Virág Barnabás

VIRÁG BARNABÁS, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Megtiszteltetés a Magyar Nemzeti Bank alapításának századik évfordulóján a Magyar Nemzeti Bankot az Országházban, a parlament előtt a jegybank alelnökeként képviselni.

Engedjék meg, hogy a mai beszámolómat, aminek a témája a Magyar Nemzeti Bank 2022-es és 2023-as üzleti éve, a százéves évfordulóra is emlékezve egy idézettel kezdjem a Magyar Nemzeti Bank első elnökétől, Popovics Sándortól, aki az alakuló közgyűlésen, 1924 májusában említette az alábbi mondatokat. A Magyar Nemzeti Bank létesítésének célja, legfőbb feladata: a pénz megbomlott jogrendjének helyreállítása. Tudjuk, hogy a pénz romlásának megakadályozása egyúttal megelőzése annak az állami, társadalmi és gazdasági katasztrófának, amelynek bekövetkezésétől mindenki fél, aki a múltak tapasztalatain okulva helyesen ítéli meg a jelent és élesen lát a jövőbe. Egy jól megalapozott, a helyes működés garanciájával ellátott jegybank, mely független az államtól, mindenesetre egyik föltétele a bizalom megszületésének és megerősödésének.

Ezek Popovics Sándor gondolatai 1924-ből. Én azt gondolom, máig érvényes gondolatok, és kifejezetten aktuálisak egy olyan időszakban, amikor a világ gazdaságainak nagy része folyamatos krízisektől, folyamatos bizonytalanságtól és az elmúlt években magas fogyasztóiár-növekedéstől, magas inflációtól szenvedett.

Engedjék meg, hogy a jegybank 2022-2023-as teljesítményét rövid beszámolómban a jegybanktörvény szellemiségében, illetve az ott meghatározott mandátumok mentén értékeljem! A jegybanktörvény egyértelműen fogalmaz a jegybank mandátumait illetően: elsődleges mandátum az árstabilitás elérése és fenntartása, emellett a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése, a kormányzat gazdaságpolitikájának támogatása és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikák támogatása. Ezen négy pont mentén kívánom értékelni a Magyar Nemzeti Bank működését, és természetszerűleg a végén külön ki szeretnék térni az üzleti beszámoló kapcsán a jegybank működésének pénzügyi eredményeire is a 2022-2023-as évben.

Bevezetőként engedjenek meg néhány gondolatot arról a gazdasági közegről, amely 2022-t és 2023-at, de talán az egész évtizedet, a 2020-as évtizedet meghatározta. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy rendkívüli, gazdaságtörténeti összevetésben is precedens nélküli közegben kellett a jegybanknak politikáját alakítani. Olyan események érkeztek a 2020-as évtizedben egymás után, amelyekről, valljuk be őszintén, a korábbi, megelőző évtizedben már azt gondoltuk, hogy magunk mögött hagytuk és a történelem lapjain léteznek.

(9.10)

Érkezett egy egészségügyi krízishelyzet a koronavírus-járvány képében, háború indult egy szomszédos országban, itt, Közép-Kelet-Európában, ezt egy energiaválság követte. Ezek a sokkhatások kifejezetten súlyosan érintették és súlyos helyzetbe hozták az európai gazdaságokat. Bizonytalanság, instabilitás és már rövid távon is nehezen kiszámítható gazdasági közeg jellemezte az elmúlt éveket, miközben az infláció közel fél évszázad után visszatért a világgazdaságba. Kicsit a múltba révedve érdekes visszagondolni azokra a 2018-19-es konferenciákra, szakmai beszélgetésekre, amiknek a legfőbb témája az volt, hogy talán véglegesen elérte a világ az alacsony infláció és alacsony kamatok korszakát. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a mából visszatekintve már egy letűnt kor diskurzusa volt. A 2020-as évtizedben egyértelműen véget ért az alacsony infláció és az alacsony kamatok kora.

