Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Tulajdonképpen nincs közöttünk vita, hiszen, gondolom, ebben a Házban senki nem vitatja, hogy a szentestét családi körben tölteni sokkal kellemesebb, jobb dolog, mint valahol a munkahelyen tevékenykedni.

(9.40)

Az alapvető különbséget kettőnk között ‑ nem először váltunk ebben a témában szót ‑ ott látom, hogy ön az emberi szándékokat és magatartást vagy, ha úgy tetszik, a családok békéjét és a gazdaságot szembeállítja egymással.

Képviselő Úr! A gazdaság a családokért van, és ha a gazdaság teljesítménye nem megfelelő, urambocsá, rossz, akkor a családoknak sem jó, nemcsak szenteste, hanem máskor sem. Tehát a kettőt ilyetén, én úgy gondolom, nem szabad szembeállítani, a kettővel együtt, egymásra figyelve és a kettő harmóniájával kell valahogy előbbre lépni.

Képviselő Úr! Felszólalásában ön is említette, hogy van olyan európai ország, ahol már bevezették, van, ahol most vezetik be, és van, ahol, gondolom, vizsgálják ‑ nem tudom, de feltételezzük, hogy van, ahol ezt vizsgálják. Ez azt mutatja, hogy ez másutt is ilyen kérdéseket vetett fel, és az országok akkor élnek a munkaszüneti napok számának a gyarapításával, amikor azt a gazdaságuk megengedi. Ha jól emlékszem, ön a felszólalásában éppen Lengyelországot említette, hogy mostanában vezette be. Tudjuk, hogy Lengyelország a világ egyik legkatolikusabb országa, feltehetően oka volt annak, hogy csak most vezették be, mert ha csak az egyéb, ön által említett emberi elemeket nézték volna, akkor ott ez már hosszú évekkel ezelőtt munkaszüneti nappá lett volna nyilvánítva.

Képviselő Úr! Csak a precizitás és a tények rögzítése miatt ismétlem meg a korábban mondottakat, hogy az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban Magyarországon a munka törvénykönyve szabályozza a munkaszüneti napokat. Ezek szerint jelenleg ez január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A dátumokból látható, hogy a munkaszüneti napok között vannak nemzeti ünnepek és vannak vallási tradíciókon nyugvó munkaszüneti napok.

Azt, hogy a Fidesz ezt mindenkor, kezdettől fogva fontosnak tartotta, mi sem bizonyítja jobban, hogy mindenszentek napját az akkori kormány a Fidesz javaslatára 2000-ben nyilvánította munkaszüneti nappá, nagypéntek pedig a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselői javaslatára 2017 óta munkaszüneti nap. Tehát ez mindig napirenden volt, és amikor a gazdaság oda jutott, akkor ezeket mi megléptük. Magyarországon így jelenleg 11 munkaszüneti nap van, ezzel Európa középmezőnyében vagyunk, például Belgiummal vagy Svédországgal egy szinten; Németországban 9 munkaszüneti nap van.

Ahogy az elmondottakból kitűnik, az elmúlt 23 évben az Országgyűlés a Fidesz-KDNP kezdeményezésére két új munkaszüneti nap bevezetéséről döntött. A magyar kormány elkötelezett a keresztény értékek és a családbarát politika mellett, számos intézkedést hoztunk annak érdekében, hogy támogassuk a családokat, megkönnyítsük az ünnepek meghitt megélését például a családtámogatási rendszerrel, a többgyermekes szülők adókedvezményeivel vagy a gyermekes családok számára biztosított otthonteremtési programok bevezetésével.

Azt gondolom, nem kell megismételnem ön előtt, ön sem vitatja azt, hogy a munkanapok számának idő előtti vagy alapvető gazdasági érdekeket sértő csökkentése nem jó az országnak, nem jó a gazdaságnak, nem jó a családoknak. Ezért a szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását mi egy komoly, megfontolást érdemlő javaslatnak tartjuk, melynek idejét, bevezetésének módját továbbra is kellő alapossággal vizsgáljuk, figyelembe véve az ország teherbíró képességét. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)