karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Hollik István (KDNP)

2025-02-25 · 139. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 8:52

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/8340 Éves beszámoló az Országgyűlés részére az Állami Számvevőszék 2023. évi szakmai tevékenységéről, az intézmény működéséről és gazdálkodásáról H/9689 Az Állami Számvevőszék 2023. évi szakmai tevékenységéről, az intézmény működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadásáról

Szöveg6 926 karakter · 16 bekezdés · JSON

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az világos, az Állami Számvevőszék 2023-as beszámolójából is kiderül, aki ezt végigolvassa, hogy az Állami Számvevőszék eleget tett a törvényben előírt kötelezettségeinek, és az éves ellenőrzési tervben rögzített feladatait mind végrehajtotta. Ezeket részletezte elnök úr. Én szeretném megköszönni az ön és az Állami Számvevőszék munkatársainak a magas szintű munkáját. Az ön által elmondottak is rávilágítottak arra, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy a törvényben foglalt feladataikat magas színvonalon el tudják látni, ehhez technológiai és módszertani fejlesztéseket is végrehajtottak.

Kifejezetten kiemelném, amit ön is említett, hogy a digitalizáció eszköztárát is bevetették, kockázatelemzési rendszert működtettek annak érdekében, hogy az ellenőrzési feladataikat minél jobban el tudják látni.

Ezért előrebocsátom, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen a határozati javaslatot, illetve az abban foglalt beszámolót tanulmányozta, megismerte, és éppen ezért támogatni is fogja.

Azonban, ahogy Bánki Erik képviselőtársam, úgy én sem tudok elmenni azért amellett szó nélkül, hogy a baloldali pártok jelenleg nem vesznek részt ebben a vitában, és ennek nyilvánvaló oka van. Az, hogy az Állami Számvevőszék 2023-ban, aztán majd 2024-ben is, ahogy erre elnök úr is utalt, törvényi kötelezettségének megfelelően vizsgálta a pártok gazdálkodását is, illetve a 2022-es országgyűlési választások kampányában felhasznált forrásokat is.

(12.30)

És itt egy olyan ügy került a felszínre, amely az elmúlt harminc évben egyetlenegy országgyűlési választáson sem volt jellemző. Ugyanis azt láthattuk, hogy 1990 óta közmegegyezés volt abban, hogy a parlamenti választásokon induló pártok külföldről támogatást nem fogadnak el, és bármilyen kemények is voltak azok a kampányok, ezt a szabályt a magyar szuverenitás védelme okán eddig mindenki betartotta. Ezt a vörös vonalat, ezt a Rubicont lépte át azzal a magyar baloldal 2022-ben, hogy nyilvánvalóan egyébként a törvények kijátszásával, de mégis egészen brutális mértékű összegeket fogadtak el.

Itt két konkrét ügyről van szó. Az egyik a baloldal miniszterelnök-jelöltjéhez kötődik. Az egész ügyet ő buktatta le, amikor a választási veresége után elkotyogta, hogy egyébként több száz millió forint értékben érkezett külföldről támogatás. Mint az Állami Számvevőszék rámutatott, ez nem több száz millió volt, hanem több milliárd forint volt.

Ugye, ennek a rendszernek az volt a lényege, hogy létrejött egy civil szervezet ‑ ismerős ez a módszer ‑, az Action for Democracy, ahová elvileg mikroadományok érkeztek, és ezeket a mikroadományokat előbb vagy utóbb konkrét pártrendezvények vagy kampánytevékenységek finanszírozására csatornázták be. Ugye, ott azt mondták, hogy mikroadományokat gyűjtöttek, de magukat buktatták le, hiszen mindannyian emlékezhetünk rá, hogy ez a szervezet a saját honlapján működtetett egy mikroadomány-számlálót, ez viszont 11-nél megállt, tehát szó sem volt arról, hogy itt több ezer mikroadományozó adott pénzt. Itt 11, de valójában lehetséges, hogy ennél sokkal kevesebb finanszírozó volt.

