Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Gazdasági Bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Könnyű dolgom van, hiszen Virág Barnabás alelnök úr nagyon részletesen és minden képviselői felszólalásra kitérve olyan szakmai válaszokat adott, ami egyértelmű és világos képet ad arról, hogy mi a valóság.

Sajnos ellenzéki képviselőtársaim ez esetben sem hazudtolták meg önmagukat. Talán Z. Kárpát Dániel képviselő úr volt az egyedüli kivétel, aki szakmai kérdésekkel is foglalkozott a felszólalása során. Van számtalan olyan kérdés, amiben egyébként, például a költséges, átlagosnál magasabb költségeket viselő bankolás, vagy éppen a fogyasztóvédelmi kérdések további szigorítása, kormánypárti képviselőként én is egyet tudok érteni.

Amit azonban Gréczy Zsolt képviselő úr, illetve Gelencsér Ferenc mondtak, azok olyan súlyú politikai vádak, szakmailag teljesen megalapozatlanul, amint az az alelnök úr imént elmondott felsorolásából és valós tényadatokat közlő összesítéséből kiderül, amire mindenképpen reagálnunk kell.

Az nem lep meg, hogy Gréczy Zsolt felszólalásában gyakorlatilag egyetlen mondatot sem ejtett a 2022-es és 2023-as időszakról, hiszen ehhez már az ellenzéki képviselők részéről hozzászoktunk. De azért az, hogy infláció tekintetében ezt a kormányt vádolja azzal, hogy Európában csúcsrekorderek vagyunk inflációban, ahogy alelnök úr is elmondta, mindannak ellenére, hogy összefüggéseket, nemzetközi összefüggéseket nem vesz figyelembe, azt gondolom, hogy arcpirító.

(Bakos Bernadettet a jegyzői székben Z. Kárpát Dániel váltja fel.)

Arról nem is beszélve, hogy ha megnézzük a 2002-2010 közötti időszakot, képviselő úr, amire ön is hivatkozott, akkor ez alatt a nyolc év alatt összesen két olyan év volt, kettő, amikor a jegybank által elvárt toleranciasávon belül mozgott az infláció: 2005-ben 3,6 százalék volt, 2006-ban 3,9. Az összes egyéb évben meg sem közelítette a 3-4 százalék közötti sávot; miközben az Orbán-kormány első tíz évében, 2010-19 között volt három olyan év, amikor nulla volt az infláció, sőt két évben defláció volt Magyarországon, egyetlen év kivételével pedig mindig a toleranciasávon belül mozgott az infláció mértéke, tehát 3 és 4 százalék között volt.

Azt pedig természetesen visszautasítom, hogy mi az adóemelések kormánya lennénk. (Gréczy Zsolt: Ötven új adót vezettetek be!) Nem, képviselő úr, ön tévedésben van. Az adóemelések kormánya az önök kormánya volt; mi az adócsökkentések kormánya vagyunk. Egyetlenegy (Gréczy Zsolt: Ötven új adó!), egyetlenegy adónemet tudott felhozni a parlamenti vitában, képviselő úr: ez a jövedéki adó volt, amiről ön is pontosan tudja, hogy az Európai Unió előírása. Az Európai Unió előírása az minden évben a tagállamok részére, hogy a jövedéki adót milyen szintre kell emelni, és Magyarország ebben a kérdésben is a toleranciasávon belül a legalacsonyabb adószintet választja. Csak mondom. Tehát mi nem az adóemelés, hanem az adócsökkentés kormánya vagyunk. (Gréczy Zsolt: Ötven új adót vezettetek be!)

Az pedig, amit Gelencsér Ferenc úr a felszólalásában művelt, ehhez már hozzászoktunk a Gazdasági Bizottság ülésén. Jegybankalelnök úr nagyon diszkréten és nagyon finoman fogalmazta meg azokat a tárgyi tévedéseket, amelyektől hemzsegett Gelencsér képviselő úr hozzászólása. Igen, ezt írtam fel magamnak, de ezt már a vita zárásaként alelnök úr elmondta. Képviselő úr, az a pénz, amit ön keres, az a magyar vállalkozásoknál és a magyar családoknál van. Hálásan kell megköszönnünk a jegybanknak (Gelencsér Ferenc felnevet.) egyébként azt az együttműködését, a kormánnyal való együttműködését, amelynek köszönhető az a gazdasági növekedés, a gazdaság stabilitása és erősítése és ezáltal a költségvetési stabilitás megteremtése, ami 2013-tól a Nemzeti Bank és a magyar kormány együttműködésével a magyar gazdaságfejlesztésben történt, és ami példa nélküli az elmúlt száz évben, képviselő úr, hogy ilyen időszakot le tudjunk írni. Ennek köszönhető az, hogy a jegybank állni tudta a sarat. Ha ezeket a kockázatokat, pénzügyi kockázatokat a kis- és középvállalkozásoknak vagy éppen a nagyvállalatoknak kellett volna futni, és az állam nem vezet be kamatstopot, amivel a magyar családokat megkíméli, akkor nemcsak a magyar vállalkozások tízezrei, hanem a magyar családok százezrei mentek volna tönkre.

