Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzentwurfs Nr. T/9894. über den ungarischen Haushalt für 2025 im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen heute wieder erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében folytassam álláspontunk kifejtését a 2025. évi központi költségvetésről szóló T/9894. számú törvényjavaslat nemzetiségi igényeket érintő részeivel kapcsolatban.

A tegnapi 30 perces felszólalásomat azzal kezdtem ‑ és ezt szeretném a mai napi beszédemben is megismételni és kiemelni ‑, hogy hozzászólásaim lényegét és alaphangját megadja a napirend szempontjából a következő legfontosabb nemzetiségi tény, hogy a Magyarország Kormánya által benyújtott 2025. évi központi költségvetésről szóló T/9894. számú törvényjavaslat az idei, tehát a 2024. évi költségvetésben biztosított összeghez képest a 12 nemzetiséget érintően 2 milliárd 331 millió forinttal magasabb, kereken 14 milliárd forint támogatást tartalmaz a költségvetési törvény XI. fejezet 30/31 és 30/32-es soraiban.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és a Miniszterelnökséghez tartozó 12 nemzetiség nevében ezt a támogatásemelést szeretném megköszönni a magyar kormánynak, a kormányzati frakcióknak és jelezni, hogy a törvényjavaslatban lévő támogatáson felül további közvetlen támogatási igényt nem kívánunk benyújtani, és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága részéről a költségvetésitörvény-javaslat elfogadását támogatni fogjuk.

Külön köszönöm, hogy az általunk kért támogatásokat már a parlament részére benyújtott T/9894. számú törvényjavaslat is tartalmazta, és nem nekünk kellett a parlamenti eljárás során ezt külön kiharcolni. Erre a parlamenti nemzetiségi részvételünk 11 költségvetési törvényjavaslatából a 2016. év után mindössze második alkalommal került sor. Ez számunkra egy kegyelmi állapot. Köszönjük.

Különösen fontos és pozitív irányváltásnak tartjuk a 2025. évi költségvetésitörvény-javaslatban lévő 2 milliárd 331 millió forint nemzetiségitámogatás-emelést annak tudatában és azt követően, hogy az elmúlt két évben nemhogy támogatásemelés nem volt, de jelentős elvonásra került sor. Ez azt jelentette, hogy 2023-ban és 2024-ben a költségvetési törvényekben és módosításaikban 3 milliárd 20,6 millió forint nemzetiségi támogatás került összességében elvonásra, mely a 2022. évi 14 milliárd 689,6 millió forintnak közel 21 százaléka, több mint az ötöde. Megítélésünk szerint teljesen egyértelmű, hogy a nemzetiségi támogatások ilyen irányú elvonása messze meghaladta azt a mértéket, amelyet a teljes költségvetési törvény vonatkozásában az országos nehézségek miatt szigorítani kellett. Ennek nagyon nem örültünk, de tisztában lévén a háborús helyzettel, az inflációval, az energiaválsággal és egy sor ebből adódó további problémával, az elvonásokat fegyelmezetten tudomásul vettük és próbáltunk túlélni.

Ugyanakkor azt is elmondtam tegnap, hogy a rendkívül jelentős nemzetiségitámogatás-elvonások mellett természetesen korrektül meg kell említeni, sőt megköszönni a kormányzatnak, hogy a helyi és országos nemzetiségi önkormányzati fenntartásban lévő közel 110 nemzetiségi köznevelési intézmény részére külön kormányrendeletekkel az energiakompenzációra 2023-ban és 2024-ben mintegy 2 milliárd 600 millió forintot biztosítottak, mellyel mintegy 20 ezer nemzetiségi gyermek neveléséhez, oktatásához szükséges alapvető feltételeket biztosítani tudtuk.

(11.20)

Itt külön köszönöm újra azt is a kormányzatnak, a Pénzügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek is, hogy a kormányrendeletek előzetes egyeztetése során kellő rugalmasságot tanúsítottak, amellyel egy új, az intézményenkénti tényleges költségeken alapuló elosztási rendszert tudtunk bevezetni.

