karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Sebián-Petrovszki László (DK)

2024-11-29 · 132. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 10:13

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/9997 Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítása T/9998 Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításáról és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról

Szöveg8 305 karakter · 13 bekezdés · JSON

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egy olyan javaslat van itt előttünk, amely tulajdonképpen enyhítené azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy ki lehet legfőbb ügyész, illetve hogy ki lehet alkotmánybírósági tag. Szerintem van ennek a kérdéskörnek egy politikai relációja meg van egy szakmai, és mind a kettőről szeretnék beszélni. Kezdjük a szakmai részével!

(A jegyzői székben Berki Sándort Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Mit is csinál a legfőbb ügyész? Mi a legfőbb ügyész szerepe? Azt gondolom, hogy egy olyan szakmai vezető, amelyik vezeti az ügyészséget. Az ügyészség, mindannyian ismerjük, egy erősen centralizált, hierarchizált szervezet. A legfőbb ügyész ezt vezeti, ezt irányítja. Nagyon széles hatáskörei vannak: közvetlen utasítási jog illeti meg az ügyészek felett; konkrét ügyekben akár elvonhat bizonyos jogköröket vagy hatásköröket; és nemcsak az ügyészi feladatokkal kapcsolatos szakmai irányításra terjed ki az ő hatásköre, hanem a Legfőbb Ügyészség szervezeti felépítésének a kialakítására is.

Egy szó, mint száz, olyan feladatai vannak a legfőbb ügyésznek, amelyek eltérnek azoktól a példáktól, amelyeket az előbb fideszes képviselőtársam is említett, hogy vannak azért olyan jogi pályák, ahol pusztán a jogvégzettség akár elegendő lenne. Az én véleményem meg az, hogy a legfőbb ügyészi poszt nem ebbe a kategóriába tartozik, szerintem az egy speciális szakmai tudást igénylő feladat. Tehát én azt gondolom, hogy ez az enyhítés, ez a fajta szabálymódosítás nem jó irányba tett lépés. Ez nem segíti azt, hogy az ügyészi szervezet egyébként jól működjön.

(11.00)

Bevallom őszintén önöknek, én szeretem azt, ha valaki ért valamihez, szeretem azt, ha a szakértelem megjelenik, annak gyakorlatban érvényesülő haszna van az én véleményem szerint. Én azt gondolom, hogy igenis olyan ember legyen legfőbb ügyész egy országban, aki egyébként ügyész volt, tudja, hogy miről szól az ügyészi szakma, mert igenis ez a fajta szaktudás, amit nehezen lehet megszerezni, nem mindenki tudja megszerezni, igenis kell hogy legyen ahhoz az én véleményem szerint, hogy valaki legfőbb ügyész legyen.

Lehet, hogy ebben nem értünk egyet, én mindenesetre ezt gondolom erről, és ugyanezt gondolom a másik, tulajdonképpen ehhez a témához hozzácsapott javaslatról, az alkotmánybírói poszt betöltésére vonatkozóról is. Azt gondolom, hogy ezeknél a nagyon fontos, meghatározó feladatoknál és posztoknál a szakértelemnek meg kell jelennie. Emlékeznek arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen botrány volt ‑ akkor még ilyenekből voltak botrányok ‑, amikor Stumpf Istvánt jelölte a Fidesz alkotmánybírónak. Arról folyt a vita, nagyon helyesen, hogy egyébként Stumpf István, akinek volt jogi szakvégzettsége és bizonyos elméleti tevékenysége, múltja is, soha nem publikált, soha nem foglalkozott alkotmányjoggal. Azt gondolom, ez rossz irányba tett lépés volt a Fidesz részéről, így az a vita is helyes volt. Egy szó, mint száz: szakmailag nehezen magyarázható ez a javaslat, vagy részünkről nem támogatható. Azt gondoljuk, hogy ez nem segíti az ügyészi szervezet jó működését.

Itt hadd tegyek egy almegjegyzést, ha megengedik! Én imádom azt, amikor külföldi példákkal jönnek. Mindenre lehet külföldi példát találni, meg annak az ellenkezőjére is lehet. Külön megmosolyogtató, talán nem veszik rossz néven, ha azt látom, hogy a Fidesz nem a Türk Tanács tagjaitól hoz példákat, hanem most nyugat-európai példákat talált ehhez. De egészen biztos vagyok benne, hogy ha ezzel ellentétes irányú javaslat lenne, ahhoz is találna külföldi példákat, mert ez már csak ilyen, hogy a világban sokféle megoldással találkozhatunk. De éppen emiatt, ne haragudjanak, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, nem érzem, hogy nagy érv lenne, hogy ha más országban így működik, akkor nálunk is biztosan jól működne. Szóval, szakmailag nem értünk ebben egyet.

