Zsigó Róbert (Fidesz)
2025-02-25 · 139. ülésnap · napirend előttihez hozzászólás · 5:19 · Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkáraSzöveg4 330 karakter · 12 bekezdés · JSON
ZSIGÓ RÓBERT kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném megköszönni a felszólalását, azt, hogy a mai napon itt, az Országház falai között emlékezhettünk méltó módon a 125 éve született Fekete Istvánról.
Ahogy ön is említette, a Somogy megyei Göllén született Fekete Árpád tanító, iskolamester, gazdálkodó és Sipos Anna első gyermekeként a híres író. 1925 őszétől a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1926-ban mezőgazdászként végzett.
1968-ban megjelent Barangolások című könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. Tanulmányai befejeztével Bakócára került gróf Mailáth György birtokára; ott kapott segédtiszti állást. 1929-ben házasodott meg, és esküvője után Ajkára költöztek első otthonukba. Itt kapott állást 1929 szeptemberében vezető gazdatisztként. Munkája alatt fellendült a birtok, hírnevet szerzett neki és a gazdájának egyaránt.
Bár gazdatisztként sikeres pálya állt mögötte és előtte is, többre vágyott, arra, hogy kreatívabb tevékenységgel tölthesse életét. Elkezdett a Nimród című újságban írni, Kittenberger Kálmán néhány lírai elbeszélését is elfogadta, és bátorította a kezdő írót.
Fekete István nagyjából 1934 körül ébredt rá, hogy irodalmi pálya előtt áll, és hogy vágyik is rá, hogy komolyabban foglalkozhasson írói terveivel. Kittenberger bemutatta a kezdő írót a már befutott, népszerű Csathó Kálmánnak azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy legyen, aki a szépirodalmi pályáját egyengetni tudja.
(10.20)
A találkozásból életre szóló barátság lett, Csathó pedig valóban mindent megtett, amit egy mentor megtehetett. A feltörekvő író több irodalmi pályázaton is sikeresen indult, így születtek meg korai regényei. 1936-ban megírta az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság ifjúságiregény-pályázatára A koppányi aga testamentuma című regényt, amellyel első helyezést is ért el.
1941-ben Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban kapott állást, és családjával a fővárosba költözött. 1944-ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba. 1946 tavaszán a Zsellérek című regénye tiltóindexre került a proletárdiktatúráról és a Horthy-rendszerről írtak miatt. Az 1949. évi tisztogatásig Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. A második világháború utáni átmeneti időszakban még további művei jelenhettek meg. Minisztériumi állása az 1949. év végi rendelkezési állományba történt helyezésével szűnt meg.
Ahogy ön is említette, egész életében nyíltan vallotta istenhitét, világnézeti és erkölcsi hovatartozását. Erre mondok is egy példát: 1951 legelején, a Rákosi-korszak legvéresebb időszakában a II. kerületi Tárogató út 77. szám alatti volt Rajnai-Tömöry-villában található lakásba befogadta a Szent Ferenc Leányai Apácarend kápolnáját. Egyébként a Jézus Szíve kápolna a mai napig a villában található. Miután kizárták a Magyar Írók Szövetségéből, az Új Ember és a Vigilia fogadta szívesen írásait. 1949-től, az Új Idők megszűnését követően könyvei nem találtak kiadókra. Állandó állást sehol sem kapott, alkalmi munkából tartotta el a családját.
1970. június 23-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben temették el, és ahogy ön is említette, gyermekei kezdeményezésére hamvait 2004-ben szülőfalujában, a Somogy megyei Göllén helyezték örök nyugalomra. A nevét viselő, 1987-ben megalakult irodalmi társaság Fekete István irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolását és folytatását tekintette és tekinti fő feladatának.
Tisztelt Országgyűlés! Fekete István születésének 125. évfordulója alkalmából számos program megszervezésre került az elmúlt időszakban. Magyarország Kormánya számára mindenkor kiemelten fontos a hagyományaink ápolása, átadása, a magyar teljesítmények értékelése, nemzeti értékeink és összetartozásunk további erősítése, ennek alapján a magyar nép és benne nagyjaink tisztelete, művészeti örökségünk gondozása és a fiatalabb generációkkal való megismertetése.
Bízom benne, hogy a megemlékezés további kezdeményezéseket inspirál majd annak érdekében, hogy Fekete István művei is minél több fiatal olvasóhoz eljussanak. Még egyszer köszönöm képviselő asszonynak, hogy ezt az ügyet felhozta az Országgyűlés ülésén. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
HivatkozásJSON
karzat: Zsigó Róbert — 2025-02-25, napirend előttihez hozzászólás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/139-28.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-139-28,
title = {Zsigó Róbert — 2025-02-25, napirend előttihez hozzászólás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/139-28.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}