Dr. Windisch László

DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

Az éves beszámoló benyújtása az ÁSZ alkotmányos kötelezettsége, az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerint a beszámolóban tájékoztatást kell adni a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről. Az Alaptörvényből és az ÁSZ-törvényből adódó kötelezettségünknek eleget tettünk: a beszámolót 2024. október 10-én benyújtottuk az Országgyűlésnek.

Az Állami Számvevőszék éves beszámolója, melyről most szeretnék egy rövid áttekintést nyújtani, fontos dokumentum, mert átfogó képet ad az intézmény tevékenységéről, és nem csak azokról a témakörökről ad tájékoztatást, amelyeknek a különböző előjellel megfogalmazott értékelése egyébként is megjelent a közbeszédben.

Tisztelt Országgyűlés! 2023-ban az Állami Számvevőszék eleget tett a törvényben előírt kötelezettségeinek, és az ellenőrzési tervében rögzített feladatait végrehajtotta. Összesen 159 ellenőrzést folytattunk le, melyek összesen 2834 ellenőrzött szervezetet érintettek. A 2023. évben lezárult ellenőrzéseinkről év végéig 66 jelentést adtunk ki és hoztunk nyilvánosságra. Ezekben összesen 142 címzett részére 459 javaslatot fogalmaztunk meg. A törvényben adott joggal élve a Számvevőszék elnökeként a 2023. évben 1175 címzettet figyelemfelhívó levélben szólítottam meg, hogy intézkedjen az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a nemzeti vagyon rendeltetésellenes felhasználásának megszüntetése érdekében. Az ellenőrzött szervezetek a Számvevőszék által feltárt jogszabálysértő gyakorlatok kétharmada tekintetében azok megszüntetéséről már a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatása során adtak visszajelzést, így megállapításaink többsége már az ellenőrzés folyamatában hasznosult.

Az eredmények eléréséhez több szakmai, módszertani változás is hozzájárult. A 2023. évet ezek előkészítésére, kidolgozására és implementálására is fordítottuk.

Adat- és kockázatalapú működésre tértünk át. Korábban az adatbázisokat főleg mintavételezésre használta az Állami Számvevőszék; mi szeretnénk azokat kompletten, egészében elemezni, értékelni, a vizsgált folyamatok egészéről adatalapú megközelítéssel, adatelemzési módszerekkel véleményt mondani. Ez a megközelítés jelentős hozzáadott értéket jelent az ellenőrzés főbb kérdéseinek, fókuszának kijelölésében.

Komoly módszertani változást eredményez az, hogy mélységi ellenőrzéshez használjuk az államnál rendelkezésre álló adatokat, akár például a NAV-nál elérhető számlaszintű adatbázist. Egészen új lehetőségek nyílnak meg az ellenőrzés előtt.

Az új számvevőszéki szemléletnek megfelelően az ellenőrzöttek és az ellenőrzési mintatételek többségének kiválasztása elsősorban kockázatalapon történik. Ennek megvalósításához az Állami Számvevőszék immár fel tudja használni a különböző állami szervek által létrehozott és működtetett adatbázisokban rendelkezésre álló adatokat; a hozzáférést 2023 januárjától az ÁSZ-törvény biztosítja.

A kockázati alapon történő témaválasztáson túl az ellenőrzési témák kiválasztásának másik, nem kevésbé fontos aspektusa, hogy rávilágítunk olyan problémákra, amelyek az állampolgárok mindennapi életét érinthetik. Szeretnénk olyan témákat is vizsgálat alá venni, ami a társadalom odafigyelésére leginkább rászoruló személyeket segíti ‑ utalok itt a gyermekvédelem vagy az időskori gondozás intézményeit érintő teljesítmény-ellenőrzésünkre.

De akár a mindennapokban bosszúságot okozó kisebb problémákkal is foglalkozik az Állami Számvevőszék. Olyan vizsgálatot is végeztünk 2023-ban, ahol frissen felújított útnál a csatornafedelek szintezésénél balesetveszélyes minőségi hiba volt jellemző, az mégis szabályosan átvételre, kifizetésre került. Ezek a problémák ‑ egy nem megfelelő minőségben elvégzett útfelújítás vagy a tényleges felhasználás előtt már a hálózatból elszivárgó, jelentős mennyiségű ivóvíz ‑ akár súlyos rendszerhibákra is utalhatnak, amelyeket a számvevőszéki ellenőrzés képes feltárni. Fontos, hogy érvényesüljön az „értéket a pénzünkért” elv.