Menjünk tovább, és akkor nézzük meg, mi van politikailag, mi a helyzet politikailag! Az a helyzet, hogy gyanakszunk. Gyanakszunk, és erre a fideszes képviselőtársam tett is egy utalást, hogy milyenfajta spekulációk jelentek meg az ellenzéki képviselők szájából az elmúlt egy hétben, mióta ez a javaslat itt van, valóban gyanakszunk, hogy itt valami más áll a háttérben. Mert hogy kezdődött el ez a folyamat? Úgy, hogy az Igazságügyi Bizottság, amelynek én is tagja vagyok, az utolsó pillanatban, órákkal az ülés kezdete előtt kapta meg a javaslatot, hogy ilyen egyáltalán lesz, miközben alaptörvény-módosításról beszélünk. Én aztán igazán nem fogom dicsérni az Alaptörvényt, meg igazán nem gondolom ‑ mit szoktak mondani? ‑, hogy gránitszilárdságú. Nyilván nem az. De az, hogy az utolsó pillanatban nyomnak be Igazságügyi Bizottság elé kormánypárti képviselők egy ilyen javaslatot, minimum felveti annak kérdését, hogy mi szükség van arra, hogy ezeket a szabályokat most és azonnal, rögvest módosítsa a parlament, ha Polt Péternek valóban 2028-ig szól a mandátuma.

Nyilvánvalóan elindulnak a spekulációk, és mondom még egyszer, nem azért, mert születetten rosszindulatúak vagyunk, hanem azért, mert önök így intézik ezt a konkrét javaslatot. Ez rögtön fölveti ennek a kérdéskörét. Az, hogy enyhítik egy pozíció betöltésének a feltételeit, természetszerűleg maga után vonja a kérdést, amelyet fel is kell tennem az itt jelen lévő kormányzati képviselőnek, hogy tudnak‑e valamit. Tudják‑e azt, hogy Polt Péter lemond, mondjuk, a jövő évben, tehát még a 2026-os választásokra való felkészülésről beszélünk itt a Fidesz részéről? Lehet‑e olyan, hogy önök még a jövő évben cserét terveznek a legfőbb ügyészi poszton? Ez egy nagyon-nagyon fontos poszt önöknek. Polt Péter nem véletlenül vált egyfajta emblematikus figurájává ennek a rendszernek, ugyanis neki és nyilván a munkatársainak köszönhető az, hogy ebben az országban az elmúlt 14 évben gyakorlatilag nem indult, egy-kettő kivételével büntetőeljárás semmilyen olyan fideszes politikus (Dr. Répássy Róbert: De indult!), Fidesz-közeli vállalkozó vagy fideszes mutyi kapcsán, amely egyébként szélesen dokumentált, amely egyébként akár OLAF-vizsgálatot vont maga után, vagy még büntetést is. Szóval, Polt Péter az egyik garanciája annak, hogy itt a Fidesz padsoraiban is meg a kormányban is jó néhányan még itt ülnek és nem börtönben. Egy nagyon fontos, kritikus helyen ül ő, és egy nagyon fontos szereplője ennek az egész orbáni rendszernek.

Ha enyhíteni akarják ennek a posztnak a betöltési feltételeit, akkor nem tudunk másra gondolni, még egyszer azt kell mondanom, mint hogy bizony ám, itt váltás következik, megvan önöknek a kiszemelt utód, és az az utód nem ügyész. Tehát valaki másban gondolkodnak, aki mondjuk, a jövő év során átvenné a legfőbb ügyészi pozíciót, és attól kezdve ketyegne az újabb kilenc év, így nemcsak a 2026-os választásokat élné túl bőven az önök által kinevezett és odatett legfőbb ügyész, hanem még a 2030-ast is. Tehát tartós időre bebetonoznák azt az illetőt, aki továbbra is az önök kénye-kedve szerint járhatna el.

Ezért aztán természetesen ez a politikai szempont az, ahogy önök ezt a javaslatot ide behozták, ahogy a gyorsasággal próbálják keresztülnyomni a parlamenten, miközben folyamatosan azt sulykolják, hogy ennek az égvilágon semmi aktualitása nincs, ez a fajta ellentmondás generálja azt, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy az ellenzéki oldalon is meg természetesen a sajtóban is széles körű spekuláció van erről, ez alapozza ezt meg. Rengetegszer fordult az elő, ahogy önök most is teszik, hogy rázzák a fejüket, hogy nem, nem, nincs ilyen a dolgok mögött. Aztán egy-két hónap múlva, egy kis idő múlva azzal szembesülünk, hogy dehogynem volt, dehogynem volt. Tehát nekem sajnos még az sem jelent cáfolatot, hogy önök itt rázták a fejüket nemlegesen, mert máskülönben nem tudnak önök sem és a törvényjavaslat általános és részletes indoklása sem olyan magyarázatot adni, amely hihető lenne, hogy miért van erre most szükség. Arra a legnagyobb kérdésre nem ad választ, hogy mi az értelme ennek az egész javaslatnak most és itt, ebben a szituációban.

A lényeg tehát, hogy szakmailag is ezt a javaslatot mi elhibázottnak tartjuk, a politikai konnotációt mellétéve pedig azt kell mondanom, hogy semmiképpen nem tudjuk ezt támogatni, a DK nemmel fog erre szavazni. Köszönöm szépen.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Sebián-Petrovszki László — 2024-11-29, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/132-64.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-132-64,
  title = {Sebián-Petrovszki László — 2024-11-29, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/132-64.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}