Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amit önök választójogi szabályozás kapcsán megalkotnak, az tulajdonképpen nem más, mint a legalizált választási csalás, annak is az intézményesített formája, és ezt folytatják most az aktuális erőviszonyokhoz szabott módosításokkal.

Szeretném önöknek jelezni így elöljáróban ‑ ezt megtettem már az Igazságügyi Bizottság ülésén is ‑, hogy lehet egy darabig toldozni-foldozni ezt a rendszert, lehet akár az utolsó pillanatokban is belenyúlni fontos szabályokba, hiszen kétharmados felhatalmazással rendelkeznek, gyakorlatilag bármit megtehetnek, függetlenül, hogy az ellenzéki képviselők mit mondanak. Ugyanakkor, ha átszakad a gát, és egy bizonyos ponton túl az emberek megelégelik mindazt, amit önök itt lassan másfél évtizede művelnek, akkor nem lesz az a választási rendszer, nem lesz az a választásiszabály-módosítás, nem lesz az a legalizált csalássorozat, amely megmentené önöket, hiszen egy ponton túl már mindegy, hogy hol lesznek a körzethatárok ‑ most még nem tartunk itt, de efelé haladnak az események ‑, mindegy, hogy trükköznek, hogy csoportosítanak át erősebb körzetekből gyengébbekbe választókat, hogy trükköznek a lakcímbejelentésekkel, átmasíroztatásokkal, előbb-utóbb ennek tényleg választási vereség lehet a vége.

Ami a számszerű javaslatokat illeti, azok kapcsán azt látjuk, hogy az eddigi 18 budapesti választókerületből meg akarnak hagyni 16-ot, tehát 18-ról 16-ra csökken a budapesti körzetek száma, és ezzel egyidejűleg a 12 Pest vármegyei választókerület 14-re növekszik. Tehát Budapesten 18-ból lesz 16, Pest vármegyében 12-ből lesz 14. Egy feltétlenül indokolt lenne a demográfiai és egyéb változások miatt, de ez a kettő már mindenképpen túlzásnak tűnik. Saját szájuk íze szerint rajzolják át, hiszen Budapesten 2022-ben 17:1 arányú vereséget szenvedtek, míg Pest vármegyét emlékezetem szerint 12:0-ra megnyerték. Egyéni mandátumszámokról beszélek.

Ugyanakkor az önök számára egyre kedvezőtlenebb belpolitikai változások, a közhangulat változásai egyáltalán nem garantálják azt, hogy akkor majd most 14:0-ra fognak nyerni Pest vármegyében, ezt hozzá kívánom tenni. Mindenesetre ‑ legalábbis a Budapestet és Pest vármegyét érintő egyéni küzdelmek tekintetében ‑ minimalizálni akarják a várható választási, egyéni mandátumszámban testet öltő veszteségeket.

Belenyúlnak ezen kívül ‑ erről még kevés szó esett ‑ Fejér és Csongrád-Csanád vármegyékbe is, hiszen hajánál fogva előrángatott érvekkel megtalálták ennek is az állítólagos alátámasztását.

Azonban vannak itt ettől is sokkal súlyosabb kérdések. Rögtön kezdjük a borítékkal kapcsolatos okfejtésekkel! Egyetlen képviselőtársamtól sem hallottam ‑ ez már meg sem lep, ez nem történt meg egyébként az Igazságügyi Bizottságban sem ‑, ami a Mi Hazánknak viszont feltűnt, hogy a borítékos rendszer teremtette meg eddig a láncszavazás lehetőségét, hiszen ez rendkívül egyszerű módon úgy történt, hogy a csalássorozatban részt vevő első választópolgár a ruházatában elrejtette a szavazólapokat, az üres borítékot dobta be az urnába. Mondjuk, kérdéseket vet fel, hogy a Választási Bizottság jelen lévő tagjainak hogy nem tűnt fel, hogy egy vékonyka boríték kerül az urnába, és nem pedig egy szavazólapokkal kitömött vastag boríték, de ezen most lépjünk túl. Kimegy az első adag szavazólap arra a helyre, ahol ellenőrzött módon, valószínűleg ellenérték fejében kitöltik arra, akire akarják, aki a jogtalan előnyt juttatja a választópolgárnak.