Másik újítás, hogy felügyeleti szemlélet irányába fejlesztjük az Állami Számvevőszék ellenőrzési módszertanát. Nem a régmúlt eseményeit szeretnénk vizsgálni, hanem a valós eseményekhez, a gazdasági eseményekhez időben lehető legközelebb szeretnénk az állam pénzügyi folyamatait és pénzügyi működését ellenőrizni. Ennek legfőbb oka az, hogy legjobb megelőzni a hibákat, hiányosságokat, esetleges visszaéléseket, és nem csak utólag megállapítani, amikor már nem nagyon lehet velük mit kezdeni. A hibák megállapításánál pedig a javításra mindig van lehetőség. A kellő időben végrehajtott ellenőrzésre jó példa a sajtóban is felkapott eset, az erdő nélküli lombkoronasétány ügye. Ezt az esetet, sőt a teljes érintett pályázati rendszert is vizsgálta az Állami Számvevőszék, és pont abban az elhíresült esetben ‑ a sajtóban megjelentekkel ellentétben ‑ az Állami Számvevőszék jelzésének, felhívásának köszönhetően állami vagy uniós forrás nem került kifizetésre.

Tisztelt Országgyűlés! A 2023. évben ellenőrzéseink többsége, 74 százaléka az állami és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat, valamint a központi költségvetési szerveket érintette. Ezeken kívül az Állami Számvevőszék ellenőrzési felhatalmazásának megfelelően az általunk ellenőrzött szervezetek közé tartoztak helyi, vármegyei, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati költségvetési szervek, a pártok, pártalapítványok, civil szervezetek és egyéb szervezetek.

A 2023. évben rendszerellenőrzés keretében ellenőriztük például a brexit alkalmazkodási tartalékból nyújtott uniós támogatásokat. Ennek eredményeként számos javaslatot fogalmaztunk meg a pályázatokról való döntéssel, a támogatások kifizetésével, a megfelelő kontrollok kiépítésével és működtetésével kapcsolatban, amivel megelőzhető a szabálytalanságok ismételt előfordulása.

A központi költségvetési szervek esetében az Állami Számvevőszék vizsgálta a teljesített dologi és felhalmozási, valamint személyi juttatásként elszámolt kiadások megfelelőségét. Ezen ellenőrzések eredményeként a gazdálkodási jogkörgyakorlást érintő hiányosságok mellett rámutattunk az egyes kiadások esetenként nem megfelelő módon történt elszámolására, közbeszerzési szabálytalanságokra is.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek fókuszában szerepeltek 2023-ban az államháztartás helyi szintjén elhelyezkedő szervezetek is. Külön figyelmet kaptak a felzárkózó települések, ahol nagy jelentőséggel bír a gazdálkodás észszerűségének és célszerűségének az elősegítése, figyelemmel egyebek mellett arra, hogy ezeken a helyeken sokszor megfelelő erőforrás és a gazdálkodással összefüggő ismeretek hiánya is hozzájárul a nem megfelelő feladatellátás kialakulásához.

A vizsgálat tapasztalatai alapján jogszabály-módosítási javaslatokat is megfogalmaztunk az Országgyűlés részére. Fontos része a tevékenységünknek az is, hogy az ellenőrzési tapasztalatokat az ellenőrzött intézmények szélesebb körével megismertessük. Ezt nem csupán a jelentések megküldése és a javaslatok megfogalmazása szolgálja, hanem az elindított képzéssorozat, ahol gyakorlati jellegű tudásmegosztás formájában ismertetjük meg az önkormányzatok munkatársait a jogszabályi követelményekkel és az ÁSZ által követni javasolt jó gyakorlatokkal.

A Számvevőszék általános hatáskörrel ellenőrzi a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét is. Ennek keretében 2023-ban települési önkormányzatok és polgármesteri hivatalok helyi iparűzési adóval kapcsolatos tevékenységének ellenőrzését végeztük el. A Számvevőszék megállapította, hogy egyes önkormányzati adóhatóságok nem a jogszabályi előírásokkal összhangban látták el a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó hatósági ellenőrzési feladataikat, és az adótartozások beszedése érdekében tett intézkedések sem mindenben feleltek meg a jogszabályi előírásoknak.

