{"cycle": 42, "id": "136-34", "date": "2024-12-18", "ulnap": 136, "seq": 34, "speaker": "Dr. Harangozó Tamás (MSZP)", "p_azon": "h056", "faction": "MSZP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása B/3717 A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2022. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében H/6058 A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2022. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámoló elfogadásáról B/8026 A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2023. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében H/9697 A Kúria elnökének a Kúria 2023. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámolója elfogadásáról", "iromany": "B/3717 · H/6058 · B/8026 · H/9697", "duration_s": 450, "position": null, "chars": 6802, "paragraphs": ["DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Kúria beszámolója okán először is az MSZP nevében szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak az igazságügyi alkalmazottaknak és bíróknak, akik nap mint nap szakmai elhivatottsággal, alázattal és fáradhatatlan kitartással dolgoznak a folyamatos pénzügyi kizsigerelés és a politikai nyomás mellett. Az ő munkájuk a jogállamiság és az igazságosság egyik legfontosabb pillére, amelyre a társadalom bizalma és rendje épül. Éppen azért, mert a bírói és igazságügyi alkalmazotti kar többsége egyébként elhivatottsággal végzi a munkáját, szomorú, hogy a Kúria elnöke kapcsán kevésbé lehet elismerően szólni.", "Kezdjük a Kúria és annak jelenlegi elnökének kinevezésével kapcsolatos történettel, amely jól szemlélteti, hogyan élt vissza a kormánytöbbség a jogalkotás lehetőségével saját pártpolitikai érdekei érdekében! Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke az Emberi Jogok Európai Bíróságán szerzett 17 éves tapasztalata ellenére elvesztette tisztségét a Legfelsőbb Bíróság Kúriává történő átalakítása során. A kormány azt állította, hogy Baka András nem rendelkezett a szükséges ötéves bírói tapasztalattal. Ez a döntés teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy Baka András hosszú éveken át dolgozott nemzetközi igazságszolgáltatásban.", "Ezzel szemben 2019-ben már megváltoztatták a szabályokat, hogy az alkotmánybírói vagy nemzetközi igazságszolgáltatási tapasztalat is előnyt jelenthessen a Kúria elnöki tisztségének elnyeréséhez. Ennek a jogszabály-módosításnak a célja egyértelmű volt, lehetővé tenni dr. Varga Zs. András kinevezését, aki mára a Kúria elnöke is lett. Ez a szándékos, személyre szabott jogalkotás nemcsak a jogállamiságot sérti, hanem a bírói függetlenséget és az igazságszolgáltatás hitelességét is aláássa.", "Varga Zs. András pedig beváltotta ígéretét. Az elmúlt években a bírói függetlenség folyamatos támadásnak volt és van kitéve. A kormány céltudatosan és rendszerszinten igyekszik aláásni a bírói önigazgatás és önkormányzás alapelveit. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal korábbi elnöke szimbolikus figurája lett ezeknek a támadásoknak. Bírókat félemlítettek meg, egyeseket eltávolítottak, másokat pedig politikai okokból nem engedtek tisztséghez jutni. Fontos megjegyezni, hogy sem az OBT, sem a Fővárosi Ítélőtábla nem támogatta dr. Varga Zs. András kinevezését, ahogyan feleségének kinevezése is hasonló elutasításba ütközött bírói körökben. Mindezek ellenére a kormány figyelmen kívül hagyta a szakmai kritikákat, és szembement a bírók többségének akaratával.", "Dr. Varga Zs. András működése sem mentes a bírói függetlenség korlátozásának vádjától. Támadta a bírók etikai kódexét, mondván, hogy túl sok szabadságot biztosít a bíróknak, de ennek egyik legújabb fejezete az volt, hogy Kovács András bírót két évre eltiltották a tanácsvezetéstől, miután nyilvánosan bírálta a bírói függetlenség sérülését. Kovács András egyébként az a bíró, aki korábban a kormány