Végezetül szeretném megköszönni távollétében is Banai Péter Benő államtitkár úrnak a tegnapi kérdésemre adott világos és megnyugtató válaszát, hogy a 2025. évi költségvetési törvény tartalékából biztosítva lesz a 2023. és 2024. évekhez hasonlóan a 2025. évben is a nemzetiségi önkormányzati fenntartású nemzetiségi köznevelési intézményeink részére a rezsikompenzáció. Ez számunkra létfontosságú. A pozitív választ valamennyi intézményünk nevében megköszönöm.

A tegnapi hozzászólásomban jeleztem és kiemeltem, hogy többlettámogatási igénnyel nem kívánunk élni, ugyanakkor viszont a támogatási kereten belül két, sorok közötti átvezetést fogunk kezdeményezni. Egyrészt a Miniszterelnökség „nemzetiségi szakmai támogatások” sorról 754,3 millió forint átvezetését az „országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása” sorra, másrészt úgyszintén a „nemzetiségi szakmai támogatások” sorról 120,6 millió forint átvezetését a „32/4 települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása” sorra. Szeretném még egyszer kiemelni, hogy nem többlettámogatási igényekről, hanem a költségvetésben már benne lévő támogatássorok közötti átvezetéséről van szó.

Ezt követően részletesen ismertettem a tisztelt Házzal, hogy a 2014. évi, parlamentbe kerülésünk óta milyen egységes elvek és módszerek mentén készítettük elő kétévente, valamint az utóbbi két periódusban háromévente az országos nemzetiségi önkormányzatok differenciált és általános támogatásemelését.

Úgyszintén részleteztem indoklással együtt a másik átvezetésnek ‑ a nemzetiségi, köznevelési, intézményfenntartó települési önkormányzatok működési támogatásának ‑ az emelését is. Itt jeleztem azt is, hogy összesen 79 nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó 58 helyi nemzetiségi önkormányzat körét előzetesen a MÁK nyilvántartásával, a Pénzügyminisztériummal is egyeztettük. Mindkét átvezetéssel az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a NEB és a Miniszterelnökség is egyetért. Kérem a tisztelt Házat ezen átvezetések támogatására.

Mai felszólalásomban arról szeretnék még tájékoztatást adni, arról beszélni, hogy a részletesen ismertetett országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásemelésén és a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartók támogatásemelésén kívül egyrészt milyen nemzetiségi célokra ad még további lehetőségeket ez a 2 milliárd 331 millió forint emelés, másodszor, mire fog csak részlegesen lehetőséget biztosítani ez a mostani emelés, harmadszor mire nem fog lehetőséget biztosítani ez a mostani 2 milliárd 331 millió forint. Továbbá negyedszer szeretnék beszélni arról, hogy mi az, ami a 2025. évi központi költségvetési törvényben nemzetiségi támogatásként közvetlenül kiemelten nem is szerepel, de számunkra, Magyarországon élő nemzetiségek részére mégis rendkívüli fontosságú és nagyra értékeljük, hogy erre ne kelljen tovább várni, ez a nemzetiségipedagógus-pótlék elmúlt években kialakított rendkívül pozitív rendszere, mely mára beérett és kiteljesedett. Ötödször a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer elmúlt hét évének eredményeiről és a további céljainkról szeretnék röviden említést tenni.

Tehát először: milyen nemzetiségi célokra ad még további lehetőséget a 2025. évi 2 milliárd 331 millió forint támogatásemelés? Első helyen kell megemlíteni a XI. fejezet „30/31/4. nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra, pályázati önrészre” című soron biztosított 1,1 milliárd forint támogatásemelést, mely lehetővé teszi, hogy ezen a területen az elmúlt évek elvonásai után most újraindítsuk azokat a kisebb-nagyobb beruházásokat, felújításokat, elsősorban és célzottan a működési és rezsiköltségeket csökkentő energiahatékonysági beruházásokat és felújításokat, melyekre az elmúlt két évben nem, vagy csak minimális lehetőség volt. Természetesen erre a célra sosem lehet elég pénz, de ez az 1,1 milliárd forint egy olyan óriási lépés számunkra nemzetiségi szinten, amit maximálisan értékelünk is.

