Dr. Simicskó István (KDNP)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy egypár mondat erejéig azért Oláh Lajos képviselőtársam felszólalására reagáljak, ami a családpolitikát és a családtámogatást illeti, hiszen itt elhangzottak különböző kijelentések.

Csak szeretném elmondani azt, hogy a demográfia kulcskérdés, és valóban, a családtámogatás rendkívüli módon fontos, hogy a gyermekeket vállalják a fiatalok, a családok, ezért van a költségvetésben lakhatási támogatás és ennek a bővítése, a családi adókedvezményeknek a bővítése. A cél ennek a megduplázása. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több gyermeket vállaljanak a magyar családok. Ez egy fontos dolog, és valóban vannak ebben eredmények. Csak emlékeztetném önt nagy tisztelettel, hogy 2010-ben 1,25 volt a születési ráta, tehát ehhez képest azért magasabban állunk. Sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha önök maradtak volna, és azt a családpolitikát folytatják, amit egyébként csináltak. (Varju László: Ugyan már!) És persze utalhatnék arra is, hogy ez egy európai probléma, hiszen azért ha megnézzük az európai uniós tagországokat, akkor ott mindenhol csökkenés van. Ahol növekedés van, az a migrációból van. (Varju László: Baloldali családpolitikára van szükség!) Ha önök ezt akarják, akkor nyilván az egy más irány. Tehát én azt hiszem, hogy a magyar családokat kell bátorítani arra, hogy minél több gyermeket vállaljanak, és a kormány valóban mindent meg is tesz ennek érdekében.

Persze történelmi időszakokat is visszaidézhetünk. Az 1900-as évek elején az Osztrák-Magyar Monarchiában magyar részről, a Magyar Királyság területén is gyakorlatilag 5 fölött volt, pontosan 5,32 volt a születési ráta, de az egy teljesen más világ volt. Az ötvenes évek is más világ volt, akkor 2,62 volt a születési ráta. Ma Bécsben a bécsi nők, az osztrák nők szülési hajlandósága, amit a születési rátával fejezünk ki, 1,1 ‑ itt Bécsben, nem messze tőlünk ‑, míg az ott élő, migráns hátterű, szíriai vagy afgán bevándorló hölgyek esetében ez a születési ráta (sic!) 4,2, tehát ez is mutat valamit. Szerintem nekünk továbbra is azt a családpolitikát kell folytatni, amit eddig folytatott a kormány, ebben a KDNP-re lehet számítani, mi ezt messzemenőkig támogatjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bár nyomtam egy kétpercest is, de most a rendes felszólalásra kaptam lehetőséget elnök úrtól, és akkor nagy tisztelettel folytatnám is. Mindig elmondjuk, hogy a költségvetés fontos dolog, mert egyrészt az ország működését, az állam feladatait, az állami szervek, különböző ágazatok összehangolt munkáját, tevékenységét fejezi ki. A számok nyelvén prioritásokat, elsődlegességeket, fontossági sorrendet is megállapít bizonyos értelemben, hogy mi az, ami fontos egy jól működő állam számára egy költségvetés tervezésekor. Egy nehéz időszakban történik ez a tervezés. Bár utólag mondhatjuk, hogy az elmúlt években folyamatosan nehéz időszakok voltak, hiszen a nemzetközi világ olyanná változott, hogy nehéz volt a jövőbe látni, és nehéz volt költségvetési terveket is alkotni, ettől függetlenül a kormány a Pénzügyminisztériummal mindig megtette a szükséges lépéseket, és azt a javaslatot mindig megfogalmazta, amelyet meg is szavaztunk a parlamentben, és garanciát adott arra nézve, hogy az állam működőképes legyen ‑ sőt, nem is akármilyen szinten ‑, ellássa a fontos állami feladatokat: allokációs feladatok, elosztási feladatok, és akár a pénzügypolitikai, fiskális, monetáris politikai feladatokra, sőt az oktatásra és a biztonságra is odafigyelve, mint klasszikus állami feladatra, erre is jutott mindig is forrás.

(12.10)

A jövő évi költségvetési tervezet is azt mutatja, hogy igen, egy új gazdaságpolitikát céloz meg, hiszen szükség van erre. Tudjuk, hogy még mindig zajlik ez a szörnyű testvérháború a szomszédságban, ennek vannak rendkívül káros hatásai, gazdasági hatásai is természetesen, sőt, Brüsszelnek az erre adott szankciós politikája egy elhibázott politika, ezt már világosan látjuk mindannyian. Brüsszelben valamiért ezt nem akarják tudomásul venni, a gazdaságpolitikából is ideológiát akarnak csinálni, és egy újabb vasfüggönyt akarnak leereszteni.

