Illés Boglárka (Fidesz)

ILLÉS BOGLÁRKA külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is engedje meg, hogy leszögezzem, mi mindig nagyon nagy örömmel válaszolunk olyan kérdésre, olyan felvetésre, amely Magyarország jövőjét érinti, ráadásul stratégiai dimenzióban. Az ön esetében, tisztelt képviselő úr, ez különösen is így van, hiszen ha az elmúlt hónapokra tekintünk, akkor az ön horizontja fennakadt a budai lakóövezetek, villaépítési engedélyezési eljárások szövevényeiben. Úgy gondolom, hogy a Paks II.-ről tényleg érdemes beszélnünk. Az előbbi esetében is nagyon szívesen tanácsot adtunk volna azt megelőzően, hogy engedély nélkül villát épített. (Tordai Bence: 2017-ben erre lett volna lehetőség…)

Engedje meg, tisztelt képviselő úr, hogy felhívjam a realitásokra és a valóságra a figyelmet, hiszen ha megnézzük, akkor a megújuló energiaforrások használatában Magyarország élen jár. Tehát azt lehet mondani, hogy nemcsak él a lehetőséggel, amelyet a megújuló energiaforrások Magyarország vonatkozásában biztosítanak, hanem jól is él ezekkel a lehetőségekkel. Mire gondolok? Ha megnézzük, akkor a villamosenergia-mixünkben a naperőművi termelés nálunk az egyik legmagasabb, globálisan a harmadik helyen vagyunk, az Európai Unión belül pedig a második helyen, ha az egy terawattóra alatti termelést vesszük alapul. De ha azt is megnézzük, hogy 2024. október 1-jéig mekkora fotovoltaikus kapacitást sikerült már beépítenünk, akkor látjuk, hogy 7200 megawattnál járunk. Eredetileg 2030-ra terveztük, hogy 6000 megawatt fotovoltaikus kapacitást ki tudunk majd építeni, ezt már nemcsak hogy elértük, hanem bőven meg is haladtuk, és éppen ezért a 2040-re kitűzött célunkat, mely szerint 12 000 megawattóra naperőművi kapacitást építünk ki, ezt már 2030-ra is ki tudjuk tűzni, és ez egy reális célkitűzés.

(11.10)

Ha megnézzük, akkor Magyarországon az energiaszuverenitás ‑ az, hogy az országhatárainkon belül legyünk képesek előállítani a villamos energiát ‑ egy kulcsfontosságú kérdés. Én tudom, hogy ön, aki még David Pressmant is könnyes szemmel búcsúztatta, vagy a távozásakor könnyes búcsút vett tőle, hiszen megköszönte az elmúlt éveket, amelyek az önök esetében guruló dollárokkal voltak övezve, akkor értem, hogy a szuverenitás kérdése öntől elég távol áll. De ha megnézzük, hogy melyik a legmegbízhatóbb, a legészszerűbb és a legolcsóbb energiatermelési mód, akkor egyértelműen a nukleáris energia az, amelyre nemcsak mi, a magyar kormány részéről szavazunk, hanem még további 15 állam, amelyekkel az Európai Unión belül, Európán belül nukleáris koalíciót alkotunk.

De nézzünk egy picit a konkrétumok mezejére! Belgiumban két új blokk üzemidejének a meghosszabbítása mellett döntöttek. Svédországban is egy nukleáris fordulatnak lehetünk a tanúi, hiszen jelenleg azon dolgoznak, hogy a jogszabályi környezetet megfelelően tudják alakítani, és az áramtermelési kapacitásokat növelni tudják új atomerőművek építésének a lehetőségével. De ha megnézzük, akkor Svájcban nyolc évvel ezelőtt népszavazáson utasították el az atomerőműveket, és mindezzel együtt, vagy ennek ellenére most, jelenleg a svájci kormány azon dolgozik, hogy két új blokk megépítésének a lehetőségét meg tudja teremteni.

Ön itt hivatkozott először 2014-re, majd 2010-re. Tisztelt képviselő úr, 2025-öt írunk. Én nem szeretnék arra visszatérni, hogy az elmúlt években milyen változásoknak lehettünk tanúi, és melyek azok, amelyek az energiabiztonságunkat és az energiaszuverenitásunkat, az energiaellátásunkat közvetlenül érintik. De önnek, aki különböző dróntámadásoknál felhívja a figyelmet az esetleges kockázatokra, teszem fel a kérdést, hogy amikor Magyarország energiabiztonságát érintő dróntámadásról van szó, akkor miért hallgat, miért hallgatott, azt miért nem tartja fontosnak, hogy Magyarország energiabiztonságát közvetlenül veszélyeztető dróntámadás esetén felhívja a figyelmet ennek a kockázatára.

A klímakatasztrófára most is hivatkozott. Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem sokan vagyunk, akik emlékszünk arra, hogy 2019 előtt a metrókocsikba egy szaunalepedőben ment be, és azt panaszolta, hogy a metrókocsikban nincs légkondicionáló. Kérdezem én: azóta mit tett? Hamarabb lépett ki a pártjából, hamarabb lépett ki, mint hogy nyomást gyakoroljon a főpolgármesterre, hogy a metrókocsikban legyen légkondi.

Valóban fontos ‑ ha a klímapolitikai szempontokat vesszük alapul ‑ a nukleáris energia kérdése. Paks II. megépítése esetén ‑ tisztelt képviselő úr, maradjunk a számoknál és a realitásnál ‑ 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása válik majd elkerülhetővé, és Paks II. megépítése esetén 4 milliárd köbméter földgázimportot tudunk kiváltani. Úgy gondolom, hogy ez mind az energiabiztonság, mind az energiaszuverenitás szempontjából megkerülhetetlen.

Köszönöm szépen, és remélem, hogy államtitkár asszony válaszát is elfogadja. Magyarországon két nem létezik. Bízom benne, hogy amikor majd az Alaptörvénybe is ezt bele kívánjuk foglalni, akkor meg fogja szavazni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokból.)