Dr. Aradszki András (KDNP)

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tegnap volt alkalmam végighallgatni a költségvetés vitájának első napján elhangzottakat, és ebből következően azért tapasztaltam azt a markáns különbséget, amit az ellenzéki politikusok foglalnak el a mi pozíciónkhoz, a mi álláspontunkhoz képest.

Végiggondolva azt az időszakot, amit eltöltöttem itt a parlamentben, több költségvetés megszavazásánál, tárgyalásánál, vitájában voltam itt és vettem benne részt, a 2025. évi költségvetés tartalma, tendenciája és a körülötte levő politikai felhangok, valamint teljesen más értékek, értékítéletek erősen hasonlítanak a 2011-es költségvetés vitájához. Miért mondom ezt? Ez volt az első olyan költségvetés, amit a Gyurcsány-kormány, a baloldali kormányok után fogadott el a magyar Országgyűlés, és azt kell mondanom, hasonlóan a ma megvitatott költségvetési javaslathoz, a 2025. évi költségvetés javaslatához, szintén történelmi költségvetés volt, mert megteremtette az alapját akkor és abban az időszakban, hogy elszakadjunk például az IMF pénzügyi gyámságától, vissza tudjuk fizetni a Gyurcsány-kormány által felvett hitelek egy részét, és biztosítani tudjuk azt a gazdasági szuverenitást, ami hosszú távon azt eredményezte, hogy Magyarország költségvetése, a magyar gazdaság fejlődése biztosított volt, biztosított volt a keresztény alapokon álló családpolitikánk kialakítása, biztosítva volt az is, hogy biztonságban érezzük magunkat, és megteremtsük annak a feltételeit, hogy Magyarország nem az eladósodás útján indul el. Magyarország ahhoz, hogy működni tudjon a gazdaság, működni tudjon az állam, működni tudjanak az önkormányzatok, nem vett föl hitelt, hanem saját erőből biztosította ezeket a feltételeket.

Azért is történelmi volt ez a költségvetés, mert ezeket a lépéseket megtéve egy biztosabb, kiszámíthatóbb és a magyar nemzeti szuverenitás, a magyar nemzet fejlődése szempontjából prosperáló időszak elé néztünk. Ennek az időszaknak lett vége külső körülmények miatt; kezdődött a Covid-járvánnyal kapcsolatos nehézségekkel, majd pedig az ukrán-orosz háború kitörésével véget ért az az időszak, amikor Magyarországot a külső körülmények nem hátráltatták, hanem segítették, és ezzel a segítséggel, ezen az alapon sikereket tudott elérni mind a fogyasztás, mind pedig a nemzeti össztermék növekedése tekintetében. Európa egyik markáns gazdasági szereplőjévé váltunk ezeknek a szempontoknak az alapján. Hozzá kell tennem, hogy a Covid után azért még mindig sikeresen vettük az akadályt, Magyarország elrugaszkodott a Covid által sújtott helyzetből, és az az ország volt, amelyik a leghamarabb tért vissza a gazdasági fejlődés útjára.

De térjünk rá a 2025-ös költségvetésre, amely szükségszerűen egy új gazdaságpolitika költségvetése, hasonlóképpen, ahogy azt tettük a Covidot követően.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ennek a ’25-ös költségvetésnek a szempontrendszere ugyanaz, mint a 2011-esé volt, hogy biztosítsuk azt, hogy alacsony legyen az infláció, tartósan alacsony legyen az infláció, biztosítsuk azt, hogy alacsony legyen a munkanélküliség, és biztosítsuk azt, hogy az államháztartási hiány is viszonylag alacsony mértékben alakuljon. Ezek az összetevők, ezek a fontos elemek azok, amelyek biztosítani tudják a gazdaság fejlődését és azon keresztül az emberek jólétének a javulását. Úgy gondolom, hogy az előttünk lévő 2025. évi költségvetési javaslat ezeket a célokat helyesen lőtte be. Ezek a megalapozó, a költségvetés végrehajtásának és az ország fejlődésének megalapozását szolgáló szempontok benne vannak a 2025-ös költségvetésben, mind a várható infláció mértékének meghatározása, a várható költségvetési hiány és a várható gazdasági növekedés megállapításának szempontjából. Tehát jó úton járunk.

És abból a szempontból is történelmi ez a költségvetés, hogy megpróbáljuk olyan helyzetbe hozni az országot és azon belül a magyar polgárok összességét, hogy jusson olyan dolgokra is, ami hosszú távon kihozza ennek az országnak a tehetségét és a szorgalmát, megerősíti az itt élő emberek elkötelezettségét a munka és a családok iránt. És reparálnunk kell azt az elhibázott gazdaságpolitikát, amit az Európai Unió követett el az elhibázott szankciókkal és az elhibázott energiamegoldásokkal kapcsolatban. Ezért a 2025-ös költségvetésben megfelelő szándékokkal gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és a családtámogatásra fog megfelelő forrást előállítani a magyar gazdaság, a magyar nemzet összessége.

Ehhez különböző akciókat, különböző programokat kell elindítani, nem feledkezve meg arról, hogy azokat a támogatásokat, amelyek biztosították a magyar családok többségének a megélhetését, illetőleg elősegítették a családtervezést, elősegítették a gyermekvállalást is, az adókedvezményeket emelni kell, mert az idő azért elszállt és elment mellettünk, és a korábban megállapított kedvezmények nem teljes mértékben tudják betölteni eredeti céljukat. Ezért a duplájára kell a gyermekek után járó adókedvezményeket emelni. Ez benne van a költségvetésben, és ugyanolyan elvek mentén, hogy erre sem kell nekünk hiteleket felvenni, ennek a fedezetét a magyar emberek, a magyar vállalkozások teremtik meg a kormány jótékony gazdaságpolitikájának segítségével.

