Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az elnök nem én vagyok, hanem Vajda Zoltán, aki majd utánam következik, én csak a többségi véleményt szeretném elmondani. Köszönöm szépen.

Mélyen tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A 2025. évi központi költségvetés törvényjavaslata fekszik előttünk, amelynek általános vitája november 27-én és 28-án zajlott le itt a Házban. A költségvetési törvényt a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtárgyalta, s mint a kijelölt bizottság előadója ezúton az ő véleményüket is ismertetem.

A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, és illeszkedik a jogrendszer egységébe, valamint megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

A tárgyaló bizottságok véleményeit fogom elsorolni. Először a Költségvetési Bizottságét.

Az elhúzódó orosz-ukrán háború nagyfokú bizonytalanságot jelent hazánk gazdaságára nézve, ezért döntött úgy a kormány, hogy az amerikai elnökválasztás után nyújtja be a jövő évi költségvetést. Az eredményt ismerjük, és egyértelműen bizakodhatunk egy mihamarabbi tűzszünet elérésében.

A jövő évi költségvetés középpontjában az új gazdaságpolitika áll. Annak érdekében, hogy a gazdaságot dinamizálni tudja a kormány, sok új beruházás elindításáról döntött. Összesen háromszáz beruházás kezdődik el mintegy 8100 milliárd forint összköltségvetéssel, amelyből 2025-ben mintegy 480 milliárd forint kerül majd kifizetésre.

(13.10)

A jövő évre várható gazdasági növekedés másik lába pedig a reálbérek markáns növekedése következtében élénkülő fogyasztás lesz. A kormány várakozása az, hogy a gazdasági növekedésben továbbra is meghatározó szerepe lett a termelőkapacitásokat bővítő beruházásoknak és a hatékonyságot javító technológiai fejlesztéseknek. A kedvezőtlen külső körülmények ellenére 2023-ban 26 százalékon állt a beruházási ráta, amely 2025-ben ismét növekedésnek indulhat.

A magyar gazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások számára elindítása kerül a Demján Sándor-program, amely kedvezményes finanszírozási lehetőségekkel, adminisztrációs terhek csökkentésével és a digitalizáció előmozdításával segíteni fogja a hazai vállalkozások fejlődését. A program célja, hogy elősegítse a kis- és középvállalkozások nemzetközi versenyképességét és növekedési potenciálját, miközben hozzájárul a gazdaság fenntartható növekedéséhez. Az elhúzódó háború miatt a költségvetésben továbbra is számolni kell az ország védelmével. A legfontosabb cél, hogy az ország kimaradjon a háborúból, és a határok pedig biztonságosak maradjanak.

A Külügyi Bizottság véleménye. Mivel Európa hazánk messze legnagyobb exportpiaca, és mivel az olcsó energia a gazdasági versenyképesség egyik alapvető feltétele, ez alól a gyengülés alól Magyarország sem tudja teljes mértékben kivonni magát. Erre az új helyzetre adott válasz a kormány által meghirdetett új gazdaságpolitika, aminek kulcseleme a gazdasági semlegesség stratégiája. Ez a stratégia a megfelelő válasz a szomszédunkban zajló háború következtében jelentkező gazdasági lassulásra, ugyanakkor az európai államok vezetésében és az ebből fakadó külpolitikájában bekövetkező változásoknak köszönhetően belátható időn belül közelebb kerülhetünk a háború lezárásához is. Ha pedig a körülmények adottak, a béke költségvetése által tükrözött új gazdaságpolitika a 2025. év végére visszaállíthatja a magyar gazdaságot arra a növekedési pályára, amit a koronavírus-járvány, a háború, a szankciók, az energiaár és az abból fakadó inflációs válság tört meg.

A Fenntartható Fejlődés Bizottságának véleménye. A 2024. évi globális fenntartható fejlődési jelentés alapján Magyarország a 167 vizsgált országból a 20. helyen áll. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hazánknak nincs további tennivalója ezen a területen, de biztató, hogy 55,9 százalékban a fenntartható fejlődési célok megvalósítása a megfelelő úton halad, míg 16,2 százalékban korlátozott előrehaladást mutat.

