Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Gazdasági Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Alelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Gazdasági Bizottság mint feladat- és hatáskör szerint eljáró és illetékes bizottság, 2024. november 25-ei ülésén megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bank 2022-es és 2023-as évről szóló üzleti jelentéseit és beszámolóit.

A bizottság megállapította, hogy a jegybank 2022. és 2023. évekről szóló üzleti jelentései és beszámolói megfelelnek a jogszabályoknak foglalt követelményeknek, alaposan és részletesen beszámolnak a jegybank feladatairól, monetáris politikájáról, makroprudenciális és felügyeleti tevékenységéről. A beszámolók ezenkívül kimerítő tájékoztatást adnak a pénzügyi közvetítőrendszerről, valamint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos működéséről is.

A jelentések tartalmazzák továbbá a Magyar Nemzeti Bank könyvvizsgálói záradékkal ellátott mérlegét és eredménykimutatását, illetve a kapcsolódó kiegészítő mellékleteket is.

Mindezek alapján a Gazdasági Bizottság 11 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett döntött a H/10064., illetve a H/10065. irományszámú határozati javalatok elfogadásáról, és az MNB beszámolói alapján az önök előtt fekvő határozati javaslatokat terjesztette a tisztelt Ház elé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az egyik, a Nemzeti Bank által szervezett gazdasági konferencián elnök úr a megnyitóban a következőképp fogalmazott: „térségünk jövője az, hogy az európai jövő térsége legyen”.

(9.40)

Azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank elmúlt éves tevékenységei éppen ezt a szemléletet, ezt a filozófiát támasztották alá, hiszen azok az intézkedések, amelyeket a 2022-2023-as években megtett a Nemzeti Bank a kormánnyal együttműködve a magyar gazdaság újraindítása, stabilitása, a pénzügyi stabilitás megteremtése, illetve megtartása érdekében, ezek azt a célt szolgálták, hogy Közép-Európa, beleértve Magyarországot, az európai gazdasági fejlődés motorja legyen a következő időszakban. És a mostani számok, a nemzetközi nagy hitelminősítő intézetek előrejelzései alapján is a következő évben valóban Magyarország és Közép-Európa lesz az Európai Unió gazdaságának és fejlődésének motorja.

A nemzetközi gazdasági környezet 2022-ben elsősorban a koronavírus-járványt követően elindult globális inflációs nyomás, valamint az orosz-ukrán háború által okozott turbulens és sokszor kiszámíthatatlan áru- és pénzpiaci folyamatok jellemzésével telt. A bekövetkezett geopolitikai változások és annak nyomán kialakuló makrogazdasági és piaci események ellenére a hazai bankrendszer stabil maradt. Sokkellenálló-képessége mind a likviditási helyzet, mind pedig a veszteségtűrő-képesség szempontjából kifejezetten jól vizsgázott. A magyar bankok folyamatosan képesek voltak biztosítani a szükséges forrásokat a gazdasági szereplők számára, elősegítve ezzel a zökkenőmentes működést és az erősödést. Itt fontos megemlíteni, hogy a mögöttünk hagyott nehéz éveket azért sikerült leküzdenünk, mert az ország gazdasága megfelelően stabil alapokat adott, hiszen nyugodtan mondhatjuk, hogy a 2010-es évtized a Trianon utáni időszak legsikeresebb évtizede volt gazdaságfejlesztési szempontból.

A 2010-es években nemcsak stabillá és dinamikussá vált a magyar gazdaság, sor kerülhetett minden idők leggyorsabb és legeredményesebb hazai válságkezelésére is. A gyors és hatékony kormányzati és jegybanki beavatkozás, ezen belül pedig a Magyar Nemzeti Bank által célzottan a gazdaság rendelkezésére bocsátott több mint 11 000 milliárd forintos likviditás hatására a GDP, a nemzeti össztermék mindössze másfél év alatt érte el a Covid okozta válság előtti szintjét. Emlékezzünk, ehhez 2008 után, a világgazdasági és pénzügyi válság után több mint hat évre volt szükség, hiszen akkor a válság egy szerkezetileg gyenge gazdaságot támadott meg, és a válságra hozott politikai, gazdaságpolitikai döntések is hatástalannak bizonyultak.