A községi önkormányzatoknál az építményadóval kapcsolatos önkormányzati adóhatósági tevékenységet vizsgáltuk ‑ e téren is több javaslatot kellett megfogalmaznunk a szabályszerűség érdekében.

Meghatározott körben az államháztartáson kívüli szervezetek esetében is ellenőrzési kötelezettséget ír elő a törvény az ÁSZ részére, mely részben az országgyűlési, önkormányzati választásokkal, pártok és pártalapítványok gazdálkodásával áll összefüggésben. Ennek megfelelően ellenőriztük 2023-ban négy párt és négy pártalapítvány gazdálkodásának törvényességét. A Számvevőszék a pártok ellenőrzésénél csak egy esetben állapított meg szabályozási és elszámolási hiányosságokat, illetve tiltott vagyoni hozzájárulás elfogadását. A pártalapítványok gazdálkodásának ellenőrzése során a Számvevőszék megállapította, hogy az alapítványok számviteli szabályozása ‑ egy kivétellel ‑ alapvetően biztosította mind a működés, mind a könyvvezetés jogszabálynak való megfelelését.

(11.50)

Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettsége alapján vizsgálta azt is, hogy a 2022. évi országgyűlésiképviselő-választás és országos népszavazás során a pártlistákra leadott összes érvényes szavazatok legalább 1 százalékát megszerzett pártok, valamint az országgyűlési választáson képviselethez jutott országos nemzetiségi önkormányzatok betartották‑e a rájuk vonatkozó törvényi előírásokat. Ez az ellenőrzés a jelen beszámoló tárgyát képező 2023. évben még folyamatban volt, 5 párt esetében a jelentések, az ellenzéki összefogásban részt vevő 6 párt esetében pedig a tiltott külföldi támogatás elfogadását és felhasználását megállapító részjelentés a tavalyi év első negyedévében jelent meg az ÁSZ honlapján. Az év során ennek megállapításairól részletes tájékoztatást adtunk.

A 2022. évi országgyűlésiképviselő-választás és országos népszavazás lebonyolítása kapcsán ellenőriztük az igénybe vett pénzeszközök szabályszerű felhasználását is. Ez a vizsgálat 72 ellenőrzött szervezetet érintett. Az ellenőrzés eredményeként megállapítottuk, hogy a választás és népszavazás pénzügyi előkészítése, a források elosztása, kezelése és elszámolása a Nemzeti Választási Irodánál, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál és a választási irodáknál szabályszerűen történt.

Szintén a közpénzek felhasználói közé tartozó, költségvetési támogatásban részesülő civil szervezetek esetében is fontos, hogy a rájuk bízott közpénzzel megfelelően és transzparens módon számoljanak el. 99 civil szervezetnél vizsgáltuk az államháztartástól kapott támogatásaik könyvviteli nyilvántartását. Az ellenőrzés megállapította, hogy az ellenőrzött civil szervezetek 90 százalékánál a könyvvezetési rendszer kialakítása megfelelően támogatta az államháztartásból származó támogatások szabályszerű, elkülönített könyvviteli nyilvántartását, biztosította a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét. A fennmaradó 10 százalék esetében a könyvvezetési rendszert nem a jogszabályi előírások szerint alakították ki, ezáltal a közpénzfelhasználás ellenőrizhetőségét nem biztosították.

A Számvevőszék a civil szervezetek részére 2023-ban tudásmegosztó konzultációsorozatot indított három megyeszékhelyen. A konzultációsorozat célja, hogy az ellenőrzési tapasztalatokat figyelembe véve jó gyakorlatok bemutatásával segítsük a civil szervezetek szabályszerű gazdálkodását. A jogkövetés előmozdítása érdekében kidolgozott, az érintett szervezeti körre szabott, önkéntes kitöltésen alapuló tesztsorokat, önteszteket tettünk közzé a Számvevőszék honlapján.

A költségvetési támogatásban részesült sportegyesületeknél a felügyelő szerv létrehozásának és a könyvvizsgáló alkalmazásának szabályszerűségét, illetve a sportegyesületek eszközbeszerzéseire kapott támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőriztük. Az utóbbi ellenőrzésben vizsgált sportegyesületek felénél nem volt szabályszerű az eszközbeszerzés, és az ellenőrzött eszközökre kapott támogatások felhasználását a sportegyesületek a könyvviteli rendszerükben nem különítették el. A feltárt szabálytalanságokról a Számvevőszék tájékoztatást küldött a támogató felé.