(10.00)

Emellett tovább kell folytatni az otthonteremtési és lakástámogatási programokat. Itt is oly módon folytatjuk, hogy még új eszközöket is bevezetünk a dolgozó fiatalok számára, például a diákhitel mellett munkáshitel biztosítására kerülhet sor.

Ne feledkezzünk el arról sem, hogy szinte minden költségvetési vita, minden gazdaságpolitikai vita alkalmával felvetődik a kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon! A kis- és középvállalkozások a legfőbb munkáltatók az országban, tehát nélkülük nem lenne ilyen a munkaerőpiaci helyzet, nélkülük még az úgynevezett nagyvállalkozások sem tudnának létezni, nélkülük nem működne a szolgáltatóipar, nélkülük igazából Magyarország igen nehéz helyzetbe kerülne, és nem lenne olyan vonzó a külföldi befektetések számára, mint amilyen most. Ezért a kis- és középvállalkozások támogatására meghirdette a kormány, és a 2025-ös költségvetésben ennek a fedezetét is biztosítani fogja, a Demján Sándor-tervet, amely tőkejuttatással, kedvezményes hitellel támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek ezzel élni akarnak. Ezzel biztosítja azt a lehetőséget, annak a potenciálnak a kiterjedését, amely a kis- és középvállalkozásokban benne van, segítve őket, hogy a növekvő piaci versenyben, a növekvő, a modernitás felé hajló és tendáló magyar gazdaságban a saját eszközeikkel, szintén korszerű eszközök alkalmazásával részt tudjanak venni, piacot tudjanak szerezni, és a piacon meg tudják állni a helyüket, ezáltal a magyar népnek, a magyar nemzetnek magasabb szintű szolgáltatásokat tudjanak nyújtani.

Azt gondolom, hogy ez egy olyan gazdaságpolitikai akciótervnek része, amely azt fogja eredményezni, hogy a 2025. év a magyar gazdaság megerősödésének az éve lesz. Hasonlítani fog bizonyos értelemben ‑ és reméljük, hogy legalább olyan sikerrel fog működni, mint amilyen sikerrel működött 2011 után ‑ a Covid-járvány utáni időszakhoz, amikor sikerült elpattanni az elég mély pontról, amit a Covid által okozott nehézségek váltottak ki.

Emellett azt is hozzá kell tennem, hogy sokan vitatják, hogy kockázatai vannak ennek a költségvetésnek. Ennek a tervezetnek valóban vannak kockázatai, de az nem a magyar kormánynak, nem a magyar parlamenti többségnek, nem a magyar kormánypártoknak tulajdonítható, hanem annak ‑ és ezt a kockázatot mind az Állami Számvevőszék elnöke, mind a Költségvetési Tanács elnöke megemlítette ‑, hogy bizonytalan az európai uniós források helyzete. Az európai uniós források visszatartása nem gazdasági, nem jogállami kérdés, hanem tisztán politikai zsarolási potenciál, amelynek a kialakításában, támogatásában markánsan vesz részt az az ellenzék, amelynek tagjai most nincsenek itt (Balassa Péter és Dócs Dávid felé fordulva:), és gondolom, értik a distinkciót a mi hazánkos képviselőtársaim.

Én arra kérem önöket, az itt nem lévő ellenzék azon tagjait, akik támogatják a magyar jogállamiság örvén azt, hogy vonják meg a Magyarországnak járó forrásokat, hogy ezt ne tegyék. Abban segítsék hazánkat, a közös hazánkat, hogy jöjjenek ide ezek a források, abban támogassák, hogy ezek a források a magyar emberek javára kerüljenek felhasználásra, és a magyar gazdaság megerősödését, a költségvetés biztonságát és jövőnk, a magyar családok jövőjét tudják biztosítani.

Összességében azt tudom mondani, hogy minden olyan elem, amely a magyar polgárok életét közvetlenül befolyásolja, megfelelő támogatást kap a költségvetésen keresztül. Ahogy államtitkár úr is elmondta, például az egészségügyben is jelentősen nagyobb összegek kerülnek felhasználásra. Elindult, mind az egészségügyben, mind az oktatásban, egy jelentős bérfejlesztés. Hangsúlyozom, ez nem olyan bérfejlesztés lesz, mint amilyen volt a 2013-as, ha jól emlékszem, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette a pedagógusbérek emelését, három hónapot kifizetett, állt a kormány, utána odaadta az önkormányzatoknak, hogy tessék, fizessétek tovább. Ez egy olyan biztos gazdasági, közgazdasági és költségvetési alapokon járó bérfejlesztés lesz, amely hosszú távon vonzóvá teszi a pedagóguspályát, biztosítani fogja a megfelelő orvosi ellátást, és Magyarországon nemcsak a GDP alakulása fog pozitívvá válni, markánsan növekedni, hanem az úgynevezett jóléti index is olyan számokat fog mutatni, ami Európában megsüvegelendő lesz.

Én abban bízom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a költségvetés bátor, de megalapozott, és abban bízom, hogy a következő évben, amikor ennek a költségvetésnek a végrehajtása történik, az abban foglalt elképzelések valósággá válnak, és ez a magyar nemzet, a magyar családok érdekeit fogja szolgálni. A magam és a KDNP részéről is azt tudom mondani, hogy ezt a költségvetési tervezetet elfogadásra fogjuk javasolni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps a kormánypárti oldalon.)