Czerván György (Fidesz)

CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy mondat a Dúró Dóra képviselő asszony által elmondottakhoz: szóval, ezt a kormányt családpolitikai oldalról támadni, az több mint figyelemre méltó. De ugyanúgy, mint ahogy Hiller István az oktatásról, illetve a kultúráról beszélt, merthogy az a szakterülete, én, ahogy azt több mint 25 éve teszem, az agrár- és a vidékfejlesztésről kívánok beszélni.

A világ egyre több felelős kormánya felismerte, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés nemzetbiztonsági kérdés, különösen így van ez a szomszédságunkban zajló háború kitörése óta. A most tárgyalandó ’25. évi költségvetés agrárfejezete is azt a célt szolgálja ‑ természetesen a közös agrárpolitika, a KAP keretein belül ‑, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképessége tovább javuljon, ezáltal a mezőgazdasági termelők tisztességes megélhetése biztosítható legyen, hogy az éghajlatváltozással, környezetvédelemmel kapcsolatos kihívásokra fenntartható módon tudjunk válaszolni, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű, biztonságos, egészséges élelmiszert állítson elő a hazai agrárium.

Tisztelt Ház! A kormány a szuverenitás egyik pilléreként tekint az agráriumra, ezért a jövőben is kiáll a magyar gazdák érdekei mellett. Megvédjük a gazdákat az ukrán gabonadömpingtől éppúgy, mint a területalapú uniós támogatások megszüntetésének veszélyétől. Mai hír, hogy az úgynevezett agrárpetíciót már mintegy százezren írták alá, amelyet a NAK kezdeményezett ugyanebben a témában.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a 2025-ös agrárköltségvetés főbb tételeibe belemennék, fontosnak tartom tisztázni: az agrár- és vidékfejlesztési támogatások, legyen az európai uniós vagy hazai forrású, nem afféle könyöradomány, luxuskiadás, kidobott pénz az adófizetők részéről. Ezek a források az segítik elő, hogy relatíve olcsó, jó minőségű, biztonságos és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára, és hogy az emelkedő ráfordítások ellenére ne menjenek tönkre a termelők, hiszen a támogatások feltételeként olyan többletráfordításokat kell végrehajtaniuk a gazdálkodóknak, amelyeknek haszonélvezője az egész társadalom. Ilyen például a különböző környezetvédelmi, tájfenntartási, egyéb előírások teljesítése. Mindemellett kiemelt cél, hogy minél élhetőbb legyen a vidék, hiszen a mezőgazdaság a vidék gerince, javuljon a vidéki életminőség.

(14.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdák támogatásai 2025-ben is biztosítottak Magyarország költségvetésében. A termelői agrártámogatásokra fordítható összeg mintegy 1500 milliárd forint, amelyet a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés további, közel 40 milliárd forinttal egészít ki.

A támogatások első csoportja az úgynevezett közvetlen, I. pilléres támogatások. Közvetlen támogatására 570 milliárd forint került betervezésre. Ez európai uniós forrás, amely tartalmazza a ’24. évi jogosultságok utáni végkifizetést, valamint a ’25. évi előleg- és részletfizetést.

A közös agrárpolitika I. pillérének közvetlen támogatásai keretében a fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás ‑ tulajdonképpen a területalapú támogatás mellett ‑ az agroökológiai program, a fiatalgazda-támogatás, a termeléshez kötött támogatások és az úgynevezett újraelosztó támogatási jogcímek kerülnek évente meghirdetésre.

A második nagy csoportja a támogatásoknak a vidékfejlesztési támogatások, azaz a II. pilléres támogatások. A vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekhez a kormány 790 milliárd forint költségvetési forrást tervezett be, továbbá a halászati programokra további 4 milliárd forint került beállításra.

A kormány, ahogyan azt Banai államtitkár úr is említette, az Európai Unióban egyedülálló módon, 80 százalékos nemzeti kiegészítést biztosított a vidékfejlesztési támogatásokhoz, és már a 2021-22. átmeneti években is biztosította ezt a támogatást, kivételes lehetőséget teremtve arra, hogy minden korábbinál jelentősebb beruházásalapú modernizációs program induljon, és ez a kormányzati támogatás a jövőben is folytatódik.

A közös agrárpolitika stratégiai terveinek keretéből a vidékfejlesztés, azaz a KAP II. pillére nagyságrendileg 2900 milliárd forintot tesz ki. A vidékfejlesztési támogatásokkal számos elérendő célt fogalmaztunk meg. Ezek közül is érdemes kiemelni az alábbiakat.