Második helyen említeném, hogy ez a 2025-ös támogatásemelés biztosítani fogja a nemzetiségipedagógus-tanulmányi ösztöndíjrendszer folytatását, valamint reményeim szerint 2025. szeptember 1-jétől az ösztöndíjak összegének bizonyos megemelését és a rendszer megerősítését. A nemzetiségipedagógus-tanulmányi ösztöndíjról, röviden NÖP-ről még a későbbiekben fogok néhány mondatot mondani.

Második pontként: mire fog csak részlegesen lehetőséget biztosítani ez a mostani 2 milliárd 331 millió forint emelés? Itt először is a legsürgetőbb feladat, amire az elmúlt két évben gyakorlatilag egyszerűen nem jutott pénz és lehetőség, az a nemzetiségi múzeumok, tájházak, gyűjtemények, kiállítások, közösségi terek beruházási, fenntartási és működési támogatása. Ezen a területen az elmúlt 10 év rendkívül pozitív, komoly eredményeket hozott, egy folyamatos fejlődés volt, ami sajnos az elmúlt két évben megtört. Tíz éven keresztül nagyon sok településen nagyon sok nemzetiségi önkormányzatnak, egyesületnek tudtunk esetenként több részletben pénzt biztosítani arra, hogy sok helyen utolsó pillanatban megfelelő ingatlant vásároljanak a tájházak, gyűjtemények kialakítására, ezeknek a felújítására és üzemeltetésére. Ez az elmúlt két évben sajnos teljesen megállt, egész egyszerűen nem volt rá lehetőségünk. Itt kiemelt feladat, hogy egyrészt a már elkezdett és folyamatban lévő beruházási, felújítási munkákat tájházakra, múzeumokra, gyűjteményekre, közösségi terekre befejezzük. Amennyiben van lehetőség, akkor akár majd újakat elindítani, és mindenekelőtt biztosítani olyan minimális támogatást, ami az állagmegőrzéshez szükséges, és lehetőségeink függvényében olyan további támogatást, ami a normális működtetéshez szükséges.

Másodjára, amire részlegesen lesz lehetőségünk a 2025-ös emelés kapcsán, a nemzetiségi pályázati rendszert kell megemlítsem. Ennek meghatározó elemei az NTAB, vagyis a nemzetiségi anyanyelvi diáktáborok, az NKUL, vagyis a nemzetiségi kulturális programok, az NEMZ-CISZ, azaz a nemzetiségi civil szervezetek támogatása. Ezek a pályázati területek tizenegy évvel ezelőtt, amikor a parlamentbe kerültünk, számunkra az első kiemelt prioritást jelentették, és az első ciklusban, 2014-2018 között a legjelentősebb támogatásemelést itt tudtuk elérni. Az NKUL és NEMZ-CISZ rendelkezésre álló, egyaránt 110-110 milliós pályázati keretet az első ciklusban 500-500 millióra tudtuk emelni, az NTAB-nál pedig az induló 30 millió forintos keretet 400 millió forintra, azaz több mint 13-szorosára.

(11.30)

Ugyanakkor itt el kell mondjam, és az elmúlt tíz év alatt sokszor elmondtam, hogy a nemzetiségek helyzetét csak úgy lehet értékelni, ha azt is nézzük, hogy honnan indultunk el és hol tartunk most, mert ez a 13-szorosra emelés, valóban, számszakilag és pénzügyileg óriási nagy emelés, de onnan indultunk, hogy a 30 milliós keret 50 ezer nemzetiségi gyerekre vetítve 600 forintos keret volt egy ötnapos, egyhetes táborozásra. S a 400 millióra emelt keret is csak a reális igényeknek, hogy minden nemzetiségi gyerek egyszer jusson el nemzetiségi táborba, annak is még mindig csak az egyharmadát jelenti.