Ismételten bebizonyosodott az, amire Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank első elnöke is már felhívta a figyelmet, hogy az infláció közellenség, a legveszélyesebb gazdasági jelenség, egy gazdasági és társadalmi katasztrófa, amely csökkenti a jövedelmek vásárlóértékét, leértékeli a megtakarításokat, tartósan szétzilálja a bizalmat, destabilizálja a költségvetést és a gazdaságokat. Ennek szellemiségében a Magyar Nemzeti Bank működésének az elmúlt években, illetve 2022-23-ban is a legfontosabb mottója, hogy stabilitás mindenekfelett. Még egyszer, egy precedens nélküli, rendkívül turbulens közegben kellett folyamatosan higgadt, megfontolt és helyes döntéseket hozni.

Térjünk át a négy mandátum értékelésére! Kezdeném az árstabilitási mandátummal. 2021 közepétől egy fél évszázada nem látott inflációs hullám söpört végig a világon. 2022-ben 88, közel 90 országban két számjegyű inflációt figyelhettünk meg; idetartozott Magyarország is. A jegybanknak nem lehetett más célja, mint a magas infláció megállítása és minél gyorsabb letörése. Ahogy említettem, az inflációs kihívás kifejezetten sérülékeny helyzetben érte az Európai Uniót és azon belül is a közép-kelet-európai régiót. Ezzel összhangban az infláció ezekben a régiókban magasabb volt és később tetőzött, mint más gazdasági régiókban.

A magyar adatokat megemlítve ebben az időszakban: 2022 januárját 7,9 százalékos, a régiós átlag alatti inflációval indítottuk. Innen a 2022-es évet 24,5 százalékos, a régió fölötti inflációval zártuk, majd ezt követte 2023-ban egy gyors dezinfláció. A 2023. decemberi infláció 5,5 százalék volt, amely visszatért a régió átlagára.

Mit tett ebben az időszakban a jegybank? A Magyar Nemzeti Bank mindenkinél korábban azonosította a tartós infláció veszélyeit, a tartós infláció kockázatait. 2021 elejétől folyamatosan épültek be az elemzéseinkbe, a kommunikációnkba ‑ mint azt egy, a London School of Economicson készült tanulmány is utólag megerősítette ‑ a magas infláció kockázataival kapcsolatos elemek. Ezt követte 2021 júniusától a monetáris válasz is, a kamatemelési ciklus elindítása Európában elsőként. Ez 15 hónapon keresztül, 2022 szeptemberéig tartott. Több mint 12 százalékponttal emelkedtek a hazai kamatok, 0,6 százalékról 13 százalékra.

2022 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kamatemelési ciklus megállításáról döntött. Azt gondolom, utólag visszaolvasva az akkori érveket, a döntés mögött minden érv gyakorlatilag a jövőből visszatekintve is áll, hiszen addig a régióval együtt haladó inflációt, magasabb kamatkörnyezetet, javuló pénzpiaci hangulatot láttunk. A belső kereslet egyre inkább a dezinfláció irányába mozdult el, miközben az előretekintő reálkamataink pozitívvá váltak.

Ugyanakkor egy tényezővel nem lehetett számolni, az pedig a geopolitikai közeg kiszámíthatatlansága. 2022. szeptember 26-án az Északi Áramlat felrobbantása mindent megváltoztatott. A gázárak Európában ismét 200 euró fölé ugrottak. Általános pénzpiaci hangulatromlás, feltörekvő piaci tőkekivonás jellemezte az időszakot, amely a magyar forintpiacon az árfolyam gyors leértékelődését okozta. Talán megint csak így visszatekintve mondhatjuk azt, hogy ebben az időszakban a hazai pénzpiac egy árfolyamválság-közeli állapotba került, egy olyan állapotba, ahol a gazdaságpolitikának, azon belül a jegybanknak alapvető feladata a stabilitás minél gyorsabb helyreállítása, ahol egyetlen beavatkozási lehetőség van, egyetlen lövés van, azzal kell találni és azzal kell sikert elérni.

