Toroczkai László (Mi Hazánk)

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Az a helyzet, miniszterelnök úr, hogy ön tényleg vagy egy párhuzamos valóságban él, vagy megkezdődött a választások előtti osztogatás. Hiszen szeretném előrebocsátani, hogy a Mi Hazánk Mozgalom minden olyan ügyet támogatni szokott, ami jó a magyaroknak, jó az embereknek, és különösképpen minden családpolitikai intézkedést támogatni szoktunk. Az itt felsorolt családpolitikai intézkedéseket is kivétel nélkül támogatni tudjuk, sőt, továbbmegyek: mindenkit támogatni kell, aki gyermeket nevel. Sőt, még tovább megyek, mert a miniszterelnök úr szájából még soha nem hallottam a meddő párokról, pedig több százezren vannak ma már Magyarországon, a számuk folyamatosan emelkedik, amely egy külön felszólalás témája lehetne, hogy ennek mi az oka. De nagyon jó lenne, ha a kormány foglalkozna velük is, hiszen vannak olyan párok, akik szeretnének gyermeket vállalni, de nem tudnak, ha őket nem segítik, akkor biztos, hogy nem tudjuk fellendíteni a népesedési mutatókat.

De az az igazi nagy problémám azzal, amit a miniszterelnök úr itt fölsorolt, hogy azt már megszokhattuk az elmúlt 15 esztendőben, hogy a támogatások folyamatosan elértéktelenednek, elinflálódnak ebben az országban. Ha esetleg a miniszterelnök úr nem tudná, hogy ennek mi az oka, akkor ajánlom, hogy nézze meg a Központi Statisztikai Hivatal elmúlt négyévi adatait arról, hogy az alapvető élelmiszerek árai hogyan változtak, ezek közel 84 százalékkal emelkedtek az elmúlt négy esztendőben. Csak néhány adatot mondok: például a kenyér ára 141 százalékkal növekedett az elmúlt néhány évben, a zsemléé 127 százalékkal, a tojásé 110 százalékkal, a tejé 107 százalékkal, a vajé 133 százalékkal drágult az elmúlt négy évben.

Hiába mondja azt, hogy ez kizárólag a kereskedők miatt van. Nyilvánvalóan nekik is megvan a maguk felelőssége, de a probléma ennél azért sokkal összetettebb, és leginkább az önök gazdaságpolitikája az oka ezeknek a következményeknek. Merthogy nem beszélt a miniszterelnök úr arról, hogy az import, az ország kitettsége milyen mértékben felelős ezért, hogy hogyan építették le az élelmiszeripart, hogy egy olyan országban, amely mindig is agrárország volt, ahol az élelmiszert itthon kellene tudni úgy megtermelni minden családi gazdaságban, hogy azt utána normális, megfizethető áron el tudják adni, és akkor nem lennének ilyen árak, vagy akkor nem lennénk ennyire kiszolgáltatva különböző nemzetközi folyamatoknak.

Vagy például beszéljünk a forint árfolyamáról! Önök pontosan, nagyon jól tudják, hogy ebben van önöknek felelősségük, mert önöket éveken keresztül nem zavarta az, ha a forint/euró árfolyam úgy mozgott, ahogy mozgott, mert úgy voltak vele, hogy ha esetleg az Európai Unióból jön valami forrás, akkor az majd többet fog érni. De valójában ez nagyon is rosszat tett mindenkinek, főleg a magyar embereknek tettek ezzel rendkívül sok rosszat.

És ha már a különböző ilyen támogatásokról vagy az embereknek juttatott különböző lehetőségekről beszélünk, akkor hadd említsem meg újra azt a kárpótlást, amiről már nagyon-nagyon sokszor beszéltünk. Évekkel ezelőtt kezdtük el felgöngyölíteni a végrehajtó maffia ügyeit. Ebben az országban rengeteg, több tízezer olyan ember van, akit megkárosítottak. Itt nemcsak a devizahitelesekről beszélek, hanem rengeteg végrehajtóiügy-károsult van ebben az országban, akiket nem kárpótoltak.

Ha már olyan sokat emlegeti a miniszterelnök úr az Egyesült Államokat, akkor hadd jegyezzem meg, hogy éppen ott beszélnek arról, hogy hogyan fogják kárpótolni az oltáskárosultakat, azokat, akiket a Covid-időszak alatt elbocsájtottak, kirúgtak a munkahelyükről. Őket is meg kell követni, kártalanítani kell.

De vannak olyan különböző, politikai döntésekkel nagyon könnyen megoldható problémák, amelyek még igazából pénzbe sem kerülnének. Annak idején, 15 évvel ezelőtt önök azt ígérték, hogy majd csökkenteni fogják a bürokráciát Magyarországon. Ez nem következett be az elmúlt 15 esztendőben. Nyugodtan kérdezze meg a miniszterelnök úr azokat a magyarokat, akik valamit építeni, termelni, alkotni akarnak ebben az országban, hogy a bürokrácia hogyan nehezíti meg az ő életüket. A bürokrácia is egyre bonyolultabb lett, rengeteg ilyen ügyet tártunk fel szintén az elmúlt évben, ahol elmondják a bürokrácia károsultjai is, hogy miért működik ilyen rosszul Magyarországon a bürokrácia.

