéről, ma már napirendre került, a magyar uniós elnökségnek köszönhetően is, hogy a háborúnak egyszer véget kell vetni. A tagállamok vezetése ugyanakkor nem egységes abban, hogy Európának milyen szerepet kell játszania a konfliktus lezárásában, és az eszközök tekintetében sincs egyetértés. Olyan birodalmi hozzáállás jelent meg a brüsszeli bürokraták és a néppárti balliberális fősodor körében, amely, ha tehetné, a nemzeti szuverenitást, a parlamenteket és a nemzeti kormányokat is megkerülve döntene arról, hogy pénzt, fegyvereket, katonákat küld egy háborúba. Az Unió bővítéséről is a birodalmi központban döntenének. Céljaik eléréséhez akár közös adósságba is döntenék a tagállamokat. Erről azonban csak a tagállamok, a magyar nemzeti parlament és a magyar nemzeti kormány, az európai és a magyar emberek hozhatnak döntést. Ezért fontos, hogy a mai napon politikai vitanapot tartsunk, és állást foglaljunk ezekben a kérdésekben. Az álláspontunk viszont világos: nem fogjuk zálogba adni a magyar szuverenitást.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2025. március 4-én meghirdette a „Fegyverezzük újra fel Európát” tervet, melyet a márciusi rendkívüli uniós csúcson is ismertetett az uniós vezetők számára. A program több száz milliárd eurót mozgatna meg az európai védelem megerősítése céljából. A terv első pillére keretében az Unió közös hitelfelvétel útján, maximum 150 milliárd eurós összegig hitelt biztosítana a tagállamok számára az európai védelmi képesség növeléséhez. A Bizottság elnöke azt is bejelentette, hogy lehetővé teszi a tagállamok számára a kohéziós források védelmi célokra történő felhasználását.

(19.00)

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az elmaradt régiók és térségek felzárkózását segítő kohéziós forrásokat közvetlenül háborús célokra használnák fel, azaz az európai emberek pénzét egyenesen átadnák Ukrajnának. Nem elég tehát, hogy a háború kezdete óta az Unió és tagállamai csaknem 135 milliárd euró összegben nyújtottak támogatást Ukrajna számára, Brüsszel újra és újra további forrásokat keres a háború folytatásához. A programmal az ukrán hadsereg kieső háborús szükségleteit kívánják pótolni, ugyanis az Egyesült Államokban egy békepárti elnököt választottak, aki felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, és ezzel Európában magukra maradtak a háborúpárti vezetők. A brüsszeliek, maga a Bizottság elnöke is nyíltan elismerte, hogy a tagállamok a bemutatott eszköz útján fogják tudni tovább támogatni Ukrajnát.

Az európai védelmi képességek fejlesztésével Magyarország egyetért, viszont a program politikai iránya nem tisztán és nem kizárólagosan ebbe az irányba mutat. Ezt magának a programnak az elnevezése is jól illusztrálja, amely nem a védelem, hanem a „Felfegyverkezés” címet kapta. Mára egyértelművé vált, hogy a közös hitelfelvétel kérdésében sincs egység az uniós országok között. Hollandia kormánya például a múlt héten jelezte a holland parlamentnek, hogy nemzeti érdekeiknek megfelelően nem fogják támogatni a javaslatot. A holland parlament így hozott egy határozatot, amelyben elutasítja a brüsszeli terveket.

Politikailag rendkívül aggályosnak tartjuk az Unió védelmének hosszú távú összekötését a jelenlegi orosz-ukrán háború kérdésével. Magyarország a háború kitörése óta nem támogatja az Ukrajnába történő fegyverszállítást, mert meggyőződésünk szerint az a háború eszkalációját szolgálja. Álláspontunk szerint az Európai Bizottság saját háborús politikai napirendet követ, mely elszakadt a realitásoktól, és nem szolgálja a béke ügyét. A Bizottság elnökének nem politikai szerepkört kellene betöltenie, hanem az európai állam- és kormányfők döntéseit kellene végrehajtania, mely kapcsán az egyhangúság az irányadó. Az ettől való bárminemű eltérés sérti Magyarország nemzeti érdekeit. Nem fogjuk zálogba bocsátani Magyarország szuverenitását.

További aggály a felfegyverkezési programmal kapcsolatban, hogy Magyarország az európai védelmi képesség fejlesztését nemzeti hatáskörnek tekinti, hiszen a védelempolitika nem tartozik a közös uniós politikák körébe. Magyarország ugyanakkor támogatja, hogy a kapcsolódó nemzeti finanszírozási igények biztosításához az Európai Unió is hozzájáruljon. A magyar kormány részéről felelőtlen és hibás elgondolásnak tartjuk az európai adósságunióra vonatkozó elképzeléseket. A koronavírus miatti helyreállítási pénzek tanulságai egyértelműek, abból mi, magyarok a mai napig nem láttunk egy fillért sem. A program nem vált be, és azt politikai zsarolásként használták, használják fel Magyarországgal szemben. Azt is jegyezzük meg, hogy a külső határok védelméért nem kaptunk semmiféle támogatást, sőt egy hatalmas bírságot is kiszabtak Magyarországra bevándorlásellenes álláspontunk miatt. Ugyanabba a pocsolyába nem szabad újra lépnünk, és nem is fogunk.

Álláspontunk szerint nem eladósításra, birodalmi adósrabszolgaságra, hanem mindenekelőtt békére van szükség Európában. Az Európai Unió vezetésének ki kell lépnie a háborús logika medréből, és végre a béke felé mutató megoldásokra kellene összpontosítania. A 800 milliárdos felfegyverkezési program pusztán azon egyszerű okból sem támogatható magyar részről, mert nem látjuk annak fedezetét. Vannak, akik csak egy kis szuverenitásért cserébe beállnának a sorba, és ha Brüsszel úgy kívánja, zálogba adnák Magyarország szuverenitását is Ukrajnáért.

A szóban forgó óriási összegekkel ma egyáltalán nem rendelkezik Európa. A program csődbe vinné Európát, és minél jobban elhúzódik az orosz-ukrán háború, ez annál gyorsabban bekövetkezne. Eddig is számos gazdasági kár érte Európát Ukrajna miatt. Láthattuk a mezőgazdaságban okozott károkat, a fuvarozók nehéz helyzetét és az égbe szökő energiaárakat, a háború okozta inflációt. Magyarország Kormánya nem támogatja a közös hitelfelvételt, amely a háborús helyzet eszkalációját jelentené, és az Európai Unió tagállamait, így Magyarországot is adósságcsapdába taszítaná. Mindig, mindenhol kiállunk a magyar nemzeti érdek mellett, nem fogjuk zálogba adni a magyar szuverenitást.

A magyar Országgyűlés véleménynyilvánítása egész Európa számára fontos és irányadó lehet más tagállamok számára is. Európa és Magyarország jövője szempontjából a hitelfelvétel elutasítása kulcsfontosságú. Itt az ideje, hogy béke legyen, és Brüsszel tegyen le a háború folytatásáról! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)