Ezért szerintem ‑ nagyon helyesen ‑ a magyar kormány ezt nem fogadja el, és keresi azokat a kitörési pontokat, hogy a gazdaság működőképessége, a magyar versenyképesség megteremtése érdekében, a keleti nyitás politikáját folytatva jól láthatjuk azt, hogy ez az úgynevezett semlegességre helyezett gazdaságpolitika kulcsfontosságú. Hiszen egy ekkora nagyságrendű ország nem engedheti meg magának, hogy bezárja a kapuit és szűkítse a piacot, hanem a világkereskedelem részévé akar válni, és ez nagyon helyes. Ezért dolgozik többek között a Külgazdasági és Külügyminisztériumunk is, és ennek nagyon komoly eredményei vannak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy igen, a nagy cél egyébként a kis- és közepes vállalkozások támogatása, megerősítése, tőkéhez juttatása, amellyel magasabb szintre léphet a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak az intézménye. Ez kulcsfontosságú, hiszen a legnagyobb foglalkoztatókról van szó ebben az esetben, legyenek ők is versenyképesek az ideérkező multivállalatokkal, illetve kapjanak egyenlő esélyt vagy még több esélyt, hogy boldogulhassanak a gazdaságban.

Nagyon fontos eleme a költségvetésnek, és ez is hangsúlyosan szerepel benne, a fizetőképesség, tehát a fogyasztói világnak, az emberek vásárlásának, fogyasztásának a bővítése, ennek ösztönzése is. Nagyon fontos eleme ennek az új gazdaságpolitikai akciótervnek egyébként, hogy egy nagyon komoly célt fogalmaz meg a bérek és a jövedelmek vonatkozásában, hogy elérhető közelségbe hozza azt a nagy célt, hogy egymillió forintos bruttó átlagkereset legyen Magyarországon. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen ez a fogyasztást élénkíti és segíti, élénkítő hatással van a gazdaságra is.

Amit még szeretnék itt röviden elmondani, tisztelt képviselőtársaim, az az, hogy a lakhatás támogatása összefügg egyébként a családtámogatással is, hiszen ha van lakhatási lehetőségük a fiatal házaspároknak, az nagyon sokat jelent, biztonságot jelent a gyermekvállalás vonatkozásában. Erre is látunk nagyon komoly törekvéseket a magyar kormány részéről. Ebben a gyorsan változó világunkban, amely kihívásokkal, fenyegetésekkel, veszélyekkel teli, különös hangsúlyt kell fektetni a biztonság garantálására, a külső és belső biztonság garantálására. Ez alapvetően egyébként az államok létrehozásának talán a legfontosabb indoka volt az emberiség történetében. Ez egy alapvető feladat, hogy a mindenkori államhatalom garantálja a biztonságot, főleg, amikor ilyen fenyegetések vannak a szomszédságban, naponta több száz vagy több ezer ember veszíti életét egy értelmetlen háborúban.

Megnéztem a honvédelmi fejezetet a költségvetésen belül, látható, hogy stabil és kiszámítható pályát vázol föl. Tehát az a politika, ami korábban megkezdődött a haderőfejlesztési program vonatkozásában, a honvédelmi és haderőfejlesztési program kérdéskörében, az tovább folytatódik, lendületet kap. Egy közel 2000 milliárdos fejezeti költségvetés, amelyben persze benne van a sportágazat is mintegy 187 milliárddal, azért ez egy jelentős összeg, amely komoly lehetőséget ad arra, hogy további lendületet kapjon a haderőfejlesztési program.

Látható, hogy a kormánynak az a célkitűzése, hogy a Magyar Honvédséget technikai értelemben is fejlessze. Nagyon komoly eszközök érkeztek be az elmúlt időszakokban, ez tovább folytatódik. A helikopterképesség, a repülőképesség, sok-sok minden más, a légvédelmi képességek fejlesztése, ezek mind-mind benne vannak a költségvetésben. Nagyon fontos, hogy a humán része, illetve a honvédelem társadalmasítása is benne van, hiszen egy nagyon komoly toborzókampányon van túl a Magyar Honvédség. Ez láthatóan sikeres volt, hiszen több mint háromezren szerződtek le a Magyar Honvédséggel a területvédelmi tartalékos rendszerünkbe. Ezt 2017-ben indítottuk útjára; 2010-ben egyébként, amikor a Fidesz-KDNP vette át a kormányzást, akkor 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, ma gyakorlatilag 14-15 ezer körül van, ami egy jelentős növekedés. Emögött óriási munka van, a cél a 20 ezer fős tartalékos állomány felépítése.