Ezt a Magyar Nemzeti Bank 2022. október 14-én, határozott és sikeres lépéseknek köszönhetően megtette. Az úgynevezett egynapos betéti kamat megemelésével, valamint a hazai gazdaságtörténetben egyedülálló módon a Magyarország energiaszámláihoz szükséges devizát több mint öt hónapon keresztül biztosítva stabilizáltuk a magyar pénzpiacot. Visszanyerte a hazai pénzpiac a stabilitását, az árfolyam gyors felértékelődést mutatott, a hozamaink jelentős mértékben csökkentek. Azt gondolom, hogy ez a beavatkozás alapja volt annak, hogy 2023-ban a magyar gazdaságban egy gyors dezinflációs folyamat valósulhatott meg. Értelemszerűen, azt gondolom, hogy enélkül a 2023-as év is még az infláció elleni küzdelemről és az inflációs kihívásokról szólt volna.

2023 januárjában, ahogy említettem, 25 százalék fölött tetőzött az infláció. Innen egy nagyon gyors dezinflációt láttunk az év végéig, 5,5 százalékra csökkentve a rátát. Azt gondolom, hogy a jegybank és a kormányzat által meghozott intézkedések együttesen okozták a gyors dezinflációt. Ennek következtében a reálbérek 2023 szeptembere óta ismét emelkednek, az idei évben már 8-10 százalékos sávban alakultak, és megindult a fogyasztás helyreállása is.

A kamatokat tekintve: 2023 májusától kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank a kamatkörnyezet normalizálását. A 2023-as évet 10,75 százalékon zártuk, az aktuális alapkamatszint 6,5 százalék. Úgy sikerült normalizálni a kamatkörnyezetet, hogy közben mindvégig megőriztük a dezinflációt, mindvégig megőriztük az alacsony infláció elleni küzdelemben elért eredményeket, és sikerült fenntartani a pénzpiaci stabilitást.

Ugyanakkor azt is látnunk kell, a jegybankban azt is egyértelműen látjuk, hogy nem dőlhetünk hátra. Ahogy említettem, az infláció egy nagyon veszélyes gazdasági jelenség, amely ellen folyamatosan küzdenünk kell. Minden eszközzel meg kell akadályozni az infláció visszatérését, és az infláció emlékképeit is ki kell törölni a gazdasági szereplők emlékei közül. Azt gondolom, ez lehet az alapja a magyar gazdaság sikeres helyreállásának 2025-ben.

Áttérnék a második mandátumunkra, ami a pénzügyi stabilitás megőrzése. Azt gondolom, itt talán nagyon sok képviselő is emlékszik még a 2008-2009-es időszakra, amikor megtapasztalhattuk a magyar gazdaságban azt, hogy a pénzügyi rendszer stabilitásának sérülése hosszabb távon is aláássa a gazdasági növekedést. Abban az időszakban, 2008-2009-ben a bankrendszer tőkehelyzete megroppant, a portfólióminőség romlott, miközben családok százezrei kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. A pénzügyi rendszer stabilitását illető mandátum kapcsán a legfontosabb megállapítás az, hogy a rengeteg kihívással jellemezhető 2020-as évtizedben egy pillanatig nem volt kérdés, nem volt kockázat a hazai pénzügyi rendszer stabilitását illetően. Még egyszer, egy olyan időszakról beszélünk, amikor bankválságot láthattunk az Egyesült Államokban, komoly nagybankok kerültek problémás helyzetbe Svájcban, eközben a magyar bankrendszer, a magyar pénzügyi rendszer folyamatosan stabilan működött, és sikerült minden felmerülő kockázatot még a legelején elhárítani.

(9.20)

Erős tőkehelyzet jellemezte ebben az időszakban a magyar bankrendszert, 18-19 százalékos tőkemegfelelés, közel 2000 milliárd forintos szabad tőke, bőséges likviditás, amely a hitelezési képességet mindvégig megtartotta a szektor esetében. Azt gondolom, ennek az eredménye egyébként a 2024. évben látott lakossági hitelezésben bekövetkező nagyon gyors fordulat, ami, azt gondolom, a következő években is fennmaradhat.

A pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése területén is voltak olyan időszakok, amikor azok a kockázatok, amelyek ezt a korszakot vagy ezeket az éveket jellemezték, egy-egy pillanatba sűrítve még akutabb fejleményeket vagy fejlemények rémképét vetítették előre. Ilyen volt 2022. március elején, az orosz-ukrán háború kitörését követően a Sberbank esete. A hazai Sberbank működése 2022. március elején ellehetetlenült. Talán érdemes megemlíteni, hogy a Sberbanknak ebben az időpontban 62 ezer hazai betétese volt, tehát 62 ezer ember megtakarításáról kellett gyorsan megfelelő, szakszerű és felelős döntéseket hozni.

Azt gondolom, az a végelszámolási folyamat, amelyről a Magyar Nemzeti Bank döntött, ezeket az eredményeket maximálisan teljesítette. 10 napon belül sikerült, 10 napon belül a betétesek 100 ezer euróig visszakapták a megtakarításaikat, és az év során, a 2022. év végéig lezárult a teljes körű kártalanítás. Tehát nemcsak a 100 ezer euróig meglévő megtakarításokat, hanem afölötti megtakarításukat is visszakaphatták a betétesek, miközben a banki hitelállomány értékesítése is megtörtént az év végéig.

Tehát ez is azt mutatja, hogy egy rendkívüli helyzetben, amikor napokon belül kellett, azt gondolom, egy problémás bank helyzetét megoldani, illetve megelőzni azt, hogy annak bármiféle tovagyűrűző hatása legyen a hazai pénzügyi rendszer működésére, azt gondolom, gyors, szakszerű beavatkozással sikerült biztosítani a magyar családok megtakarítását.

Egy másik, azt gondolom, hasonlóan fontos, bankrendszert érintő eseménye volt a 2022-2023. évnek az MBH-bankcsoport esetében a bankfúzió létrejötte. Ezt a folyamatot a koncepció megszületésétől kezdve kiemelt figyelemmel kísérte a Magyar Nemzeti Bank, és kíséri figyelemmel jelenleg is. Ez 2021 elején kezdődött, és 2023 áprilisában zárult, amelynek köszönhetően ma már egy új, versenyképes hazai bank kezdhette meg a működését.

Néhány számadat a magyar bankrendszer jövedelmezőségéről: a 2022. évet 489 milliárd, a 2023. évet 1468 milliárd forintos jövedelmezőséggel zárta a magyar bankrendszer. Ezek, valljuk be, nagyon magas számok, amit, azt gondolom, egy gazdaságpolitikusnak meg kell nézni, hogy milyen okok állnak mögötte. Értelemszerűen az a jobb kimenet, ha erős reálgazdasági aktivitás vagy erős hitelezési aktivitás okozza a jelentős jövedelmezőséget. Értelemszerűen ebben az időszakban nem erről beszélhetünk. Ha más okok vannak, akkor, azt gondolom, az a helyes, ha azért a gazdaságpolitikusok is kicsit összeráncolják ilyenkor a homlokukat.

Ezt a Magyar Nemzeti Bank megtette. Konzervatív osztalékfizetési szabályokat hoztunk ebben az időszakban, biztosítva azt, hogy ez a jövedelmezőség, ami, még egyszer, azt gondolom, kiugró, akár a hazai historikus adatokat nézve is, a jövőbeli hitelezési képességet vagy a jövőbeli reálgazdasági aktivitást legyen képes majd támogatni, és ne azonnali osztalékkifizetés formájában hagyja el az országot.

A hitelezési aktivitást tekintve azt láttuk, hogy az aktivitás lassult, 2023-ban érte el a lakossági hitelezés a mélypontot, innen viszont 2024-ben nagyon gyors élénkülés jött. A lakáshiteleknél több mint duplázódott az idei évben a hitelkihelyezés 2023-hoz képest, de a vállalati hitelek esetében, azt gondolom, a fordulat még előttünk van.