Szintén fontos megjegyezni, hogy Magyarország az európai uniós tagállamok sorában az elsők között foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. A fenntarthatóság ugyanakkor nemcsak kormányzati kérdés, az egyes személyek, családok, vállalkozások is olyan célokat, értéket kell hogy képviseljenek, olyan döntéseket kell hogy hozzanak, amelyek biztosíthatják a fenntartható társadalom elérését. Az emberek környezettudatos döntései és a hosszú távú gondolkodás csak célzott, szemléletformáló programok révén válhatnak széles körűvé, és ezekre az eseményekre a 2025. évi költségvetés is támogatást nyújt. Ezen célok megvalósításának kiemelkedő eszköze a LIFE-program. Ez a program a környezetvédelmi pályázatok között szerepel, amelynek támogatására a központi költségvetésben szintén különítettek el támogatást.

A Gazdasági Bizottság véleménye. A 2025. évi költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely minden forrást tartalmaz ahhoz, hogy tovább növeljük a családok támogatását, megerősítsük a vállalkozásokat, megőrizzük a rezsicsökkentést és a nyugdíjak értékét. A munkaalapú gazdaság a válságok idején is megvédte Magyarországot, hiszen meg tudtuk tartani a 2010 óta létrehozott egymillió új munkahelyet. Az új gazdaságpolitikai akcióterv három pillére 21 pontban kívánja megvalósítani a jövedelmek vásárlóerejének növelését, a megfizethető lakhatás biztosítását, valamint a Demján Sándor-programmal a hazai vállalkozások méretének emelését. Elsődleges a nyugdíjak reálértékének megőrzése és a 13. havi nyugdíj biztosítása, valamint a dinamikus bérnövekedés megalapozása és a jövedelmek vásárlóerejének növelése.

A 2025-ös költségvetés több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére, ami duplája a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010. évi költségvetéshez képest. Az elmúlt évek béremelési programjainak köszönhetően a tanárok fizetése a következő évben eléri majd a diplomásátlagbér 80 százalékát. Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot, ami közel 2500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. Egészségügyi célokra pedig több mint 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni.

Mindezek alapján látható, hogy az új gazdaságpolitikai akcióterv és a jövő évi költségvetés megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a járvány előtti magas ütemű növekedési pályára, amely képes lehet az Európai Unió átlaga feletti növekedés elérésére. Ezen várakozást alátámasztja az is, hogy bár Európa lemaradóban van a gazdasági versenyben, Magyarországtól többek között az Európai Bizottság, az IMF, az OECD és a hitelminősítők is kiemelkedő teljesítményre számítanak a következő években.

A Honvédelmi Bizottság véleménye. A Honvédelmi Bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A Népjóléti Bizottság is ugyanezt állapította meg, valamint a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Igazságügyi Bizottság is. A Kulturális Bizottság hasonlóképpen járt el.

A Mezőgazdasági Bizottság véleménye. Egy kihívásokkal és izgalmakkal teli időszak áll mögöttünk. Ha visszatekintünk az időben, azt tapasztalhattuk, hogy a Fidesz-KDNP-kormány megvédte hazánkat az Ukrajnából származó és a magyar piacokat dömpingszerűen elárasztó mezőgazdasági termékekkel szemben, ugyanis a gazdálkodók érdekében nemzeti hatáskörben meghosszabbította és kiterjesztette az ukrán gabonaimport-tilalmat. Majd ezután az idei év első félévében, ha Nyugat-Európára tekintettünk, azt láthattuk, hogy az európai gazdálkodók egy emberként felállva tüntettek Brüsszel elhibázott agrárpolitikai intézkedései ellen, amelyek aránytalan bürokratikus terhet róttak a gazdálkodókra.