(13.40)

A második számú versenyző ezzel a már kitöltött, tehát ellenőrzött szavazólappal beballag a szavazófülkébe, beteszi a részére átnyújtott borítékba, ezt a borítékot elhelyezi az urnában, és a saját szavazólapját szintén üresen, kitöltetlenül kihozza ‑ a ruházatában elrejtve ‑ a szavazóhelyiségből.

Ennek egyetlen létező bizonyítéka este 7 óra után kerülhet elő, amikor is megtörténik az urnazárás, elkezdődik a szavazatszámlálás. Ha megvan az első üres boríték, azt abban a pillanatban jegyzőkönyvezni kell, és jó eséllyel ennek a szavazókörnek az eredményét megsemmisítik; és itt majd nem sokkal később meg kell ismételni a választásokat. A borítékos rendszer eltörlése, kategorikus eltörlése tehát könnyen lehet, hogy megszüntetné a láncszavazásokat, hiszen fogalmilag kizárt lenne az üres szavazólapok szavazóhelyiségből történő elvitele.

Ugyanakkor itt is hintapolitikát folytatnak; ez önökre tökéletesen jellemző: egyrészt-másrészt, egyfelől-másfelől; ilyen tessék-lássék alapon, „ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes” szabályozással, majd a tízezer-kétszázegynéhány választóhelyiségben eldöntik ilyen partikuláris jogalkalmazással meg jogértelmezéssel, hogy akarnak‑e használni borítékokat vagy sem. Azon kívül, hogy számottevő mértékben még a választási költségeket is csökkenti, de valószínűleg nem a borítékra fordított költségvetési tétel fogja romba dönteni ezt a költségvetést.

Meg lehetne tehát fontolni a borítékos rendszer megszüntetését, ha nem játsszák azt, hogy bizonyos helyeken, főleg kistelepüléseken a legtöbb választópolgár ‑ teljesen indokolatlanul ‑ segítséget kér és segítséget kap a szavazólap kitöltéséhez.

Annyira rossz egészségügyi állapotban nincs még a magyar lakosság, hogy ennyien alapos okkal hivatkozhatnak arra, hogy nem látják pontosan, hogy mi van a szavazólapon, és kérik a segítséget a kitöltésben. Ez gyakorlatilag az ellenőrzött szavazás teljesen törvénytelen, adott esetben bűncselekményt megvalósító jogintézményét jelenti immár másfél évtizede, hiszen itt az esetek döntő többségében a fideszes delegáltak majd általában a nyugdíjaskorú honfitársaink szavazatait tudják ellenőrizni. Tehát ha egyidejűleg ezt megszüntetjük és kigyomláljuk, akkor szerintem el lehet gondolkozni a borítékos rendszer megszüntetésén, hiszen azt, ahogy az előbb mondtam, elő tudjuk vele segíteni, hogy a láncszavazás is megszűnhet gyakorlatilag teljes mértékben.

De ne menjünk egyelőre túl távol a szavazóhelyiségektől, hiszen régi igazság a politikában, hogy a választás végeredménye nagyban függ attól, hogy kik és milyen módon számolják a szavazatokat. Ugye, ha csak kereken 10 ezer szavazóhelyiséget veszünk alapul, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy legalább ugyanennyi munkavállaló aktivista szükséges ahhoz, hogy minden jelölő szervezet legalább egy delegáltat eljuttasson ezekbe, és legalább a minimális védelme meglegyen a szavazatszámlálásnak. Hiszen a szavazatokat nem csak megszerezni kell. A Mi Hazánk Mozgalom is így van ezzel, nemcsak megszereznünk kell, hanem megvédeni is.

Na most, tekintettel arra, hogy a szavazatszámlálás igen komoly munka, főleg országgyűlési választások idején, ez a munka a választás napján általában már hajnali 5 óra vagy 5 óra 30 perc körül elkezdődik, és általában a választás napjának legalább, mondjuk, 23 óra vagy éjfél körül időpontjáig tart. Nagyobb szavazóhelyiségben akár átnyúlik a következő napba, tehát ez legalább két teljes munkanapot ölel fel.

Így azt gondolom, hogy nem túlzás úgy számolni, hogy ha egy delegált nettó 20 ezer forint juttatásban részesül, az semmiképpen nem nevezhető túlköltségelésnek, de 10 ezer szavazóhelyiségnél ez legalább 200 millió forintos költséget ró az adott jelölő szervezetekre. Ez önöknek egy kis-közepes táskányi készpénz, egy átlagos ellenzéki pártnak megoldhatatlan költségvetési probléma.