Szerintem ez egy helyes célkitűzés. Egyrészt a haza védelmének ügye nemzeti ügy, mindannyiunk közös ügye. Fontos, hogy aki ebben önkéntes alapon részt akar venni, ennek a legjobb módszere vagy eljárása a területvédelmi tartalékos rendszerben való részvétel. Nagyon-nagyon sokan jelentkeztek, és nagyon pozitív tapasztalatokat hallok vissza, úgyhogy ezt a programot is nagy sikerrel kell továbbvinni, amíg ez a cél el nem érettetik. Úgyhogy én bízom benne, a költségvetési számokat is látva, hogy ezek a hangsúlyok érvényesülni fognak a következő időszakban is.

A kadétprogram sikertörténet. 2017-ben indítottuk el a kadétképzést, akkor három középiskola jelentkezett, kötött szerződést a Magyar Honvédséggel. Ma ez a szám 159, azt kell mondjam, hogy szinte hétről hétre nő. Tehát 159 magyarországi középiskola, állami fenntartású, illetve egyházi fenntartású középiskola vállalta a részvételt a kadétprogramban. Ez azért is közel áll a szívemhez, talán itt, ebben a körben ennyit elmondhatok, bár sokan azt tartják, hogy ne mondjunk sokat magunkról a mai világban, de azért azt elmondhatom, hogy a fiam harmadéves kadét, és rendkívül nagy örömmel vesz részt a kadétprogramban. Már kétszer volt honvédelmi táborban is, és különböző akadályversenyeken, lövészversenyeken is részt vesz. Úgyhogy én nem tudom, kitől tanulta, de mégis valami családi vonás azért csak érződik abban az irányban is. No, tehát fontos a példamutatás és a példaadás a gyermekeink számára, tehát fontos ügynek tartja ő is az ebben a programban való részvételt.

De nem ezért sikertörténet, hanem azért sikertörténet, mert több mint 11 ezer kadétunk van már. Tehát az elmúlt évek óriási munkájának köszönhetően a három középiskola után most már 159 van szerződéssel megbízva, és egyébként több mint 11 ezer kadétunk van, akik rendkívüli módon szeretik is ezt a képzést, többletképességekre tesznek szert, egyfajta sajátos honvédelmi előképzésben részesülnek.

2004 óta nincsen sorkatonai szolgálat; a kadétképzés nem sorkatonai szolgálat, egyértelműen nem, de mindenképpen valamilyen katonai jellegű előképzést tud nyújtani a fiatalok számára, ami a túlélési képességüket is növeli, és egyébként pedig a legnagyobb toborzó bázist jelentheti a Magyar Honvédség számára, hiszen gyakorlatilag minden második kadét a katonai hivatást választja magának a középiskolát elvégezve. Úgyhogy szerintem ez önmagában megmutatja azt, hogy ezt folytatni kell. Erre is vannak kellő források a költségvetésben, tehát ezt örömmel láttam.

Szeretném megjegyezni, hogy 2017-ben létrehoztuk a Honvédelmi Sportszövetséget. A Honvédelmi Sportszövetség honvédelmi táborokat szervez, továbbképzéseket szervez, a sporton keresztül, a katonai jellegű sportokon keresztül szólítja meg a fiatalokat és a kadétprogramban is közreműködik. Szerintem ez egy fontos szervezet, örömmel látom, hogy a költségvetés ebben az irányban is gondolkodott, és támogatja ezt.

Viszont a Honvédelmi Sportszövetség működteti, üzemelteti a Honvédelmi Sportközpontokat. Ez egy nagy programunk volt annak idején, ami elindult. Öt honvédelmi sportközpont épült meg a kormány segítségével: Balassagyarmat, Baja, Szigetvár, Szarvas és Újfehértó. Az lenne a programnak a lényege, hogy elérhető közelségben legalább minden megyében legyen egy ilyen honvédelmi bástya, egy találkozási pont, amely a lövészetnek ad lehetőséget, de technikai sportoknak és küzdősportoknak, csapatépítésnek, továbbképzéseknek is lehetőséget ad kulturált körülmények között. Ezek százszázalékos kihasználtsággal működnek. A jövő évi költségvetésben nem láttuk ennek folytatására vonatkozóan a számokat.