Végezetül a pénzügyi stabilitási mandátumhoz kapcsolódva szeretném megjegyezni, hogy a lefolytatott felügyeleti ellenőrzések száma 490 volt 2022-ben, és 492 2023-ban, 1,8 milliárd és 3,7 milliárd forintos bírságbevételt eredményezve a jegybank oldalán.

Ezen a ponton szeretnék áttérni a harmadik mandátumra, ami a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, és azt gondolom, hogy az érdeklődés nagyon erőteljes homlokterében volt az elmúlt években. Ha a 2022-23. évet szeretnénk értékelni, azt gondolom, érdemes egy lépést visszalépni, hiszen azok a döntések, amelyek 2020-21-ben megszülettek a jegybank részéről, értelemszerűen még a ’22-23. évet is alapjaiban határozták meg. A 2020-21. évben azt láthattuk, hogy a koronavírus-járvány időszakában a Magyar Nemzeti Bank 11 000 milliárd forintot juttatott különböző programokon keresztül a magyar gazdaságba, ezzel alapvetően meghatározva azt a gyors helyreállási periódust a koronavírus-járvány után, ami mindössze hat negyedévig tartott. Itt is talán érdemes összevetni az adatokat a 2008-2009-es válság utáni évekkel, ahol hat évig tartott elérni a válságot megelőző időszak GDP-adatait. Ezt most hat negyedév alatt megtettük, köszönhetően a jegybanki 11 000 milliárd forintos programoknak. Ennek a hatásai, azt gondolom, a 2022-2023. év gazdasági adataiban is megjelentek.

Az értelemszerűen magas inflációs időszakban ‑ ahogy már azt a korábbiakban említettem ‑ a jegybank legfontosabb szerepe, legfontosabb feladata az infláció letörése. Tehát a reálgazdaság akkor tud visszaállni, akkor tud helyreállni egy normál működési közegbe, ha az inflációt sikerül lehozni, az inflációt sikerül megtörni; ez 2023-ban megvalósult. Emellett, azt gondolom, fontos fejleménye volt ennek az évtizednek és kifejezetten az elmúlt éveknek, hogy a versenyképesség szó mint fogalom, cél egyre aktívabban került be a hazai gazdaságpolitikai közbeszédbe, és azt gondolom, talán az idei évben a legfontosabb prioritássá vált a hazai gazdaságpolitikai döntéshozatalban is.

Ezt a Magyar Nemzeti Bank üdvözli és teljes mellszélességgel támogatja. Talán itt, a Parlament falain belül is ismert, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2015 óta készít folyamatosan versenyképességi elemzéseket, javaslatokat, amelyek célja minden esetben az, hogy egy korábban sikeres extenzív növekedési modell után Magyarország egy gyorsabb termelékenységnövekedésen, a versenyképesség javulásán alapuló növekedési modellel is sikeres tudjon lenni majd a 2020-as évtizedben.

Több egyéb intézkedést is hozott a Magyar Nemzeti Bank a kormányzati gazdaságpolitika támogatására. 2021 végén indította el azt a „Zöld otthon” programot, aminek a célja az volt, hogy a magyar családok is energiahatékony lakások vásárlására, illetve építésére kaphassanak kedvezményes hiteleket. A program 2022 májusáig tartott; 300 milliárd forint értékben 8600 háztartás vette igénybe, és jól mutatja a program sikerességét, hogy 10 százalékról 50 százalékra ugrott ebben az időszakban a korszerűnek minősített, jobb minőségű ingatlanfedezetek aránya. Szintén ezt a célt szolgálta a hazai zöldjelzáloglevél-piac kiépítése. Itt 275 milliárd forintos piacot épített fel a jegybank néhány negyedév alatt.

Végezetül, ezen a területen belül, azt gondolom, érdemes hangsúlyozni, illetve bemutatni azokat a lépéseket, amelyek célja a digitális gazdaság fejlesztése volt Magyarországon. De talán ennek az évtizednek a másik kulcsszava a digitalizáció előretörése, amely az élet minden területét viharos sebességgel alakítja át. Nincs ez másként a fizetési rendszereken belül sem, ahol a cél gyors, biztonságos és olcsó fizetési megoldások kialakítása. Itt az első lépést 2020 márciusában tette meg a Magyar Nemzeti Bank az azonnali fizetések rendszerének elindításával.