Az Állami Számvevőszék a tulajdonosijog-gyakorló szervezetek és gazdasági társaságok elektronikus közzétételi kötelezettségének teljesítését is értékelte, amelynek eredményeként megállapította, hogy az ellenőrzöttek közzétételi kötelezettségeiket sokszor hiányosan teljesítették. Az ellenőrzés eredményeképpen az ellenőrzött szervezetek részben vagy egészben pótolták a hiányzó dokumentumokat, adatokat, információkat, honlapjaikon közzétették

Az idősek bentlakásos ellátását, gondozását végző állami fenntartású szociális intézmények ellenőrzésénél azt vizsgáltuk, hogy az ellenőrzött intézmények milyen intézkedésekkel járultak hozzá az idősek szociális biztonságának megteremtéséhez. 2022-ben a vizsgált intézményekben a férőhely-kihasználtság csökkent, mindeközben a várakozási idő átlagos hossza kismértékben mégis növekedett, több mint hat hónap volt. A csökkenő férőhely-kihasználtság hátterében részben az állt, hogy egyes szolgáltatási helyeken a tárgyi vagy személyi feltételek hiánya miatt üres férőhelyeket nem lehetett feltölteni. Az ideiglenes hatályú működési engedéllyel rendelkező, tehát bizonyos hiányosságokkal küzdő intézményekben a férőhelyek aránya 2022 végére megközelítette a 45 százalékot, ami a hosszú távú, biztonságos működésre és színvonalas feladatellátásra kockázatot jelentett.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! 2023-ban teljesítmény-ellenőrzés keretében értékeltük a katasztrófavédelem rendszerében a tűzmegelőzési feladatok ellátását, és a Számvevőszék javaslatokat fogalmazott meg többek között a tűzmegelőzés érdekében végzett egyes tevékenységek célkitűzéseinek meghatározására, azok visszamérésére, a kockázatelemzés során az adatok felhasználására vonatkozó szabályok, valamint a szervezeti teljesítményértékelés tekintetében.

Az ellenőrzési témaválasztások során kiemelt figyelmet szenteltünk a fenntarthatóság témakörének. A fenntartható fejlődés, sőt az élet fenntartásának egyik alapköve a vizek védelme. Magyarország Alaptörvényének P) cikke rendelkezik arról, hogy a hazai vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseiben és elemzésében ezt a témát járta körül különböző szempontokból. Nemzetközi kooperatív teljesítmény-ellenőrzés keretében 44 szervezetnél ellenőriztük a hazai vízgazdálkodás fenntarthatóságát, a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák megfelelőségét. Az Állami Számvevőszék által az ellenőrzéssel párhuzamosan elkészített elemzés rámutatott arra, hogy míg a szennyvíz biztonságos kezelése tekintetében Magyarország jól teljesített, addig víztesteink vízminősége az elmúlt időszakban lényegesen nem javult.

Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartás központi szintjének ellenőrzése körében minden évben kiemelt kötelező feladat a központi költségvetés végrehajtásának, a zárszámadásnak az ellenőrzése, amelynek keretében a Számvevőszék értékeli a bevételi és kiadási adatok megbízhatóságát a központi alrendszer egészére vonatkozóan, valamint ellenőrzi a hiány és az államadósság alakulására vonatkozó előírások betartását. Az ellenőrzés eredményeként a Számvevőszék megállapította, hogy a 2022. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásokkal összhangban történt. Az ellenőrzés nem tárt fel olyan lényeges hibát, amely a költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét befolyásolta volna. A zárszámadás ellenőrzése 118, az utóellenőrzés 23 ellenőrzött szervezetet érintett.

A vonatkozó jogszabály módosítását követően 2023-ban első alkalommal került sor a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap számára közszolgálati feladatok ellátására nyújtott források felhasználásának kötelező ellenőrzésére. Ennek keretében a Számvevőszék megállapította, hogy megvalósult a közszolgálati feladatok ellátására nyújtott források cél szerinti felhasználása, az Alap 2021. évi finanszírozása összhangban volt a jogszabályban előírt rendelkezésekkel, közszolgálati feladatainak ellátására nyújtott finanszírozása nem haladta meg a közszolgálati feladatok nettó költségét, és a közszolgálati feladatok ellátására nyújtott források fel nem használt részéből történő tartalékképzés szabályai teljesültek.