Ezért tisztelettel felvetjük annak a lehetőségét a Mi Hazánk Mozgalom részéről, hogy valamennyi, országos listát állítani képes párt esetében szavazóhelyiségenként legalább egy delegált költségének a finanszírozását vállalja magára az állam. Ha hirtelen elkezdenének kiabálni kormánypárti képviselők, hogy erre nincsen pénz, akkor jelzem, hogy ha 700 milliárd van Vodafone-vásárlásra meg 500 milliárd teljesen értelmetlen irodavásárlásra, akkor talán a bogrács aljáról össze lehet kaparni az ehhez szükséges költségvetési kereteket. Ez lehet közvetlen juttatás az állam részéről a delegáltak felé, de megoldható, hogy az országgyűlési választások idejére adott kampányfinanszírozást ennek az összegével megemelik annak érdekében, hogy minden, legalább országos listát állítani képes pártnak, tehát komoly társadalmi támogatottsággal rendelkező pártnak legalább egy őrszeme minden választóhelyiségben jelen legyen.

Ugyanis a legtipikusabb választási csalás, képzeljék el, az, amikor az adott pártra vagy adott párt egyéni jelöltjére leadott szavazatokat nemes egyszerűséggel átpakolják a Fidesz-listára és a Fidesz egyéni jelöltjére leadott szavazókötegekbe. Számos esetben fordult elő ilyen. Ez, ahogy szoktam mondani, a futballban a hatpontos meccs tipikus esete, hiszen az ellenzéki, akár a mi hazánkos jelölő szervezettől elveszi az általa jogosan megszerzett szavazatot vagy törvényesen megszerzett szavazatot, és szó szerint egy mozdulattal átteszik a Fideszre leadott szavazatok kötegébe. A 2014-es választásokon is találkoztunk ilyennel, és az akkori pártok esetében több helyen megfordultak az egyéni szavazóköri eredmények.

Ezt csak egy módon lehet kivédeni: ha az adott pártnak ott van a delegáltja a bizottságban, és ezt már a puszta jelenlétével is meg tudja akadályozni. Ilyen egyszerűen lehet elvenni szavazatot ellenzéki párttól. Nem feltétlenül kell belenyúlni, nem feltétlenül kell elillanó tintát használni, nem feltétlenül kell érvényteleníteni egy másik jelöltre vagy listára leadott szavazattal az adott pártra leadott voksokat. Elegendő egy mozdulattal áttenni, és temérdek munka egy másodperc alatt köddé válik, és méghozzá a Fidesz eredményét fogja hizlalni és gyarapítani. Éppen ezért lenne fontos az állam által finanszírozott pártdelegáltak intézményének bevezetésén elgondolkodni.

A leggyalázatosabb jogintézmények egyike ‑ valaki itt említette az előttem szólók közül ‑ a győzteskompenzáció intézménye. Többször mondtam önöknek, hogy amit itt önök társadalompolitika meg gazdaságpolitika kapcsán kialakítottak az elmúlt majd’ 15 esztendőben, az valahol a Balkán, Közép-Ázsia és Dél-Amerika egyvelege. Ez leginkább Közép-Ázsiára emlékeztet. Hát, ennyi erővel azt is lehetne mondani, hogy ott, ahol a Fidesz egyéni jelöltje nyer, ott már majdnem hogy két mandátumot szereztek.

Nyilván eltúloztam, de az, hogy bizonyos szegmensben egy választópolgár egy szavazata nem egyet ér, az egészen elképesztően gusztustalan! És ugye, minél inkább az önök számára erős körzetekben, az önök hagyományosan erős körzeteiben, ha az egyéni mandátumot szerzett fideszes jelölt nagyon sokat ráver a második helyezést elért, a második legtöbb szavazatot elért jelöltre, akkor nagyon nagy mennyiségű többletszavazat felkerül az önök országos listájára.

Jelzem önöknek, hogy enélkül sem 2014-ben, sem 2018-ban, sem 2022-ben nem szereztek volna kétharmados felhatalmazást. És mondják meg nekem, hogy hol igazságos az, hogy egy szavazat nem egyet ér! Nem tudnak azzal megelégedni, hogy egy adott körzetben fölényesen nyertek, és akkor ezzel az ügy el van intézve; önöké az egyéni mandátum? Nem, önöknek szokás szerint minden és még a mindentől is több kell; és ezek is ilyen módon, ilyen szabályok mellett gyarapítják az országos listás mandátumaik számát.

