Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Kúria beszámolója okán először is az MSZP nevében szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak az igazságügyi alkalmazottaknak és bíróknak, akik nap mint nap szakmai elhivatottsággal, alázattal és fáradhatatlan kitartással dolgoznak a folyamatos pénzügyi kizsigerelés és a politikai nyomás mellett. Az ő munkájuk a jogállamiság és az igazságosság egyik legfontosabb pillére, amelyre a társadalom bizalma és rendje épül. Éppen azért, mert a bírói és igazságügyi alkalmazotti kar többsége egyébként elhivatottsággal végzi a munkáját, szomorú, hogy a Kúria elnöke kapcsán kevésbé lehet elismerően szólni.

Kezdjük a Kúria és annak jelenlegi elnökének kinevezésével kapcsolatos történettel, amely jól szemlélteti, hogyan élt vissza a kormánytöbbség a jogalkotás lehetőségével saját pártpolitikai érdekei érdekében! Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke az Emberi Jogok Európai Bíróságán szerzett 17 éves tapasztalata ellenére elvesztette tisztségét a Legfelsőbb Bíróság Kúriává történő átalakítása során. A kormány azt állította, hogy Baka András nem rendelkezett a szükséges ötéves bírói tapasztalattal. Ez a döntés teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy Baka András hosszú éveken át dolgozott nemzetközi igazságszolgáltatásban.

Ezzel szemben 2019-ben már megváltoztatták a szabályokat, hogy az alkotmánybírói vagy nemzetközi igazságszolgáltatási tapasztalat is előnyt jelenthessen a Kúria elnöki tisztségének elnyeréséhez. Ennek a jogszabály-módosításnak a célja egyértelmű volt, lehetővé tenni dr. Varga Zs. András kinevezését, aki mára a Kúria elnöke is lett. Ez a szándékos, személyre szabott jogalkotás nemcsak a jogállamiságot sérti, hanem a bírói függetlenséget és az igazságszolgáltatás hitelességét is aláássa.

Varga Zs. András pedig beváltotta ígéretét. Az elmúlt években a bírói függetlenség folyamatos támadásnak volt és van kitéve. A kormány céltudatosan és rendszerszinten igyekszik aláásni a bírói önigazgatás és önkormányzás alapelveit. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke szimbolikus figurája lett ezeknek a támadásoknak. Bírókat félemlítettek meg, egyeseket eltávolítottak, másokat pedig politikai okokból nem engedtek tisztséghez jutni. Fontos megjegyezni, hogy sem az OBT, sem a Fővárosi Ítélőtábla nem támogatta dr. Varga Zs. András kinevezését, ahogyan feleségének kinevezése is hasonló elutasításba ütközött bírói körökben. Mindezek ellenére a kormány figyelmen kívül hagyta a szakmai kritikákat, és szembement a bírók többségének akaratával.

Dr. Varga Zs. András működése sem mentes a bírói függetlenség korlátozásának vádjától. Támadta a bírók etikai kódexét, mondván, hogy túl sok szabadságot biztosít a bíróknak, de ennek egyik legújabb fejezete az volt, hogy Kovács András bírót két évre eltiltották a tanácsvezetéstől, miután nyilvánosan bírálta a bírói függetlenség sérülését. Kovács András egyébként az a bíró, aki korábban a kormány gyermekvédelmi népszavazási kérdéseinek egy részét jogellenesnek találta. Felmerül a kérdés, hogy a fegyelmi döntés nem egyszerűen kormányzati, politikai bosszú volt-e.

A bírói kar leuralásának és pénzügyi kizsigerelésének eredményei pedig már látszanak is. A legszomorúbb jel: a bírák nyilvános lemondása egyértelmű politikai nyomásgyakorlás, illetve a független ítélkezés ellehetetlenítése miatt. Ezek napjainkban is történnek.

Ezen túlmenően az elmúlt két évben több mint félezer jegyzőkönyvvezető hagyta el a bíróságokat Magyarországon, ami súlyos hatással van az igazságszolgáltatás mindennapi működésére. Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint 2022-ben és ’23-ban 545 igazságügyi alkalmazott távozott, csupán 98-an mentek nyugdíjba. A folyamatos felvétel ellenére a fluktuáció jelentős, az újonnan felvettek 30 százaléka már megszüntette jogviszonyát. A jegyzőhiány különösen a Fővárosi Törvényszéken súlyos, ahol 60 fővel csökkent a létszám, és országosan 103 fővel kevesebb jegyzőkönyvvezető és leíró dolgozik, mint 2022 végén. Az alacsony bérek miatt sokan a versenyszférába távoznak, ahol könnyebben megkereshetik ugyanazt az összeget, de inkább annak többszörösét.

A jegyzők munkája sokrétű és komplex, nem pusztán jegyzőkönyvek készítéséből áll. Nemzetközi elfogatóparancsokat adnak ki, határozatokat készítenek elő, adatkezelést végeznek, és speciális informatikai rendszereket kezelnek. A hiány miatt a megmaradt jegyzők egyre több bíróval kénytelenek együtt dolgozni, ami az ügyek kezelésében torlódásokhoz vezet.

Ez a bíróságok napi működését is súlyosan befolyásolja, mivel a bírók már az alapján alakítják ki ügyrendjüket, hogy mikor áll rendelkezésre jegyző. Történik mindez úgy, hogy a Kúria elnökének kifejezett törvényi feladata lenne, kell hogy legyen, hogy a bírói testületek működési feltételeit biztosítja, de egyébként legfőbb bíróként a teljes igazságszolgáltatást is képviselnie kellene, ilyen esetben akár a kormánnyal szemben is.

Áttérve a Kúria tevékenységére, a Kúria egyik legfontosabb feladata a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll. Dr. Varga Zs. András vezetése alatt ezek a területek is meglátásunk szerint politikai befolyás alá kerültek. Az 1/2022. KPJE-határozat különösen problematikus. Ebben a Kúria gyakorlatilag jogalkotó szerepet vállalt azzal, hogy megállapította, az önkormányzatok nem gazdálkodhatnak tulajdonosként a közterületekkel. Ez a döntés jelentősen korlátozza az önkormányzatok jogköreit, és szembehelyezkedik a helyi közösségek érdekeivel, hiszen megfosztja az önkormányzatokat azon joguktól, hogy a saját tulajdonuk egy jelentős részével a helyi közösségek érdekében tulajdonosként gazdálkodhassanak.

Egy másik jelentős döntés Budapesten született, amikor a Kúria jogszerűtlennek találta a több mint tíz éve alkalmazott behajtási hozzájárulás rendszerét, amely a túlsúlyos járművek által okozott többletterhelést lett volna hivatott ellensúlyozni. Az ilyen döntések ellehetetlenítik az önkormányzatokat abban, hogy a helyi lakosság érdekében lépéseket tegyenek.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP véleménye szerint Varga Zs. András továbbra is a bírói függetlenség letörésére megválasztott, a kormány politikai akaratát végrehajtani hivatott, mindenféle bírói támogatottság nélkül a legfelsőbb bírói székbe oktrojált politikai kinevezett. Ez érződik a tevékenységén, nyilatkozatain és a bírósági szervezetrendszer jelenlegi állapotán is. Beszámolója éppen ezért nem elfogadható, azt a Magyar Szocialista Párt nem fogja támogatni, mivel Varga Zs. András a Kúria elnökeként megválasztása pillanatában elfogadhatatlan volt, és semmit nem tett azért, annak érdekében az elmúlt időszakban, hogy valóban politikailag független főbíróként járjon el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Vastaps!)