Az elmúlt évek viszont nem adtak lehetőséget arra, hogy ezeket a pályázati kereteket tovább emeljük, ugyanakkor drasztikus nagyságrendi növekedések voltak ezen tevékenységekkel kapcsolatos fajlagos költségek terén, szállás, buszköltség minden más vonatkozásában. Így bár ezen pályázatok elvileg önrész nélkül, 100 százalékos támogatásintenzitással voltak és vannak ma is kiírva, de megfelelő forrás hiányában egyre alacsonyabb mértékben kerülhetnek csak támogatásra. A 2025. évi költségvetési támogatás emeli és reményeink szerint részlegesen kisebb mértékben lehetővé fogja tenni ezen keretek bizonyos növelését, de bizonyossággal a továbbiakban is szükség lesz ezek jelentősebb emelésére.

Mire nem fog lehetőséget biztosítani ez a mostani 2 milliárd 331 millió forintos emelés? A tegnapi felszólalásomban beszéltem az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott kulturális és tudományos intézményeinknek ‑ színházak, kutatóintézetek, könyvtárak, pedagógiai és módszertani központok és a többi ‑ fenntartási költségeinek támogatási gyakorlatáról. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével egyetértésben, a Miniszterelnökséggel együttműködve azt a gyakorlatot alakította ki már 2014-ben, hogy bármely országos nemzetiségi önkormányzat által alapított új nemzetiségi kulturális intézmény esetén vagy valamely meglévő kulturális intézmény jelentősebb feladatbővülése esetén a megalakulást, illetve a feladatbővülést követő első évben egyedi támogatással segítette az intézmény működésének kialakítását, majd az első vagy esetleg az első két évet követően, az intézmény működési körének teljes kialakulását követően a korábban kettő-, az utóbbi két ciklusban már csak háromévente sorra kerülő Országos Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésitámogatás-emelése során ezen új intézmények éves költségei a költségvetési törvényben tervesítésre kerültek.

Az elmúlt három évben több nemzetiségi önkormányzatnál is alakult új kulturális intézmény. Voltak jelentősebb feladatbővülések is, átalakulás is. Ezek eseti jelleggel nemzetiségi szakmai támogatást is kaptak, de az országos nemzetiségi önkormányzatok mostani 754,3 milliós támogatásemelése ellenére nem volt lehetőség ezen intézmények működési költségeinek a tervesítésére. Ezt a hiányt, feladatot majd a 2026. évi költségvetés során próbáljuk kezdeményezni és rendezni.

Negyedszer, mi az, ami a 2025. évi központi költségvetési törvényben nemzetiségi támogatásként közvetlenül nem is szerepel, de mi, magyarországi nemzetiségek mégis nagyon örülünk neki és nagyra értékeljük? Ez a nemzetiségipedagógus-pótlék elmúlt években kialakított, rendkívül pozitív és kibővült rendszere. Itt vissza kell utaljak, hogy a nemzetiségipedagógus-programot, melynek részét képezte a nemzetiségi pótlék rendszere, a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszert és sok más fontos nemzetiségi ügyet 2016-ban indítottuk el. Az első években a pótlékot évente törvénymódosításokkal 10-ről 15 százalékra, aztán 15-ről 30 százalékra, majd 30-ról 40 százalékra emeltük, majd a pótlékok megemelése után megtörtént a pótlékok differenciálása, megtörtént a teljes lefedettség, ami azt jelenti, hogy minden nemzetiségi pedagógusra kiterjesztettük a pótlék hatályát, aki legalább egy órát hetente nemzetiségi nyelven oktatott vagy nevelt. Kiterjesztettük a pótlékot minden nemzetiség minden nemzetiségi pedagógusára, függetlenül attól, hogy az adott nemzetiségi intézmények fenntartója állami intézmény volt, egyházi intézmény volt, nemzetiségi intézmény vagy alapítványi, vagy bármilyen formában működött.