Ugyanúgy, ahogy a Gréczy képviselő úr által idézett kormányzati időszakban, 2002 és 2010 között, amikor devizahitelekbe hajtották bele az embereket, és egy közgazdasági nonszenszt hajtottak végre: devizahiteleket vetettek fel, devizaalapú hiteleket vetettek fel a családokkal (Gréczy Zsolt: Ti vezettétek be a devizahitelt! Matolcsy György és Járai Zsigmond!), úgy, képviselő úr, hogy semmiféle devizabevételük nem volt, tehát fedezeti oldalon nem volt. (Gréczy Zsolt: Ti vezettétek be a devizahitelt! Járai Zsigmond és Matolcsy György!) Nem, mi nem azt vezettük be, képviselő úr, rosszul emlékszik. Mi 2001-ben egy 4 százalékos fix kamatozású, forintalapú hitelt vezettünk be (Gréczy Zsolt: Ti vezettétek be!) a családi otthonteremtési programban, ezt önök megszüntették. A Medgyessy-kormány első döntése volt ezt megszüntetni 2003-ban, és utána hajszolták bele a magyar családokat a devizahitelekbe úgy, hogy az embereknek fogalmuk sem volt az árfolyamkockázatról, fogalmuk sem volt róla, és tettek tönkre közel egymillió családot (Gréczy Zsolt: Ti vezettétek be a devizahitelt!), több mint 960 ezer család sínylette meg ezeket a devizahiteleket. (Gréczy Zsolt: Amit ti vezettetek be!) És ha nincs megint csak a jegybank és nincs a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, aki azt mondja, hogy vezessük ki a devizahiteleket, így megint megelőzve egyébként a nemzetközi piacot; emlékezzenek vissza a svájci frank megerősödésére, ha előtte három hónappal nem szüntetjük meg a devizahiteleket, és nem mentesítjük ez alól az embereket, akkor nem egymillió család ment volna tönkre, képviselő úr, hanem másfél millió.

(12.20)

Tehát bennünket azzal vádolni, hogy mi nem teszünk meg mindent a magyar családok megmentése érdekében, szemérmetlenség.

Gelencsér képviselő úrnak pedig innen is üzenem azt, hogy inkább köszönettel tartozik a Magyar Nemzeti Bank vezetésének azért, hogy megkímélte a magyar vállalkozások közel felét és a magyar családok nagy részét attól, hogy ezt a közel 2000 milliárd forintot a magyar családoknak, a magyar vállalkozásoknak kelljen kifizetnie. Mellesleg, ahogy azt alelnök úr az expozéjában elmondta, az aranytartalék növelésével körülbelül 2000 milliárd forintnyi nyereséget tud elkönyvelni ma árfolyamnyereségként az aranyon a Magyar Nemzeti Bank ‑ erről is mindenképpen illik szót ejteni. Tehát azt gondolom, hogy méltatlan támadások érték a jegybank elnökét, Matolcsy Györgyöt az ellenzéki képviselők felszólalásai révén. (Gréczy Zsolt: Nem! Nagy Márton részéről!) Azt gondolom, hogy egy olyan 12 éves időszakon vagyunk túl, vagy leszünk túl márciusban, amely alatt számos olyan intézkedés történt, amely meghatározó a magyar gazdasági növekedés, a magyar vállalkozások megerősítése szempontjából.

Gelencsér Ferenc úr újabb tárgyi tévedését kell korrigálnom itt is, mert képviselő úr ‑ nem is értem, hogy milyen gondolattól vezérelve ‑ arról beszél, hogy a magyar kormány elzavarja a jegybankelnököt. Képviselő úr, ha ön ismerné a jegybankról szóló törvényt, ismerné a Ház működését és a magyar kormánynak a mozgásterét, akkor pontosan tudná, hogy semmilyen ráhatása nincs erre a miniszterelnöknek. Sőt, mi ettől szenvedtünk 2010 és 2013 között, hogy egy olyan elnöke volt a Magyar Nemzeti Banknak, aki nem volt hajlandó együttműködni a magyar kormánnyal, és óriási probléma és nagyon nagy küzdelem volt számunkra, hogy 2013-ig ezt az időszakot kihúzzuk. De sem a magyar parlamentnek, sem a magyar kormánynak nincs lehetősége arra, hogy egy független intézménynek az elnökét leváltsa.

Képviselő úr, felhívom a figyelmét arra, hogy lejár a mandátuma Matolcsy Györgynek márciusban, nem elzavarja a kormány, hanem lejár a mandátuma, és a miniszterelnök Varga Mihályt jelölte jegybankelnöknek, akit egyébként, megint csak nem mellesleg ‑ ezt önnek tudnia kell ‑, a magyar parlament jóváhagyásával a köztársasági elnök nevez ki, mert a függetlenséget így lehet biztosítani e nagyon fontos intézmény számára.

Tehát összegzésként azt kell mondanom önöknek, hogy a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György elnök úr vezetése alatt 2022-ben és 2023-ban, ahogy az azt megelőző években is, a törvény által előírt mandátumával összhangban működött, intézkedései és programjai nagymértékben hozzájárultak az árstabilitás helyreállításához az inflációs hullámot követően, valamint támogatta a pénzügyi és pénzpiaci stabilitást, mindezeken keresztül pedig lehetővé tette, hogy a magyar gazdaság újra növekedési szakaszba lépjen.

Tehát szeretném még egyszer megköszönni Matolcsy György elnök úrnak, Virág Barnabás alelnök úrnak, alelnöktársainak és a Magyar Nemzeti Bank teljes dolgozói létszámának azt, hogy ilyen áldozatkész, szakmailag kiemelkedő munkát végeztek és a kormánnyal együttműködve segítettek a gazdasági nehézségek leküzdésében. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)