A fizetések mintegy 96 százaléka két másodpercen belül teljesül; több mint 700 millió tranzakcióról van szó. Ezen az úton mentünk tovább a 2022-23. év fejlesztéseiben, ahol az eredmény 2024-ben az úgynevezett qvik fizetés, tehát a QR-kódos fizetés bevezetése lett, ami, azt gondolom, a következő időszakban meghatározó szerepet fog betölteni a hazai fizetési forgalomban.

(9.30)

Még egyszer, a fogyasztók számára ingyenes fizetési lehetőségről van szó, ami a hazai infrastruktúrát használja, és azt gondolom, a kereskedők oldalán is 30-50 százalékos költségcsökkentést fog okozni. Ennek az elterjesztése a következő hónapok feladata lesz.

Végezetül itt érdemes megemlíteni, hogy új kockázatok is megjelentek a fizetési forgalom kapcsán, a kiberkockázatok, ez is egy nemzetközi jelenség, ami Magyarországot is érintette. Azt gondolom, itt közös feladat a bankrendszer, a kormányzat, a jegybank és a fogyasztók számára az, hogy a kiberkockázatokat a lehető legalacsonyabb szintre mérsékeljük. 2022-ben ennek szellemében indította el a jegybank a KiberPajzs-programját.

Engedjék meg, hogy az időm vége felé még az utolsó mandátumunkkal is röviden foglalkozzak, ez a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikák támogatása. Ezen a területen a jegybank az elmúlt években kifejezetten aktívvá vált, és a nemzetközi térben is vezető szerepre törekedett. Azt gondoljuk, hogy a klímaváltozás az egyik legfontosabb megatrend, ami az aktuális évtizedet, illetve a jövőnket alakítja, enélkül nincs sem árstabilitás, sem pénzügyi stabilitás a jövőben. Ezzel a jegybankoknak, azt gondolom, aktívan foglalkoznia kell a továbbiakban is.

A zöldjegybankolás területén már említettem több olyan programot, amelynek a célja az volt, hogy a magyar gazdaság energiahatékonysága javulhasson. A Magyar Nemzeti Bank a teljes működését fenntarthatóbb irányba mozdította el, a tartalékkezeléstől a pénzügyi felügyelésen át az operatív működésig és a monetáris politikáig bezárólag minden területen a zöldműködést helyeztük előtérbe. Ennek elismerése, hogy a Positive Money csoport a Magyar Nemzeti Bankot a legjobb zöldminősítésű jegybankok közé sorolta, és hasonló minősítést adott egyébként a WWF is az elmúlt évben.

Zárásként engedjenek meg néhány egyéb, a jegybank működését jellemző eredményfolyamat-értékelést is. Ez a jegybanki eredmény, ami talán itt a listán az első helyre kívánkozik: a jegybank a 2022-es és ’23-as évben jelentős veszteségek mellett működött, a 2022-es évben 402 milliárd, a 2023-as évben 1700 milliárd forint volt a jegybank vesztesége. Itt fontos hangsúlyozni azt, hogy egy rendkívüli közegben működött a magyar gazdaság ebben az időszakban, a világban általánossá vált ebben az időszakban a jegybanki veszteség, általános jelenség volt. Látni kell azt, hogy a jegybank egy speciális intézmény. A jegybankok eredménye nem az intézményi, üzleti működést minősíti, hanem a gazdasági körülmények tükre. Emellett hangsúlyozni kell azt, hogy a jegybanknak eredménycélja nincs. A kulcs továbbra is, ahogy említettem, az árstabilitás, és az MNB vesztesége e tekintetben gyakorlatilag a teljes magyar gazdaság nyeresége, hiszen ott van a cégeknél alacsonyabb forrásköltségek formájában, ott van a bankoknál, ott van a lakossági szereplőknél, akik részt tudtak venni a kamatstop intézményében, és ott volt a költségvetésnél, ami ebben az időszakban is stabil alacsony finanszírozás mellett tudott forrásokhoz jutni.