Viszont itt is szeretném felhívni Banai államtitkár úrnak a figyelmét arra, aki nyilván elkötelezett a honvédség irányában, ő maga is tartalékos katona, hogy ha lehetőség van rá, a ’26-os költségvetésben mindenképpen gondoljanak majd arra, hogy ezt a programot érdemes folytatni, mert igény van rá, szükség van rá. Csak önmagában, ha megnézzük azt, hogy a fiatalokat ki tudjuk csalni a virtuális világ csapdájából, és el tudjuk vinni ilyen honvédelmi sportközpontokba, ott értelmes feladatokat végeznek el tisztességes keretek között, fegyelmezetten versenyeznek, lövészversenyeken vesznek részt, küzdősportos versenyek vannak, ezek mind-mind hasznosak a fiatalok egészsége szempontjából, és ‑ hogy is mondjam ‑ a felelősségteljes életre való nevelés vonatkozásában is fontos, hogy ezek a központok bővüljenek és működjenek. Úgyhogy erre szeretném majd kérni a figyelmet a következő költségvetésben; nagyon jó lenne, ha folytatódni tudna ez a program.

A sportról még röviden hadd mondjam el, tisztelt képviselőtársaim, a gondolataimat. Wolfgang Behringer, egy kiváló német professzor írt egy könyvet, amelyben úgy fogalmazott, most leegyszerűsítem a mondatát, hogy a sport nem más, mint egy igazi kulcs a társadalom működési módjához.

(12.20)

Tehát a sporton keresztül én rálátok a társadalom működésére. Ha egy ország, egy állam szereti a sportot és áldoz a sportra, akkor az a nemzet egészségesebb lesz. Sőt, ha a sportból áthozza a mindennapi életünkbe a fair playt, a sportszerűséget, akkor nemcsak sportoló nemzet alakul ki, nemcsak testében lesz egészséges a nemzet, és hosszabb életet élhetünk ezen a Földön, hanem egyébként szellemiségében, értékrendjében, gondolkodásmódjában is, és az együttélési normáinkat kulturáltabbá tudjuk tenni.

Amikor azt látjuk, hogy a tisztelet kezd eltűnni ebben a nyugati világban, akkor szerintem különösen fontos a sportra áldozni, és a sportnak ezt a fontos nevelő hatását is áthozni a mindennapjainkba. Szerintem a fair playnek, a sportszerűségnek óriási jelentősége van az életünkben, úgyhogy próbáljunk eszerint élni mindannyian, ha ezt mondhatom az idősebb jogán.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és a magyar emberek szeretik a sportot, ezt tudjuk. Mondhatnánk azt is, hogy sportnemzet vagyunk, de a legfontosabb lenne, hogy sportoló nemzetté váljunk. Ez a program régen elindult, most újabb lendületet kap, komoly források vannak erre. Én bízom benne, hogy minél több gyermek kezd el sportolni, minél többen, hiszen bármikor elkezdhető a sporttevékenység, idősebbeket gyakorta látok, most már gyalogolnak, sétálnak, kirándulnak, nordic walkingoznak, jógáznak és sok-sok mindent csinálnak.

Ez mind-mind hozzátartozik többek között a demográfiai problémákhoz, amelyek említésre kerültek Oláh Lajos részéről. Igen, nézzük a kifutását is az emberi életnek, tehát van egy bejövetelünk, a megszületés, hogy hány gyermek születik, de nem mindegy, hogy hány évet élnek az emberek Magyarországon. Tehát nagyon fontos, hogy minél hosszabb időre toljuk ki az egészséges élettartamot, mert a demográfiának ez is egy megoldási lehetősége, hogy nézzük azt, hogy minél tovább éljenek az emberek, magasabb legyen az átlagéletkor. A sporton keresztül, meg nyilván az egészségügyi ellátórendszeren keresztül is, de alapvetően a sporton keresztül nagyon sok betegség megelőzhető.

Folytatódik a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az olimpiai járadékok kifizetése, a kiemelt edzői program, a „Magyar sportcsillagok” ösztöndíjprogram és sok-sok minden más. Tehát ez a 187,1 milliárd forint, amely a sportfejezetben szerepel, szerintem kellő lehetőséget ad arra, hogy a sport fontosságát, megbecsültségét továbbra is a magyar kormány képviselje, stratégiai ágazatként kezelje.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyit gondoltam a költségvetésről elmondani. Nyilván sok-sok minden van még, amit elmondhatnánk, de én azt hiszem, ez a 30 órás időkeret kellő lehetőséget ad arra, hogy mindenki elmondhatja a véleményét. A KDNP-frakció részéről azt tudom mondani, tisztelt államtitkár úr, hogy támogatjuk a költségvetés elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)