Tessely Zoltán (Fidesz)

TESSELY ZOLTÁN, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm kedves képviselőtársaimat. Mivel a következőkben egy konkrét szövegezésű országgyűlési politikai nyilatkozatról tárgyalunk, engedelmükkel azt részleteiben ideidézem, és az egyes részekhez magyarázatot, illetve értelmezést kívánok tenni. Teszem ezt azért is, mert ez hátha ösztönzően hat majd, hogy a tárgyról folytassunk vitát.

A politikai nyilatkozat bevezetője: „Az Európai Bizottság elnökének 2025. március 4-én kelt levelében megfogalmazott javaslata szerint a „Fegyverezzük újra fel Európát” ‑ ReArm Europe ‑ terv első pillére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikke alapján létrehozandó új, hitelfelvételen alapuló uniós finanszírozási eszköz a tagállamoknak hiteleket biztosítana, amelyeket az Európai Unió költségvetése garantálna. A maximum 150 milliárd eurós eszközzel az Európai Bizottság célja, hogy hozzájáruljon az európai védelmi képességek növeléséhez.”

A politikai nyilatkozat bevezetőjéhez, első bekezdéséhez kapcsolódóan talán érdemes elmondani, hogy a legutóbbi rendkívüli uniós csúcson az állam- és kormányfők állást foglaltak amellett ‑ idézem ‑, hogy „Európának szuverénebbnek kell lennie, nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját védelméért, és jobban felszereltnek kell lennie, hogy autonóm módon cselekedhessen és küzdhessen meg a közvetlen és jövőbeli kihívásokkal, fenyegetésekkel”, mintegy beismerve ezzel talán azt is, hogy a NATO közös elrettentési képességeinek kárára volt, hogy Európa Ukrajna támogatásával meggyengítette az európai biztonságot garantáló védelmi képességeket. E védelmi képességek újjáépítése, Európa újrafelfegyverzése érdekében ‑ elnök asszony levele értelmében ‑ részben közös hitelfelvétellel kívánja támogatni a tagállamokat az Európai Bizottság.

A nyilatkozat folytatásaként: „Az Országgyűlés az Európai Bizottság tervezett új uniós finanszírozási eszközével kapcsolatban az alábbi megállapításokat teszi: Magyarország egyetért az európai védelmi képességek fejlesztésével, és e célkitűzés megvalósítását nemzeti hatáskörnek tekinti. Magyarország támogatja, hogy a kapcsolódó nemzeti finanszírozási igények biztosításához az Európai Unió is járuljon hozzá.”

Ezzel kapcsolatosan érdemes ideidézni, hogy ez a támogatás nemcsak elvi állásfoglalás-szerű, hanem tényleges intézkedésekkel is tette ezt az elmúlt évtizedben Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnökünk 2016 nyarán, a tusványosi nyári szabadegyetemen mutatott rá erre a szükségszerűségre, ezt követően megemelésre került a honvédelmi költségvetés, így a magyar védelmi kiadások elérték a NATO elvárása szerinti 2 százalékos GDP-arányos szintet, és megindult a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program. Ennek ékes eredménye a magyar hadiipar négy gyára ‑ Zalaegerszegen a Rheinmetall, a kiskunfélegyházi Colt, a gyulai Airbus és a várpalotai Hirtenberger ‑ német, cseh, francia és osztrák partnerekkel, és egy csehországi katonai repülőgépgyár is magyar tulajdonú, a magyar elnökség pedig sikeresen végigtárgyalta az európai védelmi ipari programot is.

A politikai nyilatkozat következő pontja: „Magyarország az Alaptörvény értelmében az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.”

(18.50)

Ez a pont sok magyarázatot nem igényel, mert pontosan megegyezik Magyarország Alaptörvényének 37. cikk (7) bekezdésével, de azért citáltuk ide, mert fontos tudni erről a szükségszerűségről is.

A 3. pont: az Országgyűlés az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásai miatt és okulva a korábbi, a Next Generation EU eszköz biztosítására szolgáló hitelfelvétel gyakorlati tapasztalataiból, ellenzi az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai adósságfelvételt.

Csak emlékeztetnék, hogy a Next Generation EU eszköz közös hitelfelvétele során rögzítésre került, hogy egyszeri és megismételhetetlen módon él az EU ezzel a lehetőséggel, így került az elfogadásra 2020 decemberében. A tagállamok egyhangúlag állapodtak meg a Next Generation EU Fund, a Jövő Nemzedék EU Alapról, amely összesen 750 milliárd eurós támogatást, valamint hitelt jelent a tagállamoknak. Magyarország 5,8 milliárd eurós támogatásra jogosult, és további 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet is be tudott nyújtani. A magyar nemzeti tervet mind a Bizottság, mind pedig a Tanács támogatta. Ennek ellenére kimondható, hogy a mai napig ebből egyetlen eurócentet nem kaptunk meg.

Ezért kimondhatjuk, hogy a magyarok számára ez a közös hitelfelvétel nem jó eszköz, sőt rossz eszköz. Ezt egyszer már ellopták, illetve ‑ még ne adjuk fel a reményt ‑ megpróbálták ellopni tőlünk úgy, hogy a megnövekedett terheit azonban nekünk is meg kell fizetni (Gy. Németh Erzsébet: A Fidesz beszél lopásról?! De tényleg!), ezekért nekünk is helyt kell állni, téve ezt úgy, hogy lassan az elszámolási időszaknak is a végére értünk.

A politikai nyilatkozat zárásaként az Országgyűlés egyúttal felszólítja a kormányt, hogy az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben Magyarország érdekeit minden jogszerű eszközzel képviseljék.

Mindezeken túl szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a Törvényalkotási Bizottság javaslatait az előterjesztő támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)