Azt gondolom, amit fontos megemlíteni a jövőt illetően, hogy az idei évben már a sajáttőke-pozíciója javul a jegybanknak. Azt gondolom, itt a jegybanktörvény egyértelműen fogalmaz: a cél az, hogy a sajáttőke-pozíció a következő években visszakerüljön pozitív tartományba.

Azt gondolom, az idei évben már több száz milliárd forintos javulás fog beállni a sajáttőke-helyzetében a jegybanknak. Ebben egy fontos elem lesz azok a befektetési döntések, amelyeket az elmúlt évek során a jegybank meghozott. Itt szeretném kiemelni az aranytartalék folyamatos növelését. Ezt 2018-ban kezdte el a Magyar Nemzeti Bank, akkor 3 tonna aranytartalékkal bírtunk. Ezt az elmúlt évek során 110 tonnára növelte a Magyar Nemzeti Bank, ami azt jelenti, hogy egy főre vetítve jelenleg Magyarországnak van a legnagyobb aranytartaléka, 0,37 uncia/fő.

Mindig is hangsúlyoztuk, hogy az aranytartalék növelése a Magyar Nemzeti Bank számára nemzetstratégiai döntés. Úgy emlékszem, a korábbi években ennek kapcsán is kaptunk azért elég sok kritikát, hogy mi szükség van még aranyat fölhalmozni ebben az időszakban. Én úgy láttam, hogy ezek a kritikák azért az elmúlt egy-másfél évben elhalkultak, amikor minden újságcikk, minden hír arról szólt, hogy éppen az aranyárfolyam hogyan üt át újabb és újabb csúcsokat.

Tehát azt gondolom, hogy most már visszatekintve nem kérdés az, hogy a nemzetstratégiai szempontok alapján is indokolt volt az aranytartalék növelése. Itt is csak egy számadatot engedjenek meg. Tehát a vásárláskori értéke az aranynak körülbelül 5 milliárd euró, a jelenlegi piaci értéke az aranytartalékunknak valahol 9 milliárd euró körül van. Tehát azt gondolom, az az értéknövekedés, ami az aranyon bekövetkezett, az idei évben már még egyszer azt fogja okozni, hogy a sajáttőke-pozíciója a jegybanknak elkezd javulni.

(Dr. Szűcs Lajos elfoglalja a helyét a jegyzői székben.)

Végezetül a tudományos, nemzetközi kapcsolatait szeretném a jegybanknak még röviden értékelni. 2022-23-ban is több mint tíz könyvet jelentettünk meg, és nagyjából hetven szakmai jelentésünk volt. Talán még egy területet szeretnék ezen feladatainkon belül kiemelni, az a digitalizációnak a jegybankipénz-fejlesztésekben elért implementálása. Itt is az elmúlt hónapokban született meg az a döntés a Central Banking részéről, hogy a Magyar Nemzeti Bank digitális jegybankpénz kísérleti projektjét az év jegybanki (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) innovációjává választották, ami, azt gondolom, jól mutatja azt, hogy a 2022-23-as év fejlesztései sikeresek voltak ezen a téren.

Utolsó mondatként engedjék meg, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztéséről számoljak be. Itt a Magyar Nemzeti Bank célja továbbra is az, hogy a globális jegybanki és pénzügyi hálózatok jelentős központjává váljon. Prioritás mind a nyugati, mind a keleti kapcsolatok erősítése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt gondolom, hogy itt a Lámfalussy-konferencia és a Budapest Eurasia Forum nemzetközi szinten is jegyzett konferenciává vált ebben az időszakban.

Ennyit szerettem volna nagyon röviden elmondani. Még egyszer, azt gondolom, az időszak kulcsa a stabilitás fenntartása, a stabilitás megőrzése és a növekedés lehetőségének a biztosítása. Azt gondolom, minden feladatunkat ennek szellemiségében végeztük, és minden mandátumunkat a nap végén sikeresen teljesítettük. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)