És ott volt, ugye, a másik miniszterelnök-jelölt, akit végül elütött a villamos és visszalépett, Karácsony Gergely. Mögötte pedig a 99 Mozgalom jött létre. Ott pedig azt mondták, hogy zárt adománygyűjtő ládikákban gyűjtötték a pénzt. Aztán kiderült, hogy ezeket a zárt adománygyűjtő ládikákat nem volt olyan élő ellenzéki szavazó és pártaktivista, aki egyáltalán látta volna, mégis gyűjtöttek benne pénzt, de kiderült, hogy eurókat és angol fontot, és az eurók is ráadásul kötegelve voltak, ráadásul egymás melletti sorszámú pénzek kerültek bele.

Egy közös van ebben a dologban; nyilván, amit az Állami Számvevőszék ebben az ügyben tehetett, amit törvényi lehetőségek adta kereteken belül megtehetett, azt megtette, ugyanakkor azt ő sem tudta vizsgálni, és senki más nem tudja vizsgálni ‑ vannak ködös megfogalmazások, ahogy erre a képviselőtársam is utalt ‑, a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy ezek a pénzek pontosan honnan érkeztek. Úgyhogy én örültem volna, hogyha a baloldali pártok részt vesznek ebben a vitában, mert akkor végre ezt a kínzó kérdést két év után megválaszolhatták volna, de hát ők nem jöttek el erre a vitára.

És ott van még egy, ami már nem az Állami Számvevőszék tevékenységéhez kapcsolódik, még kismértékben sem, ugyanakkor szerintem nagyon fontos. Van egy másik kínzó kérdés, amire két éve nem kapunk választ: azért a pénzért, amit elköltöttek több milliárd forint értékben, mit kértek cserébe azok, akik ezt a pénzt adták? Mai napig nem kaptunk erre a kérdésre sem választ.

Azt láttam, hogy a tegnapi napon egyébként a Soros-hálózat által támogatott portál azt kérdezte képviselőtársaimtól, hogy pontosan mit jelent a külföldi támogatás, mit értünk külföldi befolyásolás alatt. Hát, ezek szerint ők nem olvasták az Állami Számvevőszék beszámolóját, és nem olvasták azt a tucatnyi cikket, ami egyébként a guruló dollárokról szól, mert akkor rájöhettek volna, hogy mit értünk ezalatt.

Ez a tipikus példája annak, amikor külföldről befolyásolnak, tehát olyan szervezeteket támogatnak, melyek működésének a célja a magyar emberek politikai választásának, politikai döntésének a befolyásolása. Ráadásul ezek a szervezetek, akik ezt a pénzt kapták, nem indultak a választáson. Sem az Action for Democracy, sem pedig a 99 Mozgalom nem indult a választáson; ők kapták ezeket. Ez volt az a törvényi kiskapu, amelyet kihasználtak.

Úgyhogy azt gondolom, hogy a magyar Országgyűlésnek ezzel kapcsolatban van még teendője. Meg kell vizsgálnunk, hogy a magyar Magnyickij-törvényt hogyan lehet életbe léptetni, és ezzel egyébként elzárni a Soros-hálózat, a liberális hálózat pénzcsapjait, hogy még egyszer az ne fordulhasson elő, ami egyszer előfordult.

És ez azért nagyon fontos, hiszen azóta megtörtént Amerikában egy elnökválasztás, és Donald Trump elnök úr elzárta a USAID csapjait, de ezzel együtt kiborult sok csontváz a szekrényből, és kiderült, hogy az a módszer, amit mi egyébként a 2022-es választáson láttunk és a saját bőrünkön tapasztalhattunk, nem egy egyedi, kivételes eset volt, hanem az a liberális, Soros-féle hálózat működési modellje. Tehát így próbáltak befolyásolni választásokat, és ennek még egyszer nem szabad megtörténnie. Úgyhogy ezzel kapcsolatban az Állami Számvevőszéknek nem, de a magyar Országgyűlésnek és a magyar kormánypártoknak egészen biztosan van feladatuk.

Még egyszer szeretném megköszönni elnök úrnak a magas szintű munkáját, a beszámolójukat természetesen elfogadjuk, azt a KDNP meg fogja szavazni. Azt pedig megígérhetem mindannyiuknak, a jelen nem lévő baloldali képviselőknek is, hogy minden olyan kiskaput be fogunk zárni, amelyet ők a 2022-es választás során, illetve annak a kampányában használtak. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Hollik István — 2025-02-25, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/139-70.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-139-70,
  title = {Hollik István — 2025-02-25, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/139-70.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}