Meghatározó az új támogatási ciklusban a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházások támogatása. Erre 1500 milliárd forint keret került elkülönítésre. Fenntartjuk a környezettudatos gazdálkodás ösztönzésére összpontosító intézkedéseket, amelyek jelentős szerepet játszanak a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenység fenntarthatóságának erősítésében. 2025-től folytatjuk a gazdálkodók között népszerű agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseket ‑ AKG ‑ és az ökológiai gazdálkodásra történő áttérést, az ÖKO-támogatásokat.

Továbbra is fontos területnek tekintjük a hatékony öntözővíz-felhasználás támogatását, az öntözött területek növekedését, növelését. Elő kívánjuk segíteni az agrárdigitalizáció további terjedését, amelynek segítségével erősödik a mezőgazdasági üzemek versenyképessége, hozzáadottérték-termelése és egyben környezetbarát termelési technológiák alkalmazása valósulhat meg.

Szintén kiemelt célunk a generációváltás ösztönzése. Több intézkedés a fiatalok pályára kerülését és ottmaradását célozza. Nem utolsósorban jelentős erőforrásokat állítottunk be a versenyképes és fenntartható erdőgazdálkodás támogatására is.

A 2023-27 közötti forrásaink felhasználásával kitűzött célunk, hogy a 2020. évi általános mutatókhoz képest a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékkal, vagyis 862 euróra növekedjen; az agrár- és élelmiszerexport értéke 57 százalékkal, 15 milliárd euróra bővüljön; az élelmiszeripari beruházások pedig 117 százalékkal, 1,8 milliárd euróra növekedjenek.

Tisztelt Ház! 2023 második felétől folyamatosan zajlik az új pályázati felhívások előkészítése, illetve 2024 első felétől ütemezetten jelennek meg azok. 2024. október végéig 21 kiírás előkészítése záródott le, illetve jelent meg, de számos további felhívás véglegesítése zajlik jelenleg is.

Óriási igény van a különböző fejlesztési forrásokra, az első hat beruházási pályázati felhívásra, amelyek az élelmiszer- és takarmányfeldolgozást, állattartást és a kertészetet érintik, több mint 1400 milliárdos támogatási igény érkezett be. Most is külön kezeljük a kisebb és nagyobb léptékű fejlesztési projekteket. Fontos, hogy nem versenyeznek egymással a forrásokért a kisebb és a nagyobb vállalkozások.

Engedjék meg, hogy néhány konkrét jogcímet is hadd emeljek ki a teljesség igénye nélkül! A megjelent pályázati felhívások közül megemlítem a feldolgozóüzemek komplex fejlesztésének támogatását, kertészet-, ültetvénytelepítés támogatását, állattartó telepek fejlesztésének támogatását, AKG-kifizetéseket; Natura 2000, öntözésfejlesztés, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás.

Jelenleg is kidolgozás alatt van az erdőtelepítés és fásítás támogatása; fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának támogatása; gazdaságátadás és gazdaságátvétel támogatása; terménytisztítók, -tárolók, -szárítók, vetőmagüzemek fejlesztése; mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása; infrastruktúra-fejlesztés a vidéki térségekben; külterületi utak fejlesztése ‑ és lehetne még tovább sorolni.

Nem a vidékfejlesztési program jogcímei közé tartozik, de itt korábban többen is megemlítették, én is megemlítem a „Magyar falu” programot, amely óriási segítség a kistelepüléseknek. Választókörzetem 21 településéből 14 érintett ebben a támogatási lehetőségben, és nagyon szeretik ezt a támogatási formát, hiszen egyszerű, gyors és hatékony, és egy kistelepülésen bizony egy 10-20 millió forintos fejlesztés is nagyon-nagyon fontos.

Még megemlíteném az úgynevezett piaci támogatásokat, amelynek mértéke közel 40 milliárd forint. Ez magában foglalja többek között a borágazat támogatását, méhészeti programot, iskolatej-, iskolagyümölcs-programot, termelői szervezetek támogatását, állatbetegségek megelőzését és felszámolását.

És befejezésül a nemzeti támogatásokról szólnék néhány szót. Ennek a mértéke 104 milliárd forint. Ez a nemzeti agrártámogatásokat és a tenyésztésszervezési támogatásokat tartalmazza. Ennek a konkrét felosztása később kerül meghatározásra, de a kormány szeretné, hogy a jelenleg futó támogatási jogcímek megmaradjanak.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiek alapján a magyar mezőgazdaság eredményes működéséhez szükséges feltételrendszer kormányzati részről biztosított. Mi kell még? A gazdák munkája, kitartása, a jó időjárás nem utolsósorban, a brüsszeli méregzöld-ötletelés letörése és természetesen a béke.

Mindezek alapján a Fidesz-frakció támogatni fogja az előterjesztést, és kérem önöket is arra, hogy ugyanígy tegyenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)