Először évenként külön a költségvetési törvényhez benyújtott módosításokkal kifejezetten nemzetiségi támogatásként került a nemzetiségi pótlékok mindenkori emelése biztosításra. Ez menet közben már beépítésre került az adott fenntartókhoz a költségvetés megfelelő soraiba. Ma már, ha valaki megnézi a központi költségvetési törvényt, a nemzetiségi pótlékot nem találja külön soron, mivel ez átkerült a fenntartó intézményekhez.

A másik nagyon lényeges változás: az elmúlt évben a pedagógus-státusztörvényt és a bérezési rendszer átalakulását követően a pótléknak a korábbi fix alap helyett a gyakornoki minimálbérhez kötésével és a bejelentett folyamatos bérfejlesztésekkel automatizmussá vált a nemzetiségi pótlék mindenkori emelése. Nincs szükség a továbbiakban a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ezzel kapcsolatos folyamatos törvényhozási munkájára. A nemzetiségi pótlék kikerült így a nemzetiségi támogatások sorából, és egy automatizmussal emelkedik a bérekkel, a gyakornoki minimálbérrel azonosan.

Itt szeretnék köszönetet mondani Maruzsa Zoltán államtitkár úrnak, aki a nemzetiségipedagógus-program kidolgozásának induló lépésétől kezdve, már 2015-től mindmáig kulcsszerepet játszott abban, hogy ezeket az eredményeket és a mai nagyon jó állapotot el tudtuk érni.

Ötödik pontként szeretnék néhány mondatot mondani a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer elmúlt hét évének eredményéről és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. Számunkra az intézményeink túlélése és jövője szempontjából kulcsfontosságú volt a meglévő nemzetiségi pedagógusaink fokozott megbecsülése, hogy pályán maradjanak, és a leendő nemzetiségipedagógus-helyzet biztosítására a megfelelő számú és minőségű nemzetiségipedagógus-képzés.

A nemzetiségi hallgatói ösztöndíjrendszer kidolgozása is 2016-ban és ’17-ben történt meg. 2018-ban kulcsfontosságú volt, hogy az év végi adótörvény-változásoknál el tudtuk érni, hogy a nemzetiségi hallgatói jogviszonyra való tekintettel adott ösztöndíjak, úgy a nappali, mint az esti és levelező tagozaton adó- és járulékmentessé váltak. Ezzel el tudtuk azt érni, hogy nem kell havonta minden hallgatónál számfejtést csinálni, adóbevallásokat csinálni, adóelemzések kockázatát és egyebet venni. Ez lehetővé tette azt, hogy egy rendkívül hatékony rendszerrel az érintett hét nemzetiségre vonatkozóan az ösztöndíjrendszer teljes elszámolását egy kézben a Magyarországi Németek Pedagógiai Módszertani Központja csinálja, amelyet a Pedagógiai Intézet helyett kifejezetten erre a célra is alakítottunk. Mind a hét nemzetiség részére ők végzik az ösztöndíjpályázatok értékelését, egészen a szerződés aláírás előtti elkészítéséig.

(11.40)

A hét országos nemzetiségi önkormányzat írja alá természetesen a hozzájuk tartozó fiatalokra vonatkozóan a szerződéseket.