A 2025. évi agrárköltségvetés agrárminisztériumi fejezete 233 milliárd forint, amelyhez kapcsolódik a Nemzeti Földalap fejezet, amely 13,5 milliárd forintot, valamint az Uniós fejlesztések fejezet, amely 794 milliárd forintot tartalmaz. Ez összességében 1040 milliárd forintot jelent, továbbá költségvetésen kívüli közvetlen támogatásból mintegy 590 milliárd forint származik majd. Az agrárköltségvetés jelentős többletet tartalmaz számos előirányzat vonatkozásában az előző évihez képest. Így elmondhatjuk, hogy az időjárási viszontagságok, a globális piaci ingadozások és az energiaárak emelkedése ellenére az ágazat bizonyította erejét, hiszen nemcsak megőrizte a termelés folytonosságát, hanem hozzájárult a nemzetgazdaság stabilitásához is.

A Nemzeti Összetartozás Bizottságának véleménye. A nemzetpolitikában most az a feladatunk és a kihívás, hogy megőrizzük, amit építettünk, a nehézségek és a körülmények ellenére is. Ezt célozza a 2025. évi költségvetési tervezet is. Nemzetpolitikai szempontból a költségvetésben szereplő összegek garanciát jelentenek annak a munkának a folytatására, amely 2010 óta zajlik. A külhoni magyarok számára indított, rendszeressé vált programok, eszközök továbbra is rendelkezésre állnak 2025-ben. A külhoni magyarság részére biztosított támogatási formák a 2025. évi költségvetésben szintén biztosítottak, a nemzetpolitikai támogatásoknak stabil helye van a nemzeti költségvetésben. Mindezek alapján a Fidesz-KDNP-frakciószövetség képviselői támogatják a törvényjavaslatot.

(13.20)

A Nemzetbiztonsági Bizottság véleménye. A honvédelmi kiadások a tervezet szerint meghaladják majd az 1750 milliárd forintot, a rendvédelmi kiadások pedig el fogják érni az 1400 milliárd forintot. A 2025. évi költségvetés tervezetéből az is látszik, hogy a kormány kiemelten kezeli a nemzetbiztonsági szolgálatok támogatását. Az öt titkosszolgálatnak együttesen 162 milliárd forintot irányoz elő a törvényjavaslat. Ez az összeg négyszer akkora, mint amennyit a baloldal által készített utolsó, 2010-es költségvetés tartalmazott. Kijelenthető tehát, hogy a katonai és polgári szolgálatok 2025-ös költségvetési támogatása megteremti a pénzügyi hátterét annak, hogy megvédjük Magyarország békéjét, biztonságát és nemzeti szuverenitását.

A Vállalkozásfejlesztési Bizottság véleménye. A magyar gazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások is nehezen tudtak reagálni a különböző gazdasági változásokra, ezért a kkv-szektor megerősítése elengedhetetlen. Ennek szellemében indította útjára a kormány a Demján Sándor-programot. A program célja, hogy elősegítse a kkv-k nemzetközi versenyképességét és növekedési potenciálját, miközben hozzájárul a gazdaság fenntartható növekedéséhez.

A 2025-ös központi költségvetésben a kormány hangsúlyosan kezeli az energiaválságra és az infláció csökkentésére irányuló intézkedéseket. A büdzsé kiemelt figyelmet fordít a munkahelyteremtésre, a családok támogatására és a gazdasági növekedés ösztönzésére. Az energiaár-támogatási programok és az adókedvezmények révén a költségvetés célja, hogy erősítse a magyar gazdaság ellenállóképességét és biztosítsa a lakosság megélhetési biztonságát.

Az Európai Ügyek Bizottságának véleménye. A törvényjavaslat alapján a nemzetiössztermék-arányos államadósság 2025. év végére a nemzeti össztermék 72,6 százalékára csökkenhet a 2024. év végi 73,2 százalékról. Az uniós források tekintetében összességében mintegy 2751,6 milliárd forint juthat Magyarországra jövőre a költségvetésben megjelenő kohéziós alapok, agrár- és halászati alapok, valamint egyéb uniós programok, a költségvetésen kívüli közvetlen agrártámogatások révén. Az EU költségvetéséhez a magyar hozzájárulás pedig 697,7 milliárd forintot tesz ki.

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)