A gazdasági növekedés alapja a munka, ezen a téren történelmi előrelépést hajtottunk végre. Ma egymillió fővel több ember dolgozik, mint 2010-ben, amelyhez a kedvező adórendszer ‑ amely amerikai elemzőintézet szerint a világ hetedik legversenyképesebb adórendszere ‑, illetve a szabályozási változások mellett a monetáris politika is jelentős részben hozzájárult. Ez a jelentős fordulat azt eredményezte, hogy a foglalkoztatási rátánk meghaladta az Európai Unió átlagát, a 35-59 éves korosztályban pedig az Európai Unió öt legjobban teljesítő országa közé kerültünk. A számítások szerint 2010-19 között átlagosan 2,9 százalékos GDP-növekedés közel egyharmada a munkahelyteremtésből keletkezett. De talán még fontosabb, hogy elértük mára azt, hogy ha valaki szeretne dolgozni Magyarországon, az tud is munkát találni és munkát vállalni.

A Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett programok is nagyban hozzájárultak a nemzetgazdaság támogatásához. Ilyen volt például a 2022-ben lezárt növekedési és hitelprogram „Zöld otthon” programja, amelyről alelnök úr is beszélt a beszámolójában, melynek 300 milliárd forintos keretösszege 8600 magas energiahatékonysággal rendelkező ingatlan építését, illetve vásárlását tette lehetővé kedvező kamatozású hitelforrások biztosításával. Emellett a 2022-es esztendőt is érintette a növekedési kötvényprogram, melyet 2021-ben ugyan lezárt a Magyar Nemzeti Bank, de a folyamatban lévő ügyletek realizálása érdekében még 2022-ben is vásárolt vállalati kötvényeket. A program egésze során kötvényvásárlásra összességében 1549 milliárd forint névértékben került sor. Ez a jegybanki forrás jelentős mértékben járult hozzá a hazai vállalati kötvénypiac fejlődéséhez.

Tisztelt Ház! A 2020-as évek válságsorozata előtt, 2017 és 2020 között a Magyar Nemzeti Bank sikeresen megvalósította egyik legfontosabb mandátumát, az árstabilitást. Ebben a négy évben az átlagos infláció 3 százalék volt, ingadozása sem volt jelentős, a 48 hónapból 44 hónap folyamán az infláció a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjában volt, azaz 2-4 százalékos szint között mozgott. 2021-től azonban az egész világ új helyzettel szembesült, hiszen egy globális inflációshullám indult el a világgazdaságban. Ott voltak a koronavírus-járvány utáni negatív gazdasági hatások, a sorozatos, elhibázott brüsszeli döntések, illetve a mai napig dúló háború a szomszédunkban. Ezt tetézték még a rekordmagasra ugró európai energiaárak. Emlékezhetünk, a gáz ára az európai piacokon egyes időszakban tízszeresen haladta meg a 2010-es szintet. Hasonlóan emelkedett az áram ára is, és óriási volatilitást mutatott. Ez a helyzet nyilvánvalóvá tette Európa gyengeségét és versenyképességi hiányosságait. Az infláció azokban az országokban emelkedett a legmagasabbra, amelyek a legközelebb voltak a háborús zónához Közép-Kelet-Európában.

Ezen belül különösen sújtották az energiaárak azokat az országokat, amelyek nem rendelkeztek tengerparti kikötővel, hogy cseppfolyós földgázzal helyettesítsék az egyre dráguló európai gázt. A 2023-as év világszerte az infláció leszorításának jegyében telt, melyet Magyarországon 2023 végére sikerült 5,5 százalékra csökkentenünk. Nemzetközi gazdaságtörténeti összehasonlításban is jelentős eredményt értünk el, hiszen az áremelkedés magas ütemének ilyen sebességű csökkentése a világ abszolút élmezőnyébe tartozik.

Az infláció sikeres visszaszorítását együttesen eredményezte a Magyar Nemzeti Bank fegyelmezett monetáris politikája, a nyersanyagárak csökkenése, a belső kereslet mérsékelt szintje és a kormányzat versenyt erősítő lépéssorozata. 2023 tehát az inflációs fordulat éve volt hazánkban. Az elért eredmények és a javuló kockázati környezet lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2023 májusától elkezdje a kamatok mérséklését, és 18 százalékról az alapkamat 13 százalékos szintjére csökkentse az egynapos betéti gyorstender kamatát. A jegybank ‑ elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül ‑ a rendelkezésére álló eszközökkel támogatta a kormány gazdaság-, valamint környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. Ezzel összhangban a Monetáris Tanács 2023 negyedik negyedévében folytatta a kamatok csökkentését.

A Magyar Nemzeti Bank összesen 725 bázisponttal csökkentette a jegybanki effektív kamatot az év végéig. Törvényi mandátumának megfelelően így kezelte helyesen és megfelelően ezt a rendkívüli helyzetet. A jegybank és a kormány intézkedéseinek köszönhetően az inflációt sikerült visszaszorítani, és 2024-ben ismét a 3-4 százalék közötti inflációs adatokat láthattuk. Az alacsony infláció feltétlenül szükséges volt a gazdaságnak ahhoz a fellendüléséhez, amely 2025-ben 3 százalék feletti növekedéssel járhat majd.