gyermekvédelmi népszavazási kérdéseinek egy részét jogellenesnek találta. Felmerül a kérdés, hogy a fegyelmi döntés nem egyszerűen kormányzati, politikai bosszú volt-e.", "A bírói kar leuralásának és pénzügyi kizsigerelésének eredményei pedig már látszanak is. A legszomorúbb jel: a bírák nyilvános lemondása egyértelmű politikai nyomásgyakorlás, illetve a független ítélkezés ellehetetlenítése miatt. Ezek napjainkban is történnek.", "Ezen túlmenően az elmúlt két évben több mint félezer jegyzőkönyvvezető hagyta el a bíróságokat Magyarországon, ami súlyos hatással van az igazságszolgáltatás mindennapi működésére. Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint 2022-ben és ’23-ban 545 igazságügyi alkalmazott távozott, csupán 98-an mentek nyugdíjba. A folyamatos felvétel ellenére a fluktuáció jelentős, az újonnan felvettek 30 százaléka már megszüntette jogviszonyát. A jegyzőhiány különösen a Fővárosi Törvényszéken súlyos, ahol 60 fővel csökkent a létszám, és országosan 103 fővel kevesebb jegyzőkönyvvezető és leíró dolgozik, mint 2022 végén. Az alacsony bérek miatt sokan a versenyszférába távoznak, ahol könnyebben megkereshetik ugyanazt az összeget, de inkább annak többszörösét.", "A jegyzők munkája sokrétű és komplex, nem pusztán jegyzőkönyvek készítéséből áll. Nemzetközi elfogatóparancsokat adnak ki, határozatokat készítenek elő, adatkezelést végeznek, és speciális informatikai rendszereket kezelnek. A hiány miatt a megmaradt jegyzők egyre több bíróval kénytelenek együtt dolgozni, ami az ügyek kezelésében torlódásokhoz vezet.", "Ez a bíróságok napi működését is súlyosan befolyásolja, mivel a bírók már az alapján alakítják ki ügyrendjüket, hogy mikor áll rendelkezésre jegyző. Történik mindez úgy, hogy a Kúria elnökének kifejezett törvényi feladata lenne, kell hogy legyen, hogy a bírói testületek működési feltételeit biztosítja, de egyébként legfőbb bíróként a teljes igazságszolgáltatást is képviselnie kellene, ilyen esetben akár a kormánnyal szemben is.", "Áttérve a Kúria tevékenységére, a Kúria egyik legfontosabb feladata a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll. Dr. Varga Zs. András vezetése alatt ezek a területek is meglátásunk szerint politikai befolyás alá kerültek. Az 1/2022. KPJE-határozat különösen problematikus. Ebben a Kúria gyakorlatilag jogalkotó szerepet vállalt azzal, hogy megállapította, az önkormányzatok nem gazdálkodhatnak tulajdonosként a közterületekkel. Ez a döntés jelentősen korlátozza az önkormányzatok jogköreit, és szembehelyezkedik a helyi közösségek érdekeivel, hiszen megfosztja az önkormányzatokat azon joguktól, hogy a saját tulajdonuk egy jelentős részével a helyi közösségek érdekében tulajdonosként gazdálkodhassanak.", "Egy másik jelentős döntés Budapesten született, amikor a Kúria jogszerűtlennek találta a több mint tíz éve alkalmazott behajtási hozzájárulás rendszerét, amely a túlsúlyos járművek által okozott többletterhelést lett volna hivatott ellensúlyozni. Az ilyen döntések ellehetetlenítik az önkormányzatokat abban, hogy a helyi lakosság érdekében lépéseket tegyenek.", "Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP véleménye szerint Varga Zs. András továbbra is a bírói függetlenség letörésére megválasztott, a kormány politikai akaratát végrehajtani hivatott, mindenféle bírói támogatottság nélkül a legfelsőbb bírói székbe oktrojált politikai kinevezett. Ez érződik a tevékenységén, nyilatkozatain és a bírósági szervezetrendszer jelenlegi állapotán is. Beszámolója éppen ezért nem elfogadható, azt a Magyar Szocialista Párt nem fogja támogatni, mivel Varga Zs. András a Kúria elnökeként megválasztása pillanatában elfogadhatatlan volt, és semmit nem tett azért, annak érdekében az elmúlt időszakban, hogy valóban politikailag független főbíróként járjon el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Vastaps!)"]}