Most már ott tartunk, hogy az első évi, 2018-as induláshoz képest, ahol 84 fiatallal kötöttünk szerződést, több mint 800 egyetemi és főiskolai hallgatóval 12 intézményből kötöttünk már szerződést. Ezek közül 232-en már befejezték a tanulmányaikat, és a szerződésnek megfelelően munkába álltak nemzetiségi köznevelési intézményekben, és legalább annyi évet töltenek nemzetiségi pedagógusként ezen intézményekben, mint ahány évig nemzetiségi ösztöndíjat kaptak. Ez számunkra azt is lehetővé teszi, hogy nyugodtan el tudjuk engedni a fiatalokat egy-egy szemeszterre vagy néhány hónapra nemzetiségi anyanyelvi országokba és területre, mert a szerződéssel biztosítva van, hogy vissza fognak jönni, és nálunk, a mi nemzetiségi intézményeinkben fognak munkát vállalni.

2025. szeptember 1-ig szeretnénk megújítani a nemzetiségipedagógus-hallgatói programot, hiszen a 2010-es ösztöndíj-megállapítások óta hét év telt el. Szerencsére nagyon jelentős pedagógusbér-fejlesztések, béremelések voltak, de nemcsak pedagógus, hanem más területen is. Azt gondolom, újra kell gondoljuk az ösztöndíjak összegét, és bízom benne, hogy 2025. szeptember 1-jével egy megújult ösztöndíjrendszert tudunk a fiatal nemzetiségipedagógus-hallgatóknak ajánlani.

Itt szeretnék még kitérni röviden arra, hogy bár a roma nemzetiségi önkormányzat és a 12 további nemzetiség költségvetési szinten szétbontásra került, hiszen a Belügyminisztériumhoz tartozik a roma nemzetiség, a másik 12 nemzetiség pedig a Miniszterelnökséghez, de a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjprogram tekintetében természetesen az Országos Roma Önkormányzatnak is mi csináljuk az összes előkészítést. Örömmel mondom, hogy az utóbbi két évben 56 roma, romológia szakos hallgatóval kötöttünk ösztöndíjszerződést. Itt kiemelkedő a Debreceni Egyetem hajdúböszörményi karának romológia szakja, ahol a ’23. és ’24. évben összesen 35 fiatallal tudtunk szerződést kötni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletének első nyolc éve fenntartás nélkül egy valódi sikertörténet volt. Meggyőződésem, hogy nem volt ember Magyarországon ‑ magamat is beleértve ‑, aki komolyan feltételezte, gondolta volna azokat a nemzetiségitámogatás-emeléseket, azokat a nemzetiségeket érintő jelentős törvénymódosításokat, a sikeresen elindított, szerteágazó nemzetiségi programokat, melyeket az első két ciklus alatt ténylegesen megvalósítottunk és elértünk. Ezek az eredmények hitet és reményt adtak arra, hogy Magyarországon nemzetiségi gyermekeink, unokáink is nemzetiségi életet élhetnek még.

Az elmúlt három-négy évben az egész világot megrengető pandémiás helyzet, majd a háború, energiaválság és minden rossz, ami ezekből következett, ezt a folyamatos nemzetiségi fejlődést és pozitív változást ‑ reményeim szerint időlegesen ‑ megtörte és próbára tette. Ezért a tegnapi és a mai hozzászólásomban is igyekeztem a megadott időkeretben egyfajta áttekintést adni a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek költségvetési támogatásának elsősorban a jelenlegi helyzetéről, hogy mire lesz elég, mire nem lesz elég, milyen feladatok maradnak nyitva és így tovább. Tettem mindezt már a következő évekre is, gondolva, tudva, hogy csak a helyzetünk ismeretében ‑ visszautalva a Goethe-idézetre: az elismerés alapja a megismerés ‑, csak ennek alapján lehet jó döntéseket hozni itt a parlamentben is.

Végezetül a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében ezt a támogatásemelést szeretném még egyszer megköszönni a magyar kormánynak, és még egyszer megerősíteni, hogy a törvényjavaslatban lévő támogatáson felül további közvetlen támogatási igényt nem kívánunk benyújtani, és kérjük, hogy a két, sorok közötti átvezetést támogassák. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága részéről mi a költségvetésitörvény-javaslat elfogadását támogatni fogjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiból.)