Mindezek ellenére sajnos az látható, hogy a világgazdasági versenyben Európa vesztésre áll. A legfrissebb adatok alapján a harmadik negyedévben az Egyesült Államokban 2,7 százalékkal, míg Kínában 4,6 százalékkal nőtt a GDP. Az Európai Unióban folytatódott a gazdasági növekedés, 2023 utolsó negyedéve óta lassú, de mégis emelkedése azonban így is csupán 0,9 százalékos bővülést realizálhatott. A meghatározó gazdaságok közül a jövő évben az Egyesült Államokban és Kínában is lassulhat a növekedés üteme. Az Egyesült Államokban 2,8 százalékos, míg Kínában 4,8 százalékos bővülést prognosztizálnak.

Végül fontos beszélnünk a jegybank sikeres tevékenysége kapcsán a válságálló pénzügyi stabilitásról is. A Magyar Nemzeti Bank prudenciális eszköztára révén a bizonytalan gazdasági környezetben és a háború okozta sokkhelyzetben is fenntartotta a pénzügyi stabilitást. Jelentős különbség a 2008-ban kezdődő pénzügyi válsággal szemben, hogy a hazai bankrendszer stabil maradt az elmúlt két évben a Covid-járvány, az energiaválság és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági bizonytalanság árnyékában is. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank jelentős mértékben hozzájárult a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait kezelő programok révén, amelyek hosszú távon biztosították a bankrendszer magas likviditását, amely a legfrissebb adatok szerint meghaladja a 21 000 milliárd forintot, azaz a háztartások és a vállalatok betétállományának mintegy 70 százalékát. A bankrendszer tőkéje is robusztus szinten maradt, és 2024 szeptemberében több mint 2000 milliárd forinttal haladta meg a szabályozói követelményeket. A bankok tehát folyamatosan képesek voltak és jelenleg is képesek kielégíteni a gazdasági szereplők finanszírozási igényeit. Nemcsak a bankrendszer, hanem a vállalatok és a családok pénzügyi biztonságát is sikerült megőrizni a nehézségek ellenére. Azon vállalatok és családok aránya, amelyek jelentősebb késéssel tudják csak teljesíteni hiteltörlesztéseiket, historikusan alacsony, mindössze 1,2 százalékot tesznek ki ma.

(9.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján is, illetve a Magyar Nemzeti Bank beszámolói alapján is látható, hogy a munkaalapú gazdaság működőképes, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank eredményeinek köszönhetően a válságok idején is sikerült megvédeni a 2010 óta elért eredményeket, sőt mára több mint háromszorosára emeltük a magyar gazdaság teljesítményét. Mindezek mellett alacsony szinten tartottuk a munkanélküliséget, a válság enyhülésével pedig immár egy éve a reálbérek is újra emelkednek.

A jövő évre tekintve elmondható, hogy az Európai Bizottság, az IMF, az OECD és a nagy nemzetközi hitelminősítők is a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményére számítanak, ami lehetőséget teremt arra, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a járvány előtti, magas ütemű növekedési pályára, és így képes lehet az Európai Unió átlaga feletti növekedés elérésére és annak fenntartására is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nemzet, vállalkozás vagy család akkor jár jól, ha kivédi a negatív kockázatokat, és él a pozitív lehetőségekkel. A legtöbbet az nyeri, aki képes a kockázatokat kiaknázott lehetőségekké kialakítani. Ez a mi hitvallásunk. Hisszük, hogy a magyar családok, a hazai vállalkozások és a magyar kormány erre képes lesz a következő években is, hiszen Magyarország meg tudja csinálni azt, amit eltervezett.

Szeretném megköszönni a Magyar Nemzeti Bank elnökének, alelnökeinek, munkatársainak azt az áldozatos munkát, amelyet elvégeztek a ’22-es és a ’23-as években is, azt az együttműködést, amelyet a kormány gazdaságpolitikai törekvéseinek segítésére és szolgálatára hoztak meg, és a lehetőségeikhez képest meghozott legjobb döntéseket, amelyekkel sikerült a nehéz külgazdasági, külpolitikai körülmények ellenére is a magyar gazdaság stabilitását, a magyar pénzügyi rendszer stabilitását megőrizni, és egy olyan növekvő pályára álló gazdaság alapjait megteremteni, amelynek eredményeit majd jövőre és a következő években fogjuk tudni learatni. Köszönöm szépen a figyelmet, és köszönöm szépen a jegybank munkáját. (Taps a kormánypártok soraiban.)