Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)

DR. PAJTÓK GÁBOR, az Igazságügyi Bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosításának előterjesztői indokairól kívánok szólni, hiszen az ezzel összefüggő alaptörvény-módosítás indokait Vejkey Imre elnök úr az előzőekben már ismertette.

Az általam ismertetésre kerülő igazságügyi bizottsági javaslat, ahogy arra az imént utaltam, két törvény módosítását kezdeményezi. Az Alaptörvény 24. cikke deklarálja, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. 1989-ben az Alkotmánybíróság létrehozásakor az Országgyűlés 15 tagú testület felállításáról döntött, mégis 1994-ben úgy döntöttek, hogy a továbbiakban csak 11 taggal működjön tovább. A 2012. évi Alaptörvény a szervezet tekintetében visszatért az eredeti koncepcióhoz, és ennek megfelelően a taláros testület ismét 15 taggal működik.

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény hatályos 6. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság tagjává az választható, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán megválasztható magyar állampolgár, s aki jogászvégzettséggel rendelkezik, betöltötte a 45. életévét, de a 70.-et még nem, és kiemelkedő tudású elméleti jogász, vagy legalább 20 évi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Országgyűlés az alkotmánybíróvá válás feltételeit javarészt a korábbi rendelkezésekkel egyezően határozta meg, így megmaradt a jogászvégzettség mellett az eddig is érvényesült 45. életév mint minimum korhatár, valamint az a feltétel is, hogy a jelölt vagy legalább 20 éves szakmai gyakorlattal rendelkezzék, vagy kiemelkedő elméleti tudású jogász legyen.

Tisztelt Ház! A jelenleg hatályos alkotmánybírósági törvény rendelkezései kimondják, hogy az alkotmánybíróvá váláshoz szükséges jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogászvégzettség. Mindannyiunk előtt ismert, hogy jelenleg számos munkakör nincs jogászvégzettséghez kötve, holott a munkakör betöltője minden kétséget kizáróan szakmailag releváns jogi munkát végez. Fontos továbbá kiemelni, hogy az európai alkotmányok és az alkotmánybírósági törvények sem tartalmaznak olyan feltételt, hogy csak az minősüljön jogi gyakorlatnak, ahol a pozíció betöltésének feltétele a jogászvégzettség. Az Európai Unió tagállamainak nagy többségében az alkotmánybíróvá válás feltételéül szakmai szempontból kizárólag a jogi területen végzett gyakorlat idejét határozták meg, de további többletfeltételt nem hoztak; ilyen szabályozással rendelkezik Szlovákia, Románia, Lengyelország, Spanyolország és Csehország is. Bizonyos esetekben még az is előfordul, hogy egyáltalán nem szabnak szakmai feltételt, ahogy Franciaországban az Alkotmánytanács tagjainál sem rögzít ilyen feltételt a francia alkotmány.

Mindezekre figyelemmel a javaslatban az Igazságügyi Bizottság az Alkotmánybíróságról szóló törvény 6. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezését kezdeményezi, ezáltal jogi szakmai gyakorlatként olyan munkakörök is elismerhetővé válnak, amelyek betöltésének nem feltétele a jogászvégzettség. Felhívom a figyelmet, hogy továbbra is feltétel marad a jogászvégzettség, valamint a legalább 20 évi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlat.

Tisztelt Országgyűlés! Az Igazságügyi Bizottság a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását is kezdeményezi a korábban ismertetett alaptörvény-módosítással összhangban. A hatályos törvényi rendelkezések szabályozzák az ügyésszé válás feltételeit, ennek megfelelően csak olyan magyar állampolgár nevezhető ki ügyésszé, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik, továbbá nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. Ezen túlmenően a törvény további gyakorlati tapasztalati feltételt, továbbá kinevezést akadályozó feltételt is megfogalmaz. A módosítási javaslat alapján a legfőbb ügyészre lényegében ugyanazon végzettségbeli feltételek vonatkoznának, mint bármely más ügyészre, ugyanakkor a legfőbb ügyésznek nem szükségszerűen kellene az ügyészi karból érkeznie. Amennyiben a legfőbb ügyészt az Országgyűlés nem az ügyészek közül választaná meg, akkor az így megválasztott és az ügyészekre vonatkozó szakmai feltételeknek egyébként megfelelő legfőbb ügyész ügyészségi szolgálati jogviszonya az eskütételét követően a törvény erejénél fogva következik be.

Tisztelt Ház! Az Igazságügyi Bizottság javaslata több előremutató módosítást is tartalmaz, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a bizottság törvénymódosító javaslatát. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)