Aztán szóba került itt nagyon szerencsésen, és ezt lelkesen támogatja a Mi Hazánk Mozgalom ‑ sőt leginkább ez a mi szellemi termékünk ‑, a műveltségi cenzus bevezetése. Nagyon egyszerű a józan paraszti ésszel levezethető logika. Ha jogosítvány vagy gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges a nyolc általános iskolai végzettség, akkor egy ország következő négy évre történő vezetéséhez szükséges döntés megalapozásához is legalább legyen előírás a nyolc általános!

Tudjuk jól, hogy önök ebben nem érdekeltek, hisz ha megnézzük az önök választóinak jelentős többségét ‑ különösen bizonyos szociokulturális sajátosságokkal rendelkező és már nemcsak északkelet-magyarországi körzetekben ‑, akkor természetesen látható, hogy önök ebben ellenérdekeltek, de ettől függetlenül ezt a javaslatunkat fenntartjuk, és ha lehetőségünk lesz rá, akkor be is fogjuk ezt a változást vezetni. Ez egy olyan jellegű szabályozás, aminél, úgy hiszem, érdemes visszamenni e tekintetben legalábbis a múltba; nem egyéb, egy általános iskolai vagy elemi iskolai végzettséget feltételező vagy jelentő műveltségi cenzusnak helye van. Ebbe az irányba haladt az elmúlt 35 évben az úgynevezett demokrácia Magyarországon.

Aztán ideje lenne, tisztelt képviselőtársaim, ezt főleg a kormánypártiaknak mondom, a határon túli honfitársaink, nemzettestvéreink választójogát is rendezni. Ez túlfeszítené a jelen vita kereteit, de kész javaslata van erre is a Mi Hazánk Mozgalomnak, egy olyan, ha úgy tetszik, „a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad” című javaslattal, ami a szélsőbaloldali támogatások vitorlájából kifogni a szelet, ugyanakkor a mostaninál erősebb képviseletet jelentene a határon túli nemzettestvéreinknek, anélkül, hogy azt a kritikát alappal meg tudnák fogalmazni szélsőbaloldalról, hogy beleszólnak az ország vezetését, a törvényhozást megalapozó döntésekbe. Erről majd egy másik vita alkalmával nagyon szívesen, részletesen beszámolok önöknek.

(13.50)

Végül, de nem utolsósorban kerüljön terítékre a parlamenti küszöb intézménye. Ebben a javaslatcsomagban egyelőre nem találunk ezzel kapcsolatos változást, azonban a folyosói pletykáktól némileg erősebb információk vannak arra vonatkozóan, hogy önök gondolkodnak azon, hogy azt lecsökkentik 3, esetleg 2 százalékra, vagy akár meg is szüntetik a parlamenti küszöböt.

Nem értem egyébként itt az egyrészt baloldali képviselők aggodalmait, hiszen ez pontosan a baloldali törpe-, mikro- és nanopártok politikai túlélését jelentené, ami azonban az önök politikai érdekeit szolgálhatja, az önöknek érdekében állhat, hiszen a most legnagyobb riválistól elvehet annyi mandátumot, ami az önök felszínen maradását vagy hatalmon maradását eredményezheti, és ráadásul nehezen támadható. Tehát az a rafinált ebben, hogy nehezen támadható, hiszen önök ebben az esetben azt mondják, hogy szélesre tárják a színes, sokszínű demokrácia előtti kapukat, ebben tényleg igazán nehéz lenne kivetnivalót találni, nem tartunk még itt, azonban erre vonatkozólag is választ várnék önöktől, hogy tervezik‑e, tehát készüljünk‑e ilyen jellegű szenzációra vagy szabályozásra. Hála istennek, a Mi Hazánk Mozgalom sokkal erősebb attól, hogy ez minket érintene, azonban rajtunk kívül szinte egyik ellenzéki párt sem mondhatja el ezt itt a parlament falain belül. Tehát érdeklődnék, hogy várható‑e a következő akár fél évben a parlamenti bejutási küszöb leszállítását érintő javaslat. Köszönöm szépen. Várom megtisztelő válaszukat.