Ami a közbiztonságot illeti: természetesen statisztikai számokkal el lehet mondani, hogy nagyon jó a helyzet Magyarországon; ha megkérdezi erről az embereket, akkor megint mást fog majd hallani. Lehet azt mondani, hogy nagyon jól megoldotta a miniszterelnök úr, amikor korábban az egyik ilyen felvetésemre azt válaszolta, hogy majd külön a határ őrizetére létrehoznak valamilyen szervet. Ez a határvadászokat jelenti. Jelenleg, azt tudom önnek mondani onnan a határ mellől, hogy nem úgy működik, mint ahogy kellene. Egyrészt nem is tudták feltölteni a teljes létszámot, ezekért a fizetésekért valószínűleg nem is mindenki akarja ott kockáztatni az életét. Hiszen addig, ameddig rájuk lőnek, és nem lőhetnek vissza, ha rendőrre lőfegyverrel lőnek, akkor sem lőhetnek vissza a határt őrzők, akkor azt gondolom, hogy ilyen fizetésekért nem csoda, ha nem találnak az állományba kellő létszámú jelentkezőt.

És ha már megemlítette a miniszterelnök úr a korrupciót, nagyon fontos kérdés, és mindig támogatni fogjuk, ha a kormány fel akar lépni a külföldi befolyásolás különböző formái ellen. Az úgynevezett guruló dollárok, vagy bármilyen irányból, Keletről, Nyugatról, bárhonnan guruló pénzek ellen fel kell lépnie, ezzel a leghatározottabban egyetértünk.

De a miniszterelnök úr nem említette, hogy ebben az országban is hatalmas probléma ‑ itt, Magyarországon ‑ a korrupció. És ha azt mondja a miniszterelnök úr, hogy szuverenitási kérdés, hogy nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, akkor azt kérem, hogy támogassa a Mi Hazánk Mozgalom azon javaslatát, amely arról szól, hogy egy magyarországi korrupcióellenes ügyészséget kell felállítani, amelyben kormánypártok, ellenzékiek, mindenki részt vehet, és mindenki szépen át tudja majd egymást világítani.

Örülök annak, hogy mostanában újra említi a miniszterelnök úr a készpénzhasználat mint szabadságjog alkotmányos védelmét. Nagyon örülnénk annak, ha a sok-sok ígéret meg a kimondott szó után végre a tettek következnének, hiszen évek óta, tavaly is volt már erről szó itt az Országgyűlésben, évek óta várjuk, hogy az ilyen ígéretek teljesüljenek. Nagyon régóta, hosszú hónapok óta várjuk, hogy a készpénzhasználat ügyében is legyen valamilyen előrehaladás.

Ami pedig a Pride idei betiltását vagy legalábbis szervezésének akadályozását jelenti, amit szintén bejelentett a miniszterelnök úr, örülünk neki. Jobb későn, mint soha. A miniszterelnök úr úgy 35 éve van az Országgyűlésben, és közel húsz éve kormányozza ezt az országot, örülünk annak, hogy végre belátta azt, hogy meg kell védeni a gyermekeinket minden szexuális deviancia reklámozásától, az ilyen propagandától. De nagyon reméljük, hogy ez nem az idei esztendőre vonatkozik, ahogy a miniszterelnök úr fogalmazott, ne 2025-ben, hanem ígérje meg azt, miniszterelnök úr, hogy bármeddig boldogítja még az országot miniszterelnökként, soha nem lesz Pride ebben az országban. Várom, hogy kimondjon, ki merjen mondani akár egy ilyet.

De ha tényleg komolyan gondolja a miniszterelnök úr, akkor sokkal-sokkal mélyebben kell a probléma gyökereihez leásni. Például azonnal meg kell szüntetni, hogy az ilyen lobbicsoportok érzékenyítsék Magyarországon az ügyészség, a rendőrség munkatársait. Jelenleg még mindig zajlik, át kell alakítani a jogszabályokat, mert azokat, akik ez ellen a propaganda ellen felléptek, meghurcolták, elítélték, és jelenleg is zajlanak ilyen büntetőeljárások. Tehát itt jogszabályokat is meg kell majd változtatni.

Legvégül: hosszan beszélt és beszél a miniszterelnök úr a külpolitikáról. Nagyon kevés időm maradt. A legfontosabb kérdés: amikor akár az Amerikai Egyesült Államok vezetőjével, Donald Trumppal vagy akár Vlagyimir Putyinnal (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) beszél, egyetlenegyszer szóba hozta‑e Kárpátalját és Kárpátalja önrendelkezésének a kérdését. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)