Az ellenőrzési tevékenységünk mellett szeretném felhívni a figyelmet az ÁSZ elemzési tevékenységére is. Törvényben előírt kötelességünknek eleget téve a 2023. évben a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat véleményezésével támogattuk az Országgyűlés munkáját. Emellett elemzéseinkkel közvetlenül hozzájárultunk a Költségvetési Tanács feladatainak ellátásához is. A Költségvetési Tanács munkáját támogató elemzéseken túl az eredményszemléletű számvitel, a fenntarthatóság és az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer témájában is nyilvánosságra hoztunk elemzéseket, ezzel is erősítve a Számvevőszék támogató szerepkörét. Az államháztartás területén az eredményszemléletű számvitel érdemi alkalmazásának elősegítése érdekében készített a Számvevőszék egy három részből álló elemzéssorozatot. Az általunk kialakított elemzési eszköztár segítségével a pénzügyi beszámoló eredményszemléletű dokumentumai alapján azonosítani lehet egy központi költségvetési szerv vagyongazdálkodási kockázatait.

Annak érdekében, hogy az eredményszemléletű adatok felhasználása ne csak adminisztratív kötelezettséget jelentsen, szemléletváltásra van szükség. Jelentős és széles körű előrelépés valószínűleg csak akkor lesz, ha a költségvetési szervek gazdálkodásának tervezése, az előirányzatokkal való gazdálkodás értékelése az eredményszemléletben kimutatott adatokhoz is kapcsolódik, vagy ha a finanszírozás ösztönzi a teljesítménymérést és a hosszú távú, eredményes gazdálkodást.

Az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszerről szóló elemzésünk rámutat arra, hogy jelenlegi formájában a rendszertől nem várható, hogy a létrehozása indokaként megjelölt célokat teljesítse, a feltárt kockázatok és hiányosságok pedig jelentősen korlátozzák azt, hogy az OTR-adatokat a Számvevőszék vagy más hatóság ellenőrzési kiválasztás céljából felhasználhassa. Az előforduló adathiányok miatt ellehetetlenül az, hogy a jogalkotói szándéknak megfelelően a rendszer minden felhasználó számára egységes adattárház-funkciót töltsön be. Erre vezethető vissza, hogy a Támogatásokat Vizsgáló Iroda és több más szervezet is saját céljainak megfelelő, párhuzamos adatbázisokat üzemeltet, ami nem gazdaságos, és a hibák, eltérések előfordulásának kockázatát is fokozza.

(12.00)

A Számvevőszék a 2023. évben is aktívan szerepet vállalt a nemzetközi számvevőszéki közösség munkájában. A Számvevőszék tagja az INTOSAI-nak és az EUROSAI-nak, a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi, illetve európai szervezetének, amelyek keretében számos bizottság, albizottság, illetve munkacsoport tevékenységében veszünk részt. Az Állami Számvevőszék 2023-ban 15 milliárd forintból működött. A teljes költségvetés mintegy 80 százalékát személyi juttatásra és járulékra, további 10-10 százalékát dologi kiadásokra, valamint beruházásokra és felújításokra fordítottuk.

A Számvevőszéknél a 2023. évben jelentős informatikai fejlesztések valósultak meg. Megkezdődött az új szoftverkörnyezet és egy időtálló, biztonságos informatikai infrastruktúra kialakítása, ezzel is megalapozva és megtámogatva azt a kockázat- és adatalapú ellenőrzési környezetet, amely a felügyeleti ellenőrzési szerepkörünk ellátásához szükséges. Az Állami Számvevőszék pénzügyi beszámolóját az Országgyűlés által választott könyvvizsgáló minden évben ellenőrzi, a könyvvizsgáló a beszámolónkat hitelesnek és rendben lévőnek fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! A részletes írásbeli beszámolónk és ellenőrzéseink megállapításairól írt jelentéseink honlapunkon nyilvánosan hozzáférhetők. Biztos vagyok benne, hogy ezek megismerése sokban segítheti az Országgyűlés munkáját. Az Állami Számvevőszék 2023. évi beszámolója kapcsán tisztelettel kérem az országgyűlési határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)