Sas Zoltán (Jobbik)

SAS ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnökeként az előttünk fekvő tervezetet elsősorban biztonsági kérdések alapján kívánnám véleményezni.

(19.50)

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a biztonság mint témakör olyan, mint egy feneketlen kút, tehát bármennyi pénzt bele lehet önteni, sosem fog megtelni. Ugyanakkor az is egy nagyon fontos kérdés, hogy tegyünk bele minél több pénzt, hiszen azáltal válik biztonságosabbá Magyarország mind belbiztonsági vagy akár nemzetbiztonsági szempontból is, és igazából az ezen a szakterületen dolgozó embereknek a megítélését, az ő munkájuk eredményét az emberek leginkább akkor látják, hogyha rosszul végzik a munkájukat, hiszen ha jól végzik a munkájukat, akkor minden rendben van.

Az előterjesztés szerint a béke költségvetése lesz a 2025. évi költségvetés, és csak reményemet tudom kifejezni minden tisztességes és jóérzésű ember nevében, hogy ez valóban így is lesz, hiszen ez jelen pillanatban azért még nem dőlt el.

Ha azt nézzük, a világ gyakorlatilag kétfelé oszlott. Van egy olyan oldal, országok, emberek, nemzetek, akik abban érdekeltek és azt képviselik, hogy minél hamarabb béke legyen a világban, és ha ez a béke igazságos, akkor az talán még jobb. Ugyanakkor vannak olyanok, országok, nemzetek vagy akár egyének, akik háborús lázban égnek, akik a háborúk, a fegyveres konfliktusok fenntartásában, sőt szélesítésében érdekeltek. Ők azok, akik a harctereknek a keselyűi, akik a háborúk borzalmából, a családok tragédiájából igyekeznek egyre jobban és jobban meggazdagodni. Őket semmi más nem érdekli, egyáltalán nem érdekli őket az államok, a nemzetek vagy akár a családok, vagy az emberek érdeke, a fájdalma, csak a saját meggazdagodásuk vezényli őket.

Remélhetőleg a világban a józan ész politikája fog erősödni, és ezáltal minden egyes ember elhiszi, hogy az emberi konfliktusoknak a megoldása nem az, hogy elkezdjük kiirtani egymást vagy teljesen ki is irtjuk egymást, hiszen ez semmiképpen nem helyes. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a mai világban egy-egy fegyveres konfliktusnak, egy-egy háborúnak a lezárása nem azt jelenti, hogy vége van és eljött a világbéke ideje, hanem csak egy időszakos nyugalmat jelent, ami egyébként leginkább arra jó, hogy minden ország, minden nemzet a saját logikája szerint felkészülhessen a következő fegyveres konfliktusra.

Magyarország fegyveres védelmét, tisztelt Ház, a Magyar Honvédség látja el. A jövő évi költségvetésben a jelenlegi tudásunk szerint elegendő összeg áll rendelkezésre a honvédség által kitűzött célok megvalósítására, akár a személyi kérdésekről, akár az anyagi-technikai eszközök beszerzéséről, illetőleg a korábban megrendelt eszközök rendszerbe állításáról beszélünk.

Itt el kell mondani azt is, hogy az orosz-ukrán háború borzalmaiból egy előnyt azért mindenféleképpen ki kell emelni, az pedig az, hogy olyan fejlesztési irányok kerülnek, kerülhetnek meghatározásra, amelyeket a jelenleg zajló háborúból lehet kinyerni. Mik is lehetnek ezek?

Láthatjuk, hogy a szomszédságunkban zajló háborús konfliktus, mondhatjuk azt, hogy a drónok háborúja, így természetesen a Magyar Honvédség sem kerülheti el az ilyen dróneszközök beszerzését. A tévéből, az internetről, az újságokból új fogalmakkal ismerkedhettünk meg: kamikáze drónok, felderítő drónok, romboló drónok. Tehát rengeteg olyan új fogalmat hallunk, amelyet a katonáink nyilván sokkal jobban értenek, a beszerzésekhez hozzáértő katonák ezt tudják is értelmezni, és a drónelhárítás és a drónnal történő támadás képességét készségszinten tudják a Magyar Honvédség keretein belül fejleszteni. Erre nagyon nagy szükség van. Azt gondolom, hogy a következő időben a legfontosabb és a legsürgetőbb kérdés ezeknek az eszközöknek a beszerzése és ezen eszközök elhárítóképességének a kiépítése lesz.

Emellett nem lehet elmenni, hiszen a világ hírei mostanában leginkább arról szólnak, hogy milyen mobil rakétatüzérségi eszközökkel melyik fél épp honnan lövi egymást, milyen távolságból, és milyen károkat okoznak. Teljesen világos, hogy Magyarországnak is szüksége van arra, hogy ilyen képességgel rendelkezzen, a mobil rakétatüzérségi eszközök beszerzése a mai világban elkerülhetetlen. Magyarország ezen a területen eléggé gyengén áll.

A háború tapasztalatai bizonyítják azt is, hogy gyakorlatilag a légvédelem és a páncélos elhárítás is egy olyan kérdéskör, amelyre komoly hangsúlyt kell fektetni újabb és újabb eszközök beszerzésével. Ezt a kérdést nagyon jól lehet kezelni. Remélhetőleg a légierőnk néhány évvel ezelőtt még nagyon modernnek volt mondható, különösen itt, a közép-kelet-európai régióban, de sajnos a technikai fejlődés ‑ vagy szerencsére, nézőpont kérdése ‑ olyan nagy mértékben halad, hogy el kell azon is gondolkozni ‑ és ez nyilván már egy hosszabb távú befektetés vagy változtatás ‑, hogy bizony-bizony a légierő is gépparkváltoztatásra, modernizációra szorul.

Az Egyesült Államokban a választásokat követő lehetőségeink reményeink szerint biztosítékot adnak arra, hogy ismételten olyan magas színvonalú és jó minőségű, az Amerikai Egyesült Államokban gyártott katonai eszközöket is be tudjunk szerezni, amelyek a környező országokban egyébként több esetben már megtalálhatók, és Magyarország honvédelmét nagyban tudják erősíteni.

Nem szabad elmennünk a mellett a kérdés mellett sem, hogy láthatjuk az ukrán nép tragédiáját, hiszen folyamatosan rakétatalálatok érnek civil létesítményeket is. A magyar államnak fontos feladata és célja az, hogy a magyar emberek biztonságát garantálja, és itt most kifejezetten a fizikai biztonságról beszélek. Tehát gyakorlatilag a földfelszín feletti és a földfelszín alatti légoltalmi rendszerünket is felül kell vizsgálni, hogy hogy állunk a bunkerekkel, ha így tetszik, ahol az emberi életet lehet megvédeni, kellő számban állnak‑e rendelkezésre, és ha nem, akkor bizony el kell gondolkozni, hogy ezt is fejleszteni kell. Nem túl jó és szerencsés párhuzam, de a hidegháború alatt, a második világháborút követően ezek a légvédelmi óvintézkedések nagy számban előfordultak.

Magyarország a NATO elvárásainak megfelelően eléri a GDP-arányos 2 százalékos teljesítést. Itt azért ki kell emelni azt, hogy jó néhány olyan tagország van ‑ nálunk erősebb és komoly, komolyabb hadsereggel rendelkező országok is ‑, amelyek ezt nem tudták teljesíteni. Ugyanakkor a hosszú távú tervezésben figyelembe kell venni azt is, hogy mind az Egyesült Államok, mind több, a NATO szövetségi rendszerébe tartozó állam ennek a számnak az emelésén akár 3, Lengyelország akár 5 százalékot is elképzelhetőnek tart. Ennek az emelésében nyilván hosszú távon kell gondolkozni.

Tisztelt Ház! A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként el kell hogy mondjam, hogy a polgári és katonai titkosszolgálatok ‑ és ez tényszerűen igaz ‑ soha az életben nem kaptak még ennyi pénzt, mint amiből most gazdálkodhatnak. Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy rendkívül nagy kihívások előtt állnak, és rendkívül nehéz helyzetben kell ezt a pénzt elkölteniük, és meggyőződésem, hogy e pénz minden egyes forintjának van helye, és még az elején elmondtam, természetesen a feneketlen kút elve alapján soha semmi pénz nem elég, főleg ezen a szakterületen.

Itt ki kell emelni azt a viszonylag új jelenséget, a kibertérben zajló, mintegy hidegháborús időkre emlékeztető cselekményeket ‑ az adathalászat kérdéséről beszélek. Ez egy olyan szakterület, ahova a világ pénze nem elég, és ezzel én teljesen tisztában is vagyok, és azok a fejlesztések viszont, amelyeket ideteszünk, a magyar nemzet biztonságát és a magyar nemzet érdekérvényesítő képességét tudják erősíteni. Úgyhogy ezen a téren nagy kíváncsisággal és nagy érdeklődéssel fogom figyelni, hogy a polgári szolgálatok jogállásáról szóló törvény milyen újabb lehetőségeket fog megnyitni, ha lesz ilyen, a polgári titkosszolgálatok aktuális szakterületén.

A magyar titkosszolgálatok vonatkozásában bizony sokszor észrevehető az, hogy pártpolitikai csatározások színterévé válik. Szeretném elmondani, hogy a nemzet biztonsága olyan közös nemzeti minimumügyünk, ami nem a pártpolitikai csatározások helyszíne, és a legkevésbé egy olyan homokozó, ahol egyéni politikai érdekeket szeretne bárki is érvényesíteni.

A szolgálatok munkatársai kellő elhivatottsággal és nagy odafigyeléssel végzik a munkájukat. Abban a nehéz helyzetben vannak, hogy soha nem tudják magukat megvédeni, hiszen ők, akik titkosszolgák, azt sem tudják elmondani, hogy hol dolgoznak. Így a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként lehetőségem van nemcsak nekik, hanem minden olyan embernek, aki Magyarország biztonságáért tesz, megköszönni a munkájukat. Nagyon komolyan és nagyon jól teljesítenek.

A bizottság több tagjával vagy akár bizottsági szinten is rendszeresen meglátogatjuk a különféle nemzetbiztonsági objektumokat, megnézzük az eszközöket, azokat a módszereket, erőket, amiket ők használnak, s ez mind a polgári, mind a katonai létesítményekre vonatkozik.

(20.00)

Meggyőződésem, hogy van mit nézni, ugyanakkor mindig lehetne újabb dolgokat nézni, hiszen rengeteg olyan új technikai újdonság van, amelyek beszerzése a szolgálatok hatékonyságát ‑ akár az elhárító-, akár a felderítőképességet ‑ jelentősen tudja növelni.

Végül, de nem utolsósorban a rendvédelemről is ejtenék néhány szót. Bár a tervezet egy nagyon-nagyon jelentős összeggel támogatja ezt a szakterületet, azt is el kell mondani, hogy ez annyira szerteágazó és nagy területet fed le, nagy létszámmal és nagyon nagy feladatkörrel, hogy az elején elmondott feneketlen kút elv alapján itt is soha nem elég az a pénz, ami érkezik, mindig lenne többre igény.

Ugyanakkor azt is el kell mondjam, hogy meglátásom szerint, ha a rendőrséget akár a honvédséggel vagy a polgári titkosszolgálatokkal, vagy a katonai titkosszolgálatokkal hasonlítjuk össze, akkor arányaiban nézve talán a legmostohább gyerek az elmúlt időszakban a rendőrség volt, a többi szolgálati ágnál sokkal jelentősebb fejlesztésekre volt lehetőség. Ezek a fejlesztések a magyar rendőrség hatékonyságát tudják javítani. Egyébként vannak olyan közbiztonságot javító intézkedések, a rendőrség hatékonyságát javító intézkedések, amelyek nem viselnek költségvetési terheket. Ilyen az a javaslat, amely például a rendőrök önvédelmi fegyverének alanyi jogon történő biztosításáról szól, hiszen ebben az esetben az államnak semmilyen költséget nem kell viselnie, ugyanakkor a szolgálati időn kívül a rendőröknél önvédelmi fegyver van, a szolgálati törvényben meghatározott feladataikat, azaz az intézkedési kötelezettségeiket végre tudják hajtani. Azt mondhatjuk, hogy államilag, állami szempontból a legkisebb befektetéssel tudják javítani a mindennapok biztonságát.

Nagyon fontos kihívások elé állítja a rendőrséget az a kérdéskör is, amit nagyon sajnálatos módon tapasztalhattunk az elmúlt időszakban. Ez pedig az, hogy jelentősen emelkedett a jogszerű rendőri intézkedésekkel szembeni támadások száma. Itt nyilvánvalóan az egyéni védőfelszerelések beszerzése, javítása, illetőleg a testkamerák beszerzése és rendszeresítése jelentős mértékben tudja javítani az állománynak nemcsak a biztonságérzetét, hanem a valós biztonságát is, és ezáltal az intézkedések hatékonyságát is lehet javítani.

Gyakorlatilag nagyon régóta zajló vita van a rendvédelmi illetményalap kérdésében, ami 38 650 forint 2008 óta, tehát elég hosszú ideje. Tudom, hogy a rendőrök további pótlékban fegyverpénzt is fognak kapni rövid időn belül, ezzel is tisztában vagyok, azonban az a meggyőződésem, hogy ha a bér és a rendvédelmi illetményalap kérdését törvényben szabályozzuk, akkor a törvény erejénél fogva sokkal nagyobb biztonságot ad a rendőröknek.

Ez az a kérdés, ahol viszont azt is látnunk kell, hogy ezt a rendvédelmi illetményalapot bizony-bizony meg kell mozdítani, meg kell emelni, mert részben a pályaelhagyások számát csökkenti, részben pedig a hivatás vonzerejét tudja növelni. Ezáltal a rendőrök létszáma tud emelkedni, és minél több rendőr van Magyarország biztonsága érdekében, az mindannyiunk eredménye, mindannyiunk nyugalmát tudja szolgálni.

Természetesen az is nagyon fontos, hogy miután elfogták a rendőreink ezeket a bűnözőket, börtönbe kerülnek, természetesen egy jogerős bírói döntést követően. Azonban a börtöneink és a férőhelyeinek száma, annak ellenére, hogy hamarosan átadásra kerül egy nagyon új és modern börtön, ettől függetlenül ezen a területen mind a létszám befogadására alkalmas számszaki számokon kell javítani, a férőhelyszámokon, illetőleg a börtönszámokon is érdemes elgondolkozni, hogy a férőhelyeket hogyan lehetne még jobban növelni; meggyőződésem, hogy újabb börtönök építésével és korszerűsítésével.

Összességében azt tudom elmondani, hogy Magyarország biztonsága olyan közös ügyünk, amelyre ‑ mindannyiunknak el kell fogadni ‑ áldozni kell. Erre egyre több és több pénzt kell áldozni, hiszen a nemzetközi biztonsági környezet nem javul, hanem folyamatosan romlik, még akkor is, ha nagyon sokan mást szeretnénk. A helyzet viszont ennél sokkal rosszabb, sokkal rosszabb irányba haladnak a folyamatok. A bűncselekmények száma egyre jobban emelkedik. A bűncselekmények elkövetési módja egyre drasztikusabb lesz, és sajnálatos módon mind a médiából, mind a valóságból, a háborús helyzetről szóló hírekből azt látjuk, hogy egyre romlik ez a helyzet.

Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a különféle háborús helyzetekből fakadó gazdasági problémák olyan megélhetési problémákhoz vezetnek, amelyeket láthattunk már 2007-2008-ban, amikor gyakorlatilag a gazdasági nehézségek miatt, a megélhetési problémákból adódóan teljesen érthető módon ‑ ha nem is helyesen, de érthető módon ‑ jó néhányan a bűn útját választották. Tehát ha nincs egy erős és hatékony rendőrségünk, hogy ezt tudja kezelni, ha nem tudjuk a gazdaságot megfelelően kezelni, akkor nagyon nagy bajban lehetünk. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a magyar emberek ne csak a biztonságot érezzék, mert ez is nagyon fontos, de annál is fontosabb, hogy a magyar emberek valóban biztonságban is legyenek. Köszönöm szépen a figyelmüket.