Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Két indítvány fekszik most itt a tisztelt Ház előtt, amelyeket az Igazságügyi Bizottság 2024. november 19-ei ülésén tárgyalt meg és nyújtott be a tisztelt Országgyűlésnek. Az egyik indítvány az Alaptörvény módosítására tesz javaslatot, a másik pedig ‑ ezzel összefüggésben ‑ az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását kezdeményezi. Felszólalásomban az alaptörvény-módosítás indokait fogom önökkel ismertetni. Az alkotmánybírósági törvény és az ügyészi jogállásról szóló törvény módosításáról pedig majd a megosztott expozé keretében Pajtók Gábor képviselőtársam fog beszélni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésének jelenleg hatályos szövege kimondja, hogy a legfőbb ügyész ‑ ahogy az általa irányított ügyészség is ‑ független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.

A magyar Alaptörvény az ügyészséget a klasszikus hatalmi ágak egyikének sem alárendelt, önálló alkotmányos intézményként, a büntető hatalom központi szereplőjeként határozza meg. E függetlenség egyik garanciájaként alaptörvényi szinten került meghatározásra, hogy a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre, és megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatára van szükség. Zárójelben jegyzem meg, hogy az 1949. évi XX. törvény szerint ‑ vagyis a húsvéti Alaptörvény előtti alkotmányos szabályok ‑ a legfőbb ügyész megválasztásához nem írtak elő minősített többséget, arra csak 2010 után került sor. Így került ugyanis, ahogy az imént mondtam, az Alaptörvénybe.

Az Igazságügyi Bizottság törvénymódosítási javaslata értelmében a tisztelt Háznak lehetősége nyílik majd arra, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa majd meg. A tényekhez tartozik, tisztelt Ház, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem is volt ügyész, így a módosítás lényegében a hazai gyakorlathoz igazítaná a szabályozást.

(10.40)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Bár a hatályos alaptörvényi szabályozás szerint a legfőbb ügyész csak az ügyészek közül kerülhet ki, fontos kiemelni, hogy a korábbi alkotmány sem tartalmazott utalást arra, hogy a legfőbb ügyésznek az ügyészségi szervezetből kell kikerülnie. Jelen módosítás egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is igazodik, tekintettel arra, hogy számos európai országban ‑ gondoljanak csak Hollandiára, Lengyelországra, Dániára vagy Svédországra ‑ a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen.

Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy e módosítás nem érintené az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdésében biztosított azon lehetőséget, hogy az Országgyűlés sarkalatos törvény keretében, a legfőbb ügyész jogállásának keretében további, a legfőbb ügyész kinevezéséhez szükséges feltételeket határozhasson meg.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer hangsúlyozom, a javaslat a meglévő gyakorlathoz igazítja a jogi szabályozást, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az Igazságügyi Bizottság törvénymódosító javaslatát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)