Dr. Láng Zsolt (Fidesz)

DR. LÁNG ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatok, a T/9997. és a T/9998. számú törvényjavaslat, az ügyészségi törvényt, ezen belül a legfőbb ügyész kinevezésének szabályait, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, ezen belül is az alkotmánybíróvá válásnak a szabályait módosítja. Mivel az ügyészségről szóló szabályok egy része az Alaptörvényben is benne van, ezért az Alaptörvény módosítása is szükséges ahhoz, ha ebben a két kérdésben változást szeretnénk.

Ha megengedik, akkor két részre bontanám a felszólalásomat: először beszélnék az ügyészséget, illetve a legfőbb ügyész kinevezését érintő kérdésről, utána pedig az Alkotmánybíróságot érintő kérdésről.

Európában és az egész világban, de maradjunk Európánál, hiszen talán azért ez a mi belátható közegünk, az ügyészségek mindig a történelmi fejlődés és a jogtörténeti sajátosságok alapján működtek, illetve lettek szabályozva.

(10.50)

Azt mondhatjuk, hogy három olyan alapvető minta van és volt Európában, amelyet követtek az országok. Az egyik a napóleoni modell, amely azt mondja, hogy az ügyészség a végrehajtói hatalmi ágban helyezkedik el, tehát a kormány az igazságügyi miniszteren keresztül tulajdonképpen közvetlenül irányítja az ügyészséget. Egy kormányzati irányítási jogkör van, az ügyészség pedig leginkább a bűnüldözési és a közvádlói tevékenységet folytatja.

Van a skandináv országokból kiinduló modell, amely már egy jelentősebb függetlenséget ad az ügyészségeknek. Ők nem a végrehajtáshoz, hanem inkább az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódnak a munkájukkal, és tulajdonképpen felelősséggel tartoznak a kormánynak, de közvetlen irányítási funkciója nincs a kormánynak az ügyészségekkel kapcsolatban.

És van az orosz vagy szovjet modell, amelyet egyébként Magyarország is folytat a történelme miatt, amelyben az ügyészség tulajdonképpen túlmutat az igazságszolgáltatáson, és közvetlenül a törvényhozásnak felelő, teljesen független ágnak mondhatjuk a jogrendszerben.

Magyarországon a XIX. században a napóleoni modell volt, a király az igazságügy-miniszter ellenjegyzésével nevezte ki a legfőbb ügyészt. ’45 után értelemszerűen az orosz-szovjet modell alakult ki Magyarországon, és valójában az ügyészségnek a teljes függetlenségét követjük 1990 óta is. Azt fontos elmondani, elhangzott már egyébként itt, hogy a rendszerváltás utáni három legfőbb ügyész közül kettő úgy lett legfőbb ügyésszé választva, hogy egyébként előtte nem dolgozott ügyészként. Ez a mostani törvénymódosítás tulajdonképpen visszatérne ehhez a gyakorlathoz, és ezt foglalná jogszabályba. Ettől függetlenül természetesen az ügyészeknél minden olyan kritérium megmaradna, amely eddig is volt, tehát minden olyan szakmai előírás, amely eddig volt, megmaradna az ügyészek esetében, és azt sem zárja ki a törvény, hogy a tisztelt Ház egyébként sarkalatos jogszabályban további követelményeket támasszon a legfőbb ügyész számára.

Ez nyilvánvalóan egyfajta visszatérés az eredeti modellhez, és így is úgy érzem, hogy Magyarországon az ügyészség kiemelt szerepe, az ügyészségnek mind a tiszteletből, mind a történelemből fakadó kiemelt szerepe megmarad, hiszen az is viszonylag ritka Európában. Csak néhány ország az, Portugália, Horvátország, Ciprus, amelyek alkotmányában egyáltalán szabályozva van ‑ néhány országban van szabályozva ‑ az ügyészséggel kapcsolatban bármifajta szabályrendszer. Nálunk az Alaptörvény tartalmazza ezt, és a jövőben is tartalmazni fogja.

Tehát ezzel kapcsolatban én úgy gondolom, hogy a legfőbbügyész-választás visszatér egy olyan metódusba, amelyben, amennyiben nem ügyészként tevékenykedett az illető jogász, akit legfőbb ügyésznek választ a parlament, az ügyészi munkáját, az ügyészi hivatást akkor kezdi el, amikor esküt tesz mint legfőbb ügyész. És akkor itt engedjenek meg annyit a Fidesz nevében beszélve, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt napokban mindenféle, nem is találgatásokat, inkább szándékos ellenzéki kamuhíreket próbáltak bevinni a köztudatba, hogy biztos valami nagy terv van a Fidesz részéről a legfőbb ügyésszel kapcsolatban. Azért azt szeretném itt megjegyezni, hogy jelen pillanatban a legfőbb ügyészünket 2019-ben kilenc évre választottuk meg, tehát 2028-ig van a hivatalában. Mikor utoljára láttam, láthatóan jó egészségnek örvendett. Ezért azt gondolom, hogy amikor 2024-ben arról beszélünk, hogy ezt a tisztséget vagy a legfőbb ügyész kinevezését szabályozzuk, akkor az már tényleg nagyon vad ötletrendszer vagy nagyon vad ötletelés kell hogy legyen, aki ebbe bármifajta aktuálpolitikát éppen belelát.

Ennek a törvényjavaslatnak a másik ága pedig a 2011. évi CLI. törvényt, az alkotmánybíróvá válás kritériumait szabályozza újra. Szerintem itt is egy előremutató szabályozás van, hiszen azok a feltételrendszerek, amelyek ma kellenek egy alkotmánybírónak ahhoz, hogy alkotmánybírónak jelöljék, illetve megválasszák, azok megmaradnak. Tehát az alkotmánybírónak a büntetlen előélet, a passzív választójog, tehát hogy választható legyen, mondjuk, egy országgyűlési választáson, a jogász végzettség, a 45 évet betöltött, de 70 évet nem meghaladó életkor, illetve a kiemelkedő szakmai múlt mind-mind megmarad feltételrendszernek.

Egyetlenegy feltétel kerül ki, amelyet a törvényben jelenleg is egy külön 2. § tartalmaz, amely azt mondta, hogy csak az számít jogi előéletnek ‑ és 20 éves jogászi előéletre van szükség ‑, csak az számít bele, amit olyan munkakörben végez, amit csak jogász végezhet. Ezt egyszerűen meghaladta az idő. Látjuk a mai összetett közigazgatási és bármilyen tudományos életben, hogy számtalan olyan terület van, ahol egyébként komoly jogi munkát végez valaki, de nincs előírva, hogy kizárólag jogász végezheti. Ezt az egy paragrafust veszi tehát ki a törvényjavaslat, és azt mondja, hogy minden megmarad, ami az alkotmánybíróvá váláshoz szükséges a jelenlegi jogszabályok szerint, azonban az, hogy csak az számít be ‑ egyébként ez példátlan szinte Európában ‑, amit úgy végez, olyan helyen, ahol csak jogász lehet, ezt a paragrafust kiveszi a jogszabály. Még egyszer mondom, Európában tulajdonképpen szinte sehol nincs ilyen feltételrendszer, de a környező országokban, Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban vagy kicsit távolabb, Spanyolországban biztos, hogy nincs.

Úgyhogy én azt szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimtól, hogy mindezekre tekintettel mind a két szabályt, illetve a legfőbb ügyész kinevezéséhez szükséges alaptörvény